3. Tévhit: A konfliktusokban valakinek igaza van, a másiknak meg nincs igaza

Honnan ered a tévhit?

A felnőttek szeretik a tényeket és igazságokat. Emiatt hajlamosak olyan helyzetekben is keresni ezeket, ahol nincsenek. Erről szól az „kinek van igaza” hozzáállás.

Természetesen a konfliktuskezelésben is fontosak a tények, de a párkapcsolati konfliktusok a legritkábbb esetben szólnak objektív, tudományosan bizonyítható tényekkel kapcsolatos vitákról. 

Mi a valóság?

A párkapcsolati (és úgy általában a szeretteinkkel való) viták érzelmekről, szükségletekről szólnak. Arról, hogy mit érzünk, mire van szükségünk nem lehet konstruktívan beszélgetni olyan kontextusban, amikor igaz/nem igaz részre próbáljuk osztani a dolgokat. Teljesen mindegy, hogy mi a “normális” vagy az “átlagos” vagy a “szokásos”. Az a lényeg, hogy az ellentétet úgy oldjátok meg, hogy mindenki elégedett legyen. Ezt akadályozza, ha azt gondoljátok, hogy csak az egyik félnek lehet igaza.

Miért káros ez a tévhit?

Ha azt gondolod, hogy csak az egyikőtöknek lehet igaza, akkor a vitában is csak egy nyerhet. Ebből logikusan következik, hogy valaki érdekei sérülni fognak. Az ilyen gondolkodás ahhoz vezet, hogy ellenfélként tekintetek egymásra akkor, amikor együttműködésre lenne szükség.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha kellőképpen figyelsz a másikra ahelyett, hogy be akarnád bizonyítani, hogy nincs igaza, akkor képes lehetsz felvenni az ő nézőpontját IS. Nem elvesztve a sajátod világossá válik, hogy ugyanannak a történetnek két oldala van és a másik nézőpontja inkább kiegészíti a tiédet, mint cáfolja.

Kezd el gyakorolni az értő figyelmet! Minél inkább képes vagy figyelni a másikra, annál inkább meg fogod érteni és ezáltal azt is, hogy egy másik nézőpontja is lehet ugyanannak a történetnek és lehet egyszerre mindekttőtöknek igaza.

Ha szeretnéd tudni, hogy a figyelemnek milyen fontos szerepe van a konfliktuskezelésben

Egymás megértésében segíthet a következő videó is

Megosztás:

2. Tévhit: A jó kapcsolatban nincsenek konfliktusok

Honnan ered a tévhit?

Ezt a tévhitet szintén a sok rosszul kezelt konfliktusnak köszönhetjük. Hiszen ha a konfliktus romboló, akkor logikus, hogy nincs helye a jó kapcsolatban

Mi a valóság?

Valójában pont a szeretetkapcsolatokban a legfontosabb, hogy az ellentétek felszínre kerüljenek, ne legyeneke a szőnyeg alá söpörve, hanem nyílt kommunikációval valódi megoldások szülessenek. Nem létezik két egyforma ember, ahogy gondolatolvasás sem. Így esélytelen, hogy két ember között ne legyen ellentét. A jól kezelt konfiktus azonban nem rombolja a kapcsolatot. Hiszen alkalmat ad a másik mélyebb megismerésésre, arra, hogy kimutasd a szereteted azzal, hogy a másik érdeke éppenúgy fontos neked, ahogy a sajátod.

Miért káros ez a tévhit? 

Egyrészt elősegíti a problémák szőnyeg alá söprését, hiszen, ha azt hiszed, hogy attól rossz a kapcsolat, hogy szóvá teszed, ami zavar, amiben hiányérzeted van, akkor próbálni fogod nem szóvá tenni. Míg akkorára nem nő a feszültség benned, hogy már nem tudsz konstruktív lenni. Ilyenkor természetedtől függően agresszívan kezdesz kommunikálni vagy megszünteted a kommunikációt.

A másik negatív hatása ennek a tévhitnek, hogy olyan kapcsolatokban, ahol a konfliktusok felszínre kerülnek azt okozhatják, hogy a kapcsolatot rossznak vagy menthetetlennek gondolod. Pedig szó sincs megoldatlan problémákról, pusztán attól vélik egyre rosszabbá a helyzet, hogy nem kezelni akarjátok a konfliktusokat, hanem bosszankodtok, hogy miért vannak.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha ez az írás nem elég, hogy elhidd, hogy a jó kapcsolatban élő párok életének teljesen természetes része, hogy konfliktusok vannak és azokat kezelik, akkor keress olyan párt, akiket úgy ismersz, hogy jó a kapcsolatuk és kérdezd meg őket, hogy mit csinálnak, ha nem értenek egyet vagy problémájuk van. Ha egy pár azt mondja, hogy nekik sosincs konfliktusuk, akkor érdemes egy kicsit megkapargatni, hogy mit értenek ezalatt. Egy része az ilyen pároknak valójában rengeteg elfojtott problémával küzd és nem boldogok, egyszerűen csak nem is hiszik, hogy lehet jobb.

Az ilyen párok egy másik része viszont úgy értelmezi a konfliktust, mint keményebb vitát, összeütközést és olyan valóban nincs. Azok a párok, akik képesek nyugodtan, egymásra figyelve megbeszélni az ilyen helyzeteket, előfordul, hogy nem is nevezik konfliktusnak.

Ha úgy gondolod, hogy a párkapcsolatodban okoz gondot ez a tévhit, akkor érdemes beszélgetnetek arról, hogy ki mit gondol erről. Kinek mit jelent a konfliktus, az összhang, ki mit lát jó megoldásnak, ha nem kezdeményez beszélgetést arról, ami számára gondot jelent, azt miért nem teszi.

Ha szeretnéd a saját kapcsolatod megvizsgálni

Ha szeretnél többet tudni arról, hogy milyen a jó konfliktuskezelés

Megosztás:

Hogyan válik a külső konfliktus párkapcsolati konfliktussá avagy hogyan tud bekavarni az anyós vagy az ex?

 Gyakran előfordul, hogy a párkapcsolati konfliktust valójában egy külső konfliktus kezelése okozza.

Ilyen szempontból mindegy, hogy az anyós próbál beleszólni a kapcsolat szabályaiba vagy valaki flörtölni próbál a pároddal, esetleg a volt feleség szeretne több gyerektartást.

Ezek látszólag teljesen más történetek,de valamiben hasonlítanak.

Mindegyik egy külső konfliktus a párod oldaláról, aminek az lehet az eredménye, hogy éket ver közétek. 

Teljesen természetes, hogy ilyenkor úgy érzed, hogy védeni kell a kapcsolatot. De mégis, a legtöbben olyan módokon próbálják megvédeni a kapcsolatot, amivel pont meggyengítik. 

Ezek a helyzetek arról szólnak, hogy hol van a ti közös határotok. A párkapcsolat egy egység ( ha gyerek is van, akkor a család is) és fontos, hogy legyen egy határ, ami körülvesz titeket. 

Ez azt jelenti, hogy ti egy csapat vagytok, elsősorban egymáshoz tartoztok és minden, ami ezen kívül van másodlagos. 

Amikor egy ilyen zavaró kísérlet történik, hogy a határt valaki megsérti, akkor annak a dolga megvédeni, akihez tartozik ez a külső személy. Vagyis az a jó, ha mindenki a saját anyját, saját exét ” tartja féken”. 

Gyakran előfordul azonban, hogy nem annak zavaróbb a helyzet, akihez az adott személy tartozik és megpróbálja rávenni a párját, hogy úgy lépjen, döntsön, reagáljon, ahogy ő maga helyesnek tartja az adott helyzetben.

És pontosan ezzel teszi párkapcsolati problémává az adott helyzetet!

Mert eredetileg a párja számára ott egy kihívás, hogy hogyan kezelje ezt a külső ” behatolót”, de onnantól, hogy a párja elkezd ezzel kapcsolatban erőteljes elvárásokat kommunikálni, máris arról is szól a történet, hogy magában a párkapcsolatban kerül nyomás alá. 

A legtöbb esetben megéli azt is, hogy a párja bizalmatlan vele, hiszen, ha át akarod venni a kontrollt azzal minimum azt kommunikálod, hogy ő nem tudja ezt megoldani vagy szerinted nem akarja. Tehát azt fogja megélni, hogy nem hiszel benne, hogy megvédi a kapcsolatot, nem hiszel benne, hogy bízhatsz benne, nem hiszel abban, hogy elég fontos vagy neki. Az üzenet az lesz, hogy ő nem elég tökös, nem tudja hogy kell és nem lehet benne bízni.

Az eredeti problémánál sokkal nagyobb gond lesz, ha a párod ezt éli meg! A bizalmatlanság nagyon romboló a kapcsolatra nézve.

Mindegy, hogy a hűségében nem bízol vagy abban, hogy elég tökös beleállni egy konfliktusba vagy abban, hogy helyesen tud mérlegelni , hogy egy helyzetben mit tegyen. Biztos, hogy minden bizalmatlanság meggyengíti a kapcsolatot!

És ha a külső személy direkt azt akarta, hogy a kapcsolat meggyengüljön, akkor gyakorlatilag segítettél neki, hogy valóban így legyen. Kettőtök közé emelted azt a problémát, ami valójában egy külső probléma.

De mit lehet tenni helyette?

Ha a helyén látod a problémát, ott, ahol valójában keletkezett, a kapcsolatotok határán, a párod oldalán, akkor màris egyértelmű, hogy rá kell bízni a megoldást.

Ez nem azt jelenti, hogy nem beszélgethettek róla. Természetesen van közöd hozzá és jó, ha elmondod, hogy mit érzel az adott dologgal kapcsolatban, de ne akard átvenni a kontrollt! Ne mondd meg, hogy hogyan kezelje és ne helyezz rá nyomást! Ha erőteljesen elvárod, hogy úgy döntsön vagy lépjen, ahogy te szeretnéd, akkor két tűz közé teszed. Lehet, hogy eléred, hogy a kívánságodnak megfelelően cselekedjen, de ha ez nyomásra történik, nem a saját meggyőződése szerint, akkor az előbb- utóbb visszaüt.

Ha viszont azon túl, hogy elmondod hogy érzel az adott dologgal kapcsolatban azt kommunikálod, hogy rábízod a helyzet megoldását, mert az ő anyja/exe/volt felesége, akkor pont megerősíted a kapcsolatot. Mert azt látja, hogy bízol benne, hogy hiszel abban, hogy megoldja.

Természetesen nem elég, ha bizalmat kommunikálsz, tényleg bíznod kell benne és el kell tudni fogadni, hogy az ő megoldása a helyzetre valószínűleg nem az lesz, ami a te megoldásod lenne. 

Ezt néha nehéz elfogadni.

Ha azért nehéz, mert úgy éled meg, hogy a párod valóban nem elég határozott, akkor azt fontos, hogy tudd, hogy senki sem lett még tökösebb attól, hogy azt mondták neki, hogy ” Ne legyél már olyan tutyimutyi!”

Sőt, ennek duplán negatív hatása van!

Mert egyrészt pont leminősíti a a másikat, hogy ő nem elég jó neked, másrészt kontrolláló, ami megint azt üzeni, hogy ” gyenge vagy, az irányításomra szorulsz!”.

A férfiak erre különösen érzékenyek. Ha van olyan, amit minden férfi utál, akkor az az, ha a párja nem tartja elég tökösnek.

Ezzel szemben legyen bármilyen határozatlan vagy bizonytalan, ha te hiszel abban, hogy képes kiállni magáért és a kapcsolatért, az erőt és önbizalmat ad neki!

Lehet, hogy nem egyik napról a másikra fogja tudni erőteljesen képviselni a kapcsolat érdekeit és oroszlánként védeni a határt, de biztos, hogy a kapcsolatotok azonnal erődik azáltal, hogy hiszel benne.

Ha pedig a bizalmatlanságod nem csak a külső konfliktus miatt van, mert más okból sem tudsz megbízni benne, akkor az egy másik probléma. De akkor sem érdemes a külső szereplőre koncentrálni és átvenni a megoldás feletti kontrollt, hiszen akkor meg nem erről a konfliktusról szól a bizalmatlanságod, hanem más oka van. Akkor ezzel a bizalmatlansággal érdemes foglalkozni. Elsősorban saját magadban, aztán kettőtök között.

A bizalomról itt olvashatsz:

Érdemes megnézned a bizalom kapcsán ezt a videót is:

Ha szeretnél segítséget kapni :

Megosztás:

Párkapcsolati krízisek

 Vannak olyan nehéz helyzetek, amikor nem csak egyénileg kerülhetünk krízisbe, hanem a párkapcsolati krízis is kialakulhat.

Ez gyakran megtörténik életszakaszváltásoknál. ( Pl. gyerekszületésnél, a gyerekek kirepülésekor vagy nyugdíjba vonuláskor)

De előfordulnak olyan nehéz helyzetek, amik kapcsolati krízist ( is) okozhatnak.

Ilyen lehet a munkanélküliség, betegség, baleset,egzisztenciális válság, megcsalás vagy bármilyen stresszkeltő esemény.

A krízisek esetében már az is sokat segít, ha világosan látjátok, hogy az adott helyzetben azok a nehézségek, amiket tapasztaltok természetesek és reális elvárásokat támasztotok saját magatokkal és a másikkal szemben.

Mivel a párkapcsolati krízis a legtöbbször együtt jár az egyéni krízisekkel, így ezekből gyakran nehéz megtalálni a kiutat, hiszen két krízisben lévő ember nehezen tudja támogatni egymás.

Ahogy az egyéni krízisek esetében a nem megfelelően kezelt krízis hosszú távú problémákat okozhat

A krízis megfelelő kezelése viszont a fejlődés lehetőségét hordozza. Igaz ez az egyénre és a kapcsolatra is.

Azok a párok akik sikeresen átvészelik az egyéni és közös kríziseket megerősödnek, fejlődnek, új hasznos működésmódokat, képességeket sajátítanak el.

A krízis során meghatározó, hogy tudtok- e azokra az egyéni és közös erőforrásokra támaszkodni, amik rendelkezésre állnak.

Mindenkinek, minden kapcsolatnak vannak ilyen erőforrásai, de gyakran krízishelyzetben ezeket nehéz meglátni, észrevenni.

A krízis gyakran felszínre hozza azokat a kommunikációs problémákat is, amik korábban is megvoltak de kisebb nyomás alatt nem okoztak komoly szenvedést.

Ilyenkor  együtt megtaláljuk azokat az erőforrásokat, amikre támaszkodva egy új egyensúlyt tudtok kialakítani aminek része a szükségletek megfelelő kommunikációja. 

A következő videót az orosz-ukrán háború kitörésekor készítettem, de más helyzetben is adhat jó szempontokat ahhoz, mire érdemes figyelni, ha mindketten krízisben vagytok.

Megosztás:

Ilyen, amikor a párkapcsolati konfliktusból veszekedês helyett egy szeretetteljes kapcsolódás lesz

Amikor egy pár megtanulja, hogy kezelje a konfliktusokat, akkor, lépésről-lépésre haladunk. A figyelem, megértés, érzelmek és szükségletek kifejezése, a közös cél kitűzése, a megoldási lehetőségek keresése és azok értékelése mind külön lépések a folyamat során. De a cél az, hogy ez a fajta hatékony konfliktuskezelő módszer kommunikációs szokássá, rutinná váljon és ekkor már nem szükséges, hogy ezek a lépések mereven elkülönüljenek, maga a szemlélet az, ami belsővé válik. 

Mert ha a konfliktusokezelés jó, akkor a konfliktusok nem romboló erők lesznek többé, hanem lehetőségek, hogy létrejöjjön egy kapcsolódás.

Ebben a beszélgetésben azt láthatjátok, hogy milyen az, amikor a stratégia már jól működik, amikor a beszélgetés minden pontján megfelelő szemlélettel kommunikál egy pár.

Figyelj, valamikor, amikor van egy kis nyugi szeretnék veled beszélni.

Baj van?

Nincs baj, csak nyomja valami a lelkem és ha tudnánk róla beszélni, az jó lenne!

Oké, most elég fáradt vagyok, meg katyvasz az agyam, sokminden van a melóban, de szombaton, amikor a gyerekek mesét néznek, akkor tudunk nyugiban beszélni. Jó úgy?

Jó, persze. Mi van bent?

……

Szombaton.

Szóval azt akartam mondani, hogy mostanában kevesebb időt töltünk együtt esténként és hiányzol.

Tudod, hogy nagyon fáradt vagyok.

Igen, tudom. Meg azt is tudom, hogy a pörgős napok után nincs kedved beszélgetni. De én meg szomorú vagyok, mert hiányoznak a beszélgetések, az ölelések.

Az a baj, hogy estére már úgy érzem, hogy elfogytam, egyszerűen senkire nem tudok már figyelni. A több ölelés viszont nem gond, azt tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért maradt el.

Nekem a figyelmedre is szükségem lenne, hogy tudjunk beszélgetni, együtt csináljunk dolgokat, mint régebben. Néha azt se tudom, hogy mi van veled, hogy mi történik veled egész héten. És szomorú vagyok attól, hogy te sem kérdezed meg, hogy velem mi van. Nem érzem annyira, hogy szeretsz, mint régen.

De tudod, hogy szeretlek.

Persze, tudom, de mégis hiányérzetem van, szeretném érezni is.

Értem. Az az igazság, hogy ezt eddig is láttam, csak egyszerűen úgy érzem, hogy nincs energiám ezekre a figyelmességekre. Én arra vágynék, hogy mikor fáradt vagyok és egyedül szeretnék lenni, akkor hagyd, hogy nyugodtan magamban legyek. 

Sokszor azért vagyok elutasító vagy ingerült, mert amikor egyedül szeretnék lenni, akkor mérges leszek, ha beszélgetni akarsz, mert egyszerűen mindenki zavar olyankor.Ez nem neked szól.

De nekem ez fáj, mert én meg szeretnék veled lenni. 

Én is szeretnék veled lenni, csak valahogy előbb fel kell töltődnöm, hogy tudjak másra is figyelni.

Akkor azt kellene megoldanunk, hogy neked legyen nyugodt időd saját magaddal, amikor szükséged van rá és mellette tálaljuk meg, hogyan tudnánk úgy együtt lenni is, hogy érezzem, hogy szeretsz és fontos vagyok neked.

Igen, ez így jó lenne. Nekem főleg a hétköznap esték olyanok, hogy tele van a fejem mindennel és már nem esik jól beszélgetni.

De arról sem esik jól, amivel tele van a fejed? Én azt is szívesen meghallgatnám.

Nem tudom, hosszan biztos nem. De lehet, hogy kipróbálhatjuk, hogy elmesélem, hogy mi volt aznap. Közben össze is bújhatunk kicsit. Megsimogatlak, megölellek. De akkor kérhetem azt cserébe, hogy a mindenféle megbeszélni valót ne ilyenkor akard megbeszélni?

Hát, ami halasztható, azt lehet hétvégén, de van néha sürgős is.

Akkor azt lehet inkább reggel. Kávé után, friss aggyal? 

De olyankor már te fejben a munkahelyen vagy.

Igaz, de megígérem, ha este nem kell már problémákat megoldanom, akkor reggel fogok tudni koncentrálni, ha meg kell beszélni valamit. A hosszabb beszélgetést meg megoldjuk ilyenkor, amikor hétvégén mesét néznek vagy hétvégén este.

Lehetne azt, hogy akkor megbeszéljük, hogy minden szombat este töltünk időt együtt és beszélgetünk?

Ez így jó megoldásnak tűnik, de ugye ez lehet rugalmas? Mármint ne legyen kőbe vésve, hanem ha nincs kedvünk, akkor megnézünk egy filmet és összebújunk. 

Igazából nekem az a fontos, hogy töltsünk együtt minőségi időt. 

Oké. És akkor hétköznapokon úgy okés neked, hogy elmondom, amennyit jól esik a napomról és utána akkor játszok vagy olvasgatok egyedül?

Minden este? Akkor szombat estén kívül nem is leszünk együtt.

Figyelj, az a helyzet, hogy nem akarok olyat ígérni, amit nem tudok tartani. Általában ilyen befordulós vagyok meló után. De nem ragaszkodom ehhez minden este, csak nem tudom előre, hogy mikor vagyok olyan állapotban, hogy legyen kedvem beszélgetni.

De nem feltétlenül beszélgetni. Mondjuk megmasszírozni egymást vagy összebújni.

Ja, hát arra, hogy megmasszírozz mindig nyitott vagyok 😁

Na persze. 😂

Jó, figyelj! Mi lenne, ha megpróbálnám újra apróságokkal kifejezni, hogy szeretlek. Hozok virágot meg csokit néha. Az jó lenne?

Hát, nem igazán ezekre vágyom, bár a csoki mindig jól jön! 😁 Inkább a futó ölelések hiányoznak vagy, hogy észrevedd, ha új ruha van rajtam vagy fodrásznál voltam. Hogy úgy érezzem, hogy figyelsz rám!

Hú, hát ezeket tényleg nem veszem észre, de ezek nekem nem fontosak. 

De nekem jól esne, ha úgy érezném, hogy vonzónak találsz. 

Dehát elég sokszor kezdeményezek, abból nem tudod?

Nem tudom. Az szólhat a szexről is, nem feltétlenül rólam.

Dehát téged kívánlak! Ez, hogy lehetne neked egyértelmű?

Mondjuk, ha nem csak akkor érintenél meg, amikor szexelni akarsz.

Jaa, értem. Jó, megpróbálok erre figyelni. Most akkor amiket megbeszéltünk az szerinted jó lesz?

Nem tudom, próbáljuk ki, aztán egy hét múlva térjünk vissza rá, hogy hogy működik- e!

Oké.

De ez a beszélgetés most nagyon jó volt, most éreztem, hogy fontos vagyok és figyelsz rám. Pont erre az érzésre van szükségem.

Nekem is jó volt. Eddig nem tudtam hogy mondjam meg ilyen konkrétan, hogy szeretném, ha esténként békénhagynál kicsit, pont azért, mert sejtettem, hogy ez rosszul esik. De most éreztem, hogy megérted és nem veszed magadra. Ettől most kicsit megkönnyebbültem. 

Ha szeretnéd pontosabban érteni, hogy egy ilyen beszélgetés alatt mi is történik, milyen pozitív, a kapcsolatot és az aktuális kommunikációt is folyamatosan építő folyamatok zajlanak, ami elősegíti, hogy végü a konfliktusból kapcsolódás jöjjön létre, akkor ebből a videóból megtudhatod.

Megosztás:

8 jele, hogy lejtőre került a párkapcsolatod

A párkapcsolatok nem egyik napról a másikra szoktak elromlani. Hosszú folyamatok vezetnek el odáig, amíg egy kapcsolat már menthetetlenné válik. Van, hogy ezeket a jeleket nehéz észrevenni időben. Ha az alábbiak közül valamelyik igaz a kapcsolatodra, akkor érdemes lépni, beszélni a problémákról, esetleg segítséget kérni szakembertől, mielőtt még nagyobb lenne a baj. Ha párkapcsolatod több területen is problémás, akkor mindenképpen fontos, hogy tegyetek azért, hogy a negatív folyamatokat pozitív irányba fordítsátok.

Megszűnik a tisztelet

Ha a másikat nem látjuk értékesnek, ha degradáljuk, az egyértelmű jele, hogy gond van. Jobb esetben ez még csak gondolati szinten jelenik meg, rosszabb esetben már a kommunikációban is, mégrosszabb esetben már kifelé is fogalmaztok meg olyat, ami lenéző, degradáló a másikra nézve.

Ez sokféle módon megjelenhet, nem feltétlenül ellenséges formában. Egy alattomos formája ennek, amikor a párodról úgy gondolkodsz, mintha képtelen lenne olyan dolgokra, ami alapvető, vagy úgy beszélsz róla, úgy viselkedsz vele, mintha gyerek lenne. Ez mindenképpen arra utal, hogy lejtőre került a párkapcsolatod.

Megszűnik a szexualitás

A szexualitás fontos területe a párkapcsolatnak, összetart, örömöt ad. Ha ez teljesen megszűnik, akkor olyan, mintha az asztalnak hiányozna egy lába, instabillá válik. Természetesen vannak olyan időszakok, amikor a szexuális együttlét ritkább vagy időszakosan elmarad, ez bizonyos élethelyzetekben (pl veszélyeztetett terhesség, nehéz szülés után, betegség miatt) normális. A kérdés, hogy tágabb értelemben van-e köztetek szexualitás. Van-e vágy, vannak-e apró flörtök, érzed-e, hogy a másik számára szexuálisan vonzó vagy? Ha semmi szikra nincs, az önmagában is okoz problémát, de a legtöbbször már jele más köztetek lévő gondoknak.

Megszűnnek a szeretet gesztusok

A kapcsolatoknak a legnagyobb megpróbáltatások általában nem a látványos nehézségek, a krízisek, hanem a hétköznapok. Minden nap kapcsolódni nem könnyű, ha mindenki siet, soka dolga, sok a gondja. De ezek az apró szeretetbonbonok, apró jelzések, hogy a másik fontos számunkra és szeretnénk örömöt okozni neki rengeteg erőt is adhatnak a hétköznapokban. Ezek a kicsi, egészen vékony kis szálak képesek nagyon erős összetartóerőt képezni. Az, hogy alapvetően boldognak érezzük-e magunkat nagyban függ attól, mennyi pozitív gesztust, lelki simogatást kapunk. Ha a párkapcsolatodban ez megszűnik, az egyértelműen jele annak, hogy gond van.

Mérlegen kezdjük mérni a dolgokat

Ha szeretünk valakit, akkor nem ellenérdekű felek vagyunk, mert mindketten éppenúgy kívánjuk a másik boldogságát, mint a sajátunkat. Ha azt vesszük észre, hogy elkezdjük méregetni, hogy kinek van több szabadideje, ki költ többet vagy ki mennyi házimunkát végez, az annak a jele, hogy elégedettlenek vagyunk, úgy érezzük, hogy a másik a saját érdekét nézi. Ha valameilyen területen jelentkezik ez az elégedettlenség és a pár nem talál rá megoldást vagy esetleg a másik felet nem is érdekli, hogy a párja elégedetlen, akkor egyre erősebben és több területen fog ez jelentkezni. Ez természetes, hiszen, ha azt látom, hogy a másik nem törődik velem, akkor magamat fogom védeni. Ez viszont ahhoz vezet, hogy mindkét fél elkezdi csak a saját érdekét nézni és ebben az esetben folyamatos lesz a feszültség és a szeretetlenség érzése.

A párkapcsolatod versengés szinterévé válik együttműködés helyett

A méregetéshez hasonlóan, ha úgy érzed verseny van köztetek, ki a jobb szülő vagy ki keres többet vagy csak ki takarít szebben, az is annak a jele, hogy nem egy csapatként gondolsz magatokra. Egy csapatban örülünk, hogy mindenki másban jó és nem legyőzni akarjuk egymást, hanem kiegészítve egymást közösen nyerni. A verseny annak a jele, hogy nem közösek a célok, nem együtt dolgoztok és egymásért. Ha a párkapcsolatod örökös versengés szintere, azzal érdemes foglalkozni.

Csökken a bizalom

A bizalomról már írtam korábban, hogy mennyire sok területen fontos a párkapcsolatban. Ha valamelyik területen csökken a bizalom, az szintén jelzi, hogy valami gond van köztetek. A bizalmatlanság könnyen terjed tovább a többi területre, hiszen nagyon mélyen érint minket, ha abba nem tudunk bízni, aki a legközelebb áll hozzánk, így egy kisebb területen kialakult bizalmatlanság is vezethet a párkapcsolatod megkérdőjelezéséhez és a kapcsolat jövőjébe vetett hit meggyengüléséhez.

A párkapcsolatod a harag forrásává válik

Ha folyamatopsan dühös vagy a másikra, annak egyrészt oka van, a háttérben vannak megoldatlan problémák. Ha te úgy gondolod, hogy csak a sáros cipő, egy késés vagy más apróság miatt vagy dühös, akkor is érdemes átgondolni, hogy ha folyamatosan minden aprósággal fel tud bosszantani, akkor valójában mi van az egész mögött.

Bár úgy tűnik, hogy a párok a fogkrémes tubus tetején vagy a wc papír elhelyezésén vitatkoznak, ez valójában csak a felszín. Láttál már friss szerelmeseket vitatkozni ilyesmin? Ezek mögött a viták mögött érzések vannak, amik sokszor több, kisebb történetből tevődnek össze. Ha már mindenbe belekötünk, érdemes a mélyére ásni. Márcsak azért is, mert a folyamatos kritika, piszkálódás csak tovább ront a helyzeten.

Viták helyett folyamatos a veszekedés

A vita természetes a kapcsolatban. Sőt, olykor a veszekedés is. De ha a konfliktsokkal elakadtok, ha minden konfliktus veszekedésbe torkollik és nem haladtok a megoldás felé, akkor a kapcsolat veszélybe kerül.

Nemcsak azért, mert a konfliktusok megoldatlanok maradnak, hanem azért is, mert maguk a megioldási kísérletek válnak utána további problémává. A veszekedés destruktív és rombolja a kapcsolatot és a részvevőket is.

Ha gyakran az indulatok okoznak problémát, akkor nézd meg ezt a videót!

Ha úgy érzed, hogy valamelyik területen gondok vannak a konfliktusok kezelésével

és szeretnél tanulni arról, hogyan kommunikálhatnátok jobban, akkor hasznos tartalmak várnak a csoportomban.

(Kattints a képre!)

Megosztás:

Viták és veszekedések a párkapcsolatban

Az állandó veszekedések a leggyakoribb tünetei annak, hogy nem megfelelő módon kezelitek a konfliktusokat.

Ha a viták rendszeresen veszekedéssé fajulnak, akkor egészen biztos, hogy nem a megfelelő módon kommunikáltok.

Az indulatok pedig tovább rontják az esélyt a hatékony kommunikációra. De ha szeretnétek fejlődni ebben és tudatosan figyeltek arra, hogy hogyan kommunikáltok egymással, akkor néhány alapelv alkalmazásával sokat javíthattok a kommunikációtokon.

Ha szeretnéd tudni, hogyan kerülheted el, hogy a vita veszekedéssé fajuljon, akkor olvasd el az alábbi bejegyzést!

A konfliktuskezelés zsákutcáiról beszélgettünk az alábbi interjúban:

https://wmn.hu/wmn-life/56530-ne-mondj-vita-kozben-olyat-a-parodnak-amit-egy-munkatarsadnak-nem-mondanal—avagy-a-mindigek-es-a-sohak-veszelyei

Ezen kívül ajánlom még a Párkapcsolati kommunikációs problémák sorozat bejegyzéseit.

Ha gyakran az indulatok okoznak problémát, akkor nézd meg ezt a videót!

Ha pedig arróll szeretnél gyakorlati tippeket hallani, hogyan tudnál jobban kommunikálni, akkor nézd meg ezeket a videókat:

Megosztás:

Mit tanulnak a gyerekek a szülők párkapcsolatából? 2.

A múlt heti bejegyzés arról szól, hogyan és milyen mintákat követnek a gyerekek, amikor a szülők párkapcsolatát figyelik.

A szülők közötti viszonyok, megoldási módok, munkamegosztás és kommunikáció megfeigyelésén keresztül hogyan sajátítanak el olyan mintákat, amik segítik (vagy éppen megnehezítik ) a világban való eligazodást.

Annyira sok ilyen minta van, amit a szülők párkapcsolatát figyelve lehet tanulni, hogy nem is fért el egy bejegyzésben az összes ilyen terület. Ez a bejegyzés a múlt heti folytatása, ezért, ha még nem olvastad a múlt hetit, akkor javaslom, hogy előbb azt olvasd el!

Udvariasság és tisztelet 

Ha elképzeled, hogy ellenkező nemű gyermekeddel úgy fog beszélni a partnere, ahogyan a pároddal beszélsz, akkor nyugodt vagy gyermeked jövőjét illetően? Vagy ha azonos nemű gyermeked úgy fog beszélni majd a szerelmével, ahogyan most beszélsz a pároddal, akkor büszke leszel rá? Ha a gyerek otthon azt látja, hogy tisztelettel bánunk egymással és udvariasak vagyunk, akkor ez minta lesz a számára nem csak a más neműekkel, hanem mindenki mással kapcsolatban is. Ezért is fontos, hogy a párkapcsolatban se feledkezzünk el az egymás iránti tiszteletről, hiszen nem csak a kapcsolatunkat keseríti meg, ha csúnyán beszélünk egymással vagy egymásról, hanem a gyermekünk viselkedését is rossz irányba befolyásolja.

Konfliktuskezelés 

Ahogyan megoldjuk a mindennapi konfliktusokat, az is mintául szolgál gyermekünknek. Ha kiabálással és könnyekkel járnak a konfliktusok, esetleg káromkodással, akkor, ha konfliktusba keveredik ő is így fog viselkedni. Ha hosszan elhúzodó konfliktusok vannak egy párkapcsolatban, de nem oldják meg a szülők, viszont ki sem lépnek a kapcsolatból, akkor a gyerek azt tanulja meg, hogy nem éri meg kilépni egy rossz kapcsolatból, de megoldani sem kell a problémákat. A szülők gyakran a gyerekekre hivatkoznak, amikor egy rossz kapcsolaton nem javítanak, de elválni sem akarnak. Ebben az a szomorú, hogy maguknak és a gyermeknek is a legrosszabbat teszik azzal, ha fenntartanak egy rossz állapotot.

Gondoskodás 

A gyermek jó esetben megtapasztalja, hogy gondoskodnak róla és segítséget kap. Azonban fontos, hogy lássa, hogy néha a felnőtteknek is szüksége van gondoskodásra például, ha betegek vagy más segítségre. Ha azt látja, hogy a szülei nehéz helyzetekben kiállnak egymás mellett és segítik egymást, akkor tudni fogja, hogy figyelnie kell a társaira és segítséget kérhet másoktól, ha szüksége van rá. Megtanulja, hogy nehéz helyzetekben számíthatunk egymásra.

 A szerelem és szeretet jelei 

Amikor a kisgyermek szülei kapcsolatát figyeli, fontos, hogy lássa, hogy azok szeretik egymást. A gyerek, ekkor tanulja meg, hogy mit jelent szeretni egymást, hogyan mutatjuk ezt ki egymásnak. A gyerekek érzelmi biztonságérzetét is erősíti, ha szüleik nemcsak az iránta érzett szeretetüket mutatják ki, hanem az egymás iránt érzettet is. Már az egészen kicsi gyerek is beszél a szerelemről és vannak róla elképzelései, hogy mi a szerelem és a barátság közt a különbség. Amikor a gyermek előtt öleljük vagy simogatjuk meg egymást, az többet számít, mint, ha mesélnénk a szerelem mibenlétéről. 

Nemi szerepek

Hogyan legyek nő? Hogyan legyek férfi?  A gyerekek, a velük azonos nemű szülőt figyelve tanulják meg a nemüknek megfelelő viselkedés alapjait. Mikor máskor lenne jobban előtérben az ember nemi szerepe, mint a párkapcsolatban? A nő nőisessége és a férfi férfiassága egymás mellett hangsúlyosabbá válik.

Nézd meg a bejegyzéshez tartozó videót is!

Megosztás:

Mit tanulnak a gyerekek a szülők párkapcsolatából? 1.

A szülők párkapcsolata az első párkapcsolat, amit a gyerekek látnak. A szülők viselkedése egymással, az együttműködés vagy a problémák kezelésének módjai mind mintául szolgálnak a gyermek későbbi életében.

Ráadásul nemcsak az első párkapcsolat ez, amit közeléről megfigyelhet a gyerek. Ez az első egyenrangú kapcsolat is ( már, amennyiben a kapcsolat egyenrangú), így a hatása a párkapcsolaton kívül az élet minden területére kiterjed, ahol a gyereknek egyenrangú kapcsolatokban kell együttműködnie.

Hogyan követik a gyerekek a mintákat?

Fontos, már az elején leszögezni, hogy ezeknek a mintáknak a hatása nem egyik napról a másikra alakul ki. Ahogy más modelltanulás esetén is hosszú évekig tarthat, míg a gyermek érettsége folytán eléri azt a szintet, hogy képes követni a szülői mintát.

A gyerekek sok olyan képességgel nem rendelkeznek, amikkel a felnőttek (jó esetben) már igen. Így attól, hogy a szülők képesek kontrollálni az indulataikat egy vitában és konstruktívak tudnak lenni, ettől még nem várható el, hogy egy óvodás ezt képes legyen másolni, mert az érzelemszabályozása még nem áll azon a szinten, mint a felnőtté.

Ezzel együtt már óvodáskorban is megfigyelhetők olyan morzsák, amikből láthatjuk ezeket a hatásokat. Egy papás-mamás játékban például gyakran megjelennek azok az elemek, amit a gyerek a szülők viselkedésében figyelt meg. Illetve a modelltanulás nem jelent pontos másolást, mondhatni, hogy a gyerekek inkább a dolgok lényegét másolják. Így hosszú idő telik el, amíg a pozitív minták valóban hasznosak lesznek.

De egészen biztos, hogy a későbbi párkapcsolatok szempontjából akár a pozitív, akár a negatív minták meghatározóak, hiszen ezek jelentik a kiindulásai alapot.

Hogyan bánunk egymással egy párkapcsolatban?

Hogyan beszélünk egymással támogatjuk-e egymást?

Kifejezzük-e a szeretetünket?

Hogyan kérünk, hogyan adunk?

Mennyire állunk ki egymás mellett?

Hogyan oldunk meg problémákat együtt?

Mennyire vagyunk egy csapat?

Hogyan döntünk közösen dolgokról?

Mennyire értünk egyet?

Mennyire tiszteljük egymást?

Hogyan osztjuk el a pénzt, az időt, a feladatokat?

Mennyire várjuk el a gyerkektől is hogy tiszteletben tartsák a másikat?

Ezek mind olyan dolgok, amiket a gyerekek megfigyelnek a szülők párkapcsolatában és amit látnak, az a későbbi viselkedés alapja lesz. Ha arra gondulunk, milyen volt a szüleink kapcsolata és ehhez képest milyen a saját párkapcsolatunk, akkor rögtön világossá válik, hogy akármilyen volt a kapcsolat, az hatott ránk.

Ha jó mintákat kaptunk, akkor sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen az automatikusan előjön. Míg, ha valamit másképp szeretnénk csinálni, mint, ahogy a szüleinktől láttuk, ahhoz bizony tudatosság és erőfeszítés kell.

Mit várhatok a páromtól? 

Ha a gyermek a szülei kapcsolatát figyeli, akkor nemcsak azt tanulja meg, hogy „én, magam mit teszek, vagy nem teszek a párommal szemben”, hanem azt is, hogy mi az, amit elvárhatok a másiktól.

A bántalmazott nők gyerekkorában gyakran azt látták, hogy az apjuk is bántalmazta az édesanyjukat, de mivel az anya ezt tűrte a gyermek megtanulta ” A férfi néha megveri a nőt”  és mivel ezt látta, számára ez normális, hiszen abban az életkorban látta, amikor még nem volt más tapasztalata, így ehhez hasonlít később.

Ha viszont a gyermek olyan szülőpárt lát, akik gyengéden viselkednek egymással, akkor ez lesz számára az elvárható viselkedés a majdani partnertől. Ha szeretnénk, hogy gyermekünk hozzá méltó partnert találjon majd, akkor saját partnerünkkel kell tisztelettel bánnunk.

Munkamegosztás 

Mi a nő és mi a férfi feladata a háztartásban vagy a kapcsolatban? Ezt is a szülőktől, párkapcsolatuk alapján kezdjük megtanulni.

Természetesen ezekben a kérdésekben változnak az idők és az emberek nem csak a szüleik mintáját másolják, de a kiindulási alapot ez adja. Ha a kislány azt látja, hogy az édesanyja végez minden háztartási munkát, akkor mindenképpen azt fogja természetesnek találni, ha a nő ezen a területen többet vállal. De a munkák jellege is gyakran „nőies” vagy „férfias” cimkét kap.

Érdemes átgondolni, hogy a gyermek boldogságát szolgálja-e, amire tanítjuk ezen a területen!

Egyensúly 

A kapcsolatban látható egyensúly, a kölcsönös szivességek és engedmények szintén mintául szolgálnak a gyermeknek.

Ha a kapcsolatban a döntéseket csak az egyik fél hozza vagy valamelyik fél háttérbe szorul a másik mellett, ez is üzenet a gyermeknek arról, hogyan működik a párkapcsolat.

Amikor egyik fél alárendeli magát a másiknak, akkor a gyerek azt fogja gondolni, hogy ez a normális. Ez lesz számára az alap. A gyerekek inkább az azonos nemű szülővel azonosulnak, így, ha az azonos nemű szülő alárendelődik, ők is hajlamosak lehetnek erre.

Együttműködés 

A hétköznapokban egy párnak gyakran kell együttműködnie feladatok végrehajtásában, problémák megoldásában. Ennek módja szintén minta a gyermeknek, hogyan történik a feladatok kiosztása, hogyan segítjük egymást, vagy hogyan beszéljük meg a tennivalókat.

Ha a gyermek azt látja,  hogy a szülei jól együttdolgoznak a feladatok megoldásában, akkor neki is lesznek mintái arra, hogyan kell másokkal együttműködni, vagyis hamarabb tanulnak meg az óvodában vagy iskolában társaikkal közösen megoldani helyzeteket.

Tolerancia 

A tolerancia fontos érték, ez is csak úgy tanítható meg a gyerekeknek, hogy példát mutatunk benne. Ha a gyermek azt látja, hogy szülei elfogadják egymásnak azokat a tulajdoságait is, amelyekben különböznek, akkor ez lesz a természetes a számára. A másik hibáira és tévedéseire való reakciónk is útmutatóul szolgál a gyerek számára, hogyan viszonyulunk szeretteink gyengéihez.

Ne felejtsük el, hogy a szülei viszonya a gyermek számára nem csak az első párkapcsolat, amit megfigyelhet, de a felnőtt – felnőtt vagyis egyenrangú partnerek közti kapcsolatból is az első. Tehát a mintha, amit lát, nemcsak a jövendő párkapcsolataira, hanem a barátságaira és minden egyenrangú kapcsolatára kihathat.

A bejegyzés folytatása:

Nézd meg a bejegyzéshez tartozó videót is!

Megosztás: