Hogyan fejleszd az önbizalmad? 2.

Ha fejleszteni szeretnéd az önbizalmad és még nem olvastad, érdemes előbb elolvasni az előző bejegyzést :

A szuperképesség

Mindenkinek vannak erősségei, biztosan van olyan képességed is, ami ezek közül az erősségek közül is kiemelkedik. Ha sikerül megtalálnod, hogy melyik az a tudásod, képességed, amiben igazán jónak érzed magad, akkor érdemes végiggondolnod, hogy azon kívül, ami egyértelmű, milyen területeken tudod még ezt a képességet jól használni.

Kifejezetten érdemes végiggondolnod azt is, hogy az olyan helyzetekben, amik nehezek számodra, amikor azt éled meg, hogy nincs önbizalmad, hogyan tud neked segíteni ez a képességed!

Pédául kreatív vagy és úgy érzed, hogy szép, esztétikus képeket, vázlatokat tudsz alkotni, de nem szeretsz nyilvánosan beszélni, mert attól tartasz. Érdemes véggigondolni, hogy azokban a helyzetekben, amikor nyilvánosan kell beszélni, hogyan oldhatnád meg, hogy megjeleníthess képeket, amikkel a beszédet színvonalát és a magabiztosságodat is emelni tudod.

A humor is lehet ilyen szuperképesség, ami szinte az élet minden területén bevethető. Hiszen a kommunikáció fontos része és a feszültségoldást is segíti.

De bármilyen képesség lehet szuperképesség, a lényeg, hogy találd meg miben vagy jó és támaszkodj rá.

Ha úgy érzed, hogy neked nincs szuperképességed, akkor kérdezd meg azokat, akik ismernek és szeretnek! Biztosan fognak tudni mondani olyan tulajdonságot, ami az erősséged.

„A ígéret szép szó…”

A saját önbizalmad rombolásának egy tipikus módja, hogy elhatározásokat teszel, ígéreteket saját magadnak, amiket aztán megszegsz. Tipikusan ilyenek szoktak lenni az újévi fogadalmak.

Ha minden változtatási szándékod fogadalom formában fogalmazod meg, akkor csalódni fogsz magadban, amikor nem tartasz ki. Márpedig nem reális, hogy minden elhatározás mellett kitartsunk.

Mielőtt komolyan megfogadsz valamit magadnak, érdemes átgondolnod, hogy valóban annyira fontos -e számodra , ki akarsz-e tartani minden áron vagy inkább csak egy szándék, de nem komoy elhatározás.

Csak azt ígérd meg magadnak, amit nagyon komolyan gondolsz és biztos vagy benne , hogy teszel is azért, hogy valóban végigvidd!

Amit pedig megígértél, azt vedd komolyan.

A kudarc egy állomás a siker felé vezető úton

A kudarchoz való viszony meghatározó abban, hogy valaki mennyire tud kitartó lenni. Ha a kudarcra úgy tekintesz, mint aminek nem kellene lennie és amit a siker helyett kaptál, akkor nem csoda, hogy az önbizalmad megcsappan és a saját alkalmatlanságod fogod látni benne.

Az igazán sikeres emberek tudják, hogy a kudarc az élet természetes része és nem végállapot, hanem állomás. Ha a kudarcra úgy gondolsz, hogy most ez nem sikerült, de fejlődök tovább, tanulok belőle és megyek tovább a célom felé, akkor sokkal kevésbé fog visszahúzni.

Biztosan sokat hallottad már, hogy „sokat tanultam a hibáimból”. Ezt a legtöbben úgy értik, hogy a hibából azt tanulták meg, hogy hogyan kerüljék el legközelebb.

De általában a kudarcnak megéllt történetek sem teljesen sikertelenek. Ha szeretnéd a kudarcokat a lehető legjobban kiaknázni, olvasd el ezt a bejegyzést is:

Mi hajt a cél felé?

Ha kitartásra van szükséged a célod felé vezető úton, akkor jó, ha nem csak a külső visszajelzésekre támaszkodsz, hanem olyan sikerkritériumokat tűzöl ki magad elé, aminek az elérése tőled függ.

Ehhez azt érdemes megvizsgálnod, hogy mi a te belső motivációd, ami nem a külső elvárásoktól függ, hanem a saját szükségleteid, vágyaid határozzál meg.

Ha van ilyen belső hajtóerő, akkor az elsőre kudarcnak tűnő helyzetekben is könnyebb megtalálni a sikert. Például, ha az a fontos számomra, hogy fejlődjek valamiben, akkor nem az számít, hogy objektíven jó teljesítményt nyújtok-e, hanem már akkor elégedett lehetek, ha a saját korábbi teljesítményemhez képest fejlődtem.

De akár arra is lehetek büszke, hogy a sorozatos sikertelenség ellenére újra képes voltam valamit megpróbálni, függetlenül attól, hogy esetleg most sem volt sikeres, a kitartásomra büszke lehetek.

Videó sorozat formában is meghallgathatod az önbizalomfejlesztő tippjeimet. Az első videót itt találod:

https://www.tiktok.com/@palagyikata/video/7303614443697556769

Ha szeretnél gyakorlati segítséget kapni az önbizalomfejlesztéshez, ajánlom figyelmedbe az online megvásárolható és letülthető Önépítő workbookom.

Megosztás:

Hogyan fejleszd az önbizalmad? 1.

Amikor az önbizalmad fejleszted hasznos, ha tudod, hogy milyen mechanizmusok akadályoznak. Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy milyen mechanizmusok nehezítik azt, hogy változtass az önbizalomhiányodon.

Ebben és a következő bejegyzésekben olyan önbizalmat növelő technikákról fogok írni, amik segítenek abban, hogy kimozdulj a fenti ördögi körökből.

A kudarckerülés és a kockázatvállalás nem zárja ki egymást

Ahogy az előző bejegyzésben írtam, a kudarckerülés tudja fokozni az önbizalomhiányt, de a túl nagy kockázatvállalás is. Amikor teljesen elkerülöd a számodra kihívást jelentő helyzeteket, az olyan feladatokat vagy viselkedéseket, amihez nincs önbizalmad, az megerősít abban, hogy nem vagy rá képes. Ugyanígy, ha azért, hogy pozitív tapasztalatot szerezz, hogy növeld az önbizalmad túlságosan nagy kockázatot vállalsz, számodra nagy kihívást jelentő viselkedést vállalsz be, a nagy nyomás miatt nagy az esély a kudarcra és arra, hogy az önbizalomhiányod fokozd.

Ha egyik irány se jó, akkor mégis mi a megoldás?

A kockázatvállalás és a kudarckerülés megfelelő egyensúlya. Bármiben fejlődni, tanulni akarunk, a legjobban az szolgálja a fejlődésünk, ha vállalunk némi kockázatot, de nem túl nagyot.

Ha olyan viselkedést vállalsz be, ami nagy stresszt okoz, akkor maga a stressz önmagában elég, hogy a sikeresség útjába álljon. Ha viszont megpróbálod megkeresni a lehető legkisebb lépést, azt a viselkedést, ami még nem ijesztő számodra,de annak sikerét tapasztalva jobban tudsz hinni abban, hogy az adott területen képes vagy többre is, akkor előre tudsz lépni.

Az előző bejegyzésben is említett példát tekintve, ha nehéz számodra sok ember előtt beszélni, akkor ne egy nagyközönség előtti prezentációt vállalj el, hogy el tudd hinni, hogy képes vagy rá, hanem keress kisebb célt! Ha nem túl ijesztő, lehet ez egy kisebb körben való prezentáció. Ha az is nagy falat, lehet az meetingeken való felszólalás. Ha még ez is túl stresszes, akkor néhány kollégával való megbeszélésen való aktivitás. Ha még ez is kihívást jelent, akkor baráti társaságban is lehet gyakorolni, hogy beszélj mások előtt. Vagy próbálkozhatsz először otthon egy családtag és egy barát előtt.

A lényeg, hogy apró lépésekben haladj, hogy minél biztosabb legyen a siker és kevésbé stresszes a folyamat!

Ha a párkeresésben való kezdeményezés okoz gondot, eleinte örülj annak, hogy képes vagy felvenni a szemkontaktust azzal, aki tetszik ! Ezt könyveld el sikerként és ne kudarcként! Haladj lassan!

A korábbi kudarcaid egy része akár siker is lehetne

Gyakran az is táplálja az önbizalomhiányt, hogy túl kritikus szemüvegen keresztül nézed a tapasztalataidat. Olyan kultúrában nőttünk fel, ami hajlamos a hiányokra, hibákra, gyengeségekre koncentrálni és nem az erősségekre helyezi a hangsúlyt.

Emiatt a részsikereket hajlamos lehetsz kudarcnak elkönyvelni. Ahogy fent írtam ha nehéz az ismerkedés és „csak arra vagy képes”, hogy szemezz azzal, aki tetszik neked, lehet kudarcélményed, mert többet vársz magadtól.

Ha viszont nem csak a jövőben igyekszel kis lépésekben haladni, hanem a múltbeli tapasztalataidat is megvizsgálni, hogy az eddig kudarcnak látott helyzetekben milyen részsikereket tudsz látni, akkor teljesen más szemüvegen keresztül fogod látni a saját teljesítményed.

Hogy valamit kudarcnak vagy sikernek látsz az jelentős részben múlik azon, hogy milyen szemmel nézed, mire fókuszálsz. Arra, ami az adott helyzetben sikerült vagy ami nem. Ha valakinek önbizalomhiánya van, már az is önbizalomfejlesztő, ha egyszerűen csak újragondolja, hogy a múltban megélt kudarcok vajon mennyiben azok.

A sikerkritériumok kapcsán az is fontos, hogy ezek a kritériumok saját magadra vonatkozzanak. Ha mások reakciója, viselkedése alapján méred magad, az biztosan torzítani fog, hiszen a kommunikáció két emberen múlik. Attól, hogy egy viselkedéssel nem éred el a kívánt hatást, azzal magát a viselkedést még képes voltál kivitelezni.

Vagyis az előbbi példán keresztül, akkor is tettét az ismerkedésért, ha végül nem alakul ki kapcsolat.

Stresszmenedzsment – Az önbizalmad fejlesztésének jóbarátja

Ahhoz, hogy azt a kis stresszt, amit egy új viselkedés kipróbálása, egy számodra kihívást jelentő feladat okoz kezelni tudj, hasznos, ha ebben tudatos vagy.

Gyakran akadályozza a változtatást, hogy az ezzel járó feszültség teher, esetleg le is bénít. Még akkor is lehet ez nehéz, ha nem vállalsz nagyot. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire tűrjük jól a stresszes helyzeteket, azonban ez fejleszthető.

Az önbizalmad fejlesztését nagyon jól meg tudja támogatni, ha tudatos vagy abban, hogy a számodra feszültséggel járó helyzetekkel járó stresszt hogyan tudod oldani.

Tanulhatsz olyan technikákat, amik segítenek ebben, de megtalálhatod a saját megoldásaidat is. A lényeg az, hogy legyen a tarsolyodban olyan stresszkezelő technika, amit be tudsz vetni, amikor úgy érzed, hogy szeretnéd csökkenteni a feszültséged.

Néhány ötlet stresszcsökkentő tevékenységekre

Ha szeretnél belevágni az önbizalmad fejlesztésébe, ajánlom az Önbizalmat és önértékelést fejlesztő Önépítő workbookom. (Több információért kattints a képre!)

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, amiben további tippeket olvashatsz az önbizalmad fejlesztéséhez, akkor iratkozz fel a blogbejegzés értesítőre:

Megosztás:

Az önbizalomhiány 5 ördögi köre

Ha úgy érzed, hogy az önbizalomhiányod van, ebből a helyzetből nem könnyű kimozdulni. Az önbizalomhiány okozta szenvedés mellett még ördögi körök nehezítik, hogy változtass a helyzeten.

Ha ezeket tisztán látod, az máris segít, hogy tudd, hogy mi tartja fent és fokozza a problémád.

De egy következő bejegyzésben arról is fogok írni, hogyan tudsz ezek ellenére is kimozdulni ebből a nehéz helyzetből.

Fontos tisztázni először, hogy mit is jelent az önbizalom, mert az önbizalmat gyakran keverjük az önbecsüléssel, önértékeléssel. Ezek a fogalmak ugyan szorosan összefüggenek, erősen hathatnak egymásra, de mégsem teljesen ugyanazok.

Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizalom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.

Nincs önbizalmad változtatni

Ha valakinek az önbizalomhiány okoz gondot, akkor hogyan is tudna bízni abban, hogy tud ezen változtatni? Ahhoz, hogy bármin változtassunk kell némi erőfeszítés és hit, hogy képesek vagyunk rá. De annak, akinek nincs hite önmagában, nincs bizalma abban, hogy képes lesz erre. Vagyis a nehézség plusz nehézséget okoz azzal, hogy akadályozza a változtatást.

Önbeteljesítő jóslatok csapdája

Az önbeteljesítő jóslat vagy Pygmalion effektus azt a jelenséget jelenti, amikor valakivel szemben az elvárásainknak megfelelően viselkedünk és ezzel a viselkedéssel azt segítjük elő, hogy ő az valóban az elvárásainknak megfelelően viselkedjen.

ha önbizalomhiányod van, akkor jó eséllyel ezt direkt és indirekt módon is kommunikálod a környezeted felé, ezzel gyakorlatilag meggyőzöl másokat, hogy ők se bízzanak a képességeidben. Ezek után értelemszerűen, amikor pedig ők nem bíznak a képességeidben (hiszen te meggyőzted őket erről), akkor ez igazolja számodra a saját vélekedésed önmagadról.

Példán keresztül: Ha félsz szerepelni, akkor igyekezni fogsz elkerülni, hogy a főnököd rád bízza, hogy prezentálj. Vagy direkt módon: „Én ebben nem vagyok olyan jó, beszéljen inkább xy!” vagy kevésbé direkt módon soha nem jelentkezel ilyen feladatra, sőt, igyekszel sok mást elvállalni, ha tudod, hogy nemsokára felmerül a „ki prezentál?” kérdés, hogy addigra neked már sok feladatod legyen és logikus legyen, hogy nem rád bízzák. Ha ezt kellő ideig csinálod, akkor bizony elkönyvelik, hogy te ebben nem vagy jó, nem vagy rá alkalmas és egy idő uténa főnököd is úgy fog kezeln, hogy te ebben nem vagy jó. Ami megint igazolja számodra, hogy ám, ő is azt gondolja, hogy nem vagyok rá képes. Valószínűleg észre sem fogod venni, hogy te magad győzted meg őt erről.

A magadról kialakított kép is akadályoz a változásban

Ha önbizalomhiányod van, akkor nem tudod megmutatni, aki valójában vagy. Sok olyan helyzet adódik, ahol nem mersz önmagad lenni. Vannak, akik úgy kompenzálják az önbizalomhiányt, hogy nagy önbizalmat mutatnak és vannak, akik inkább felveszik a szürke kisegér szerepet és megpróbálnak beleolvadni a tapétába. Az is jellemző stratégia lehet, hogy valamilyen speciális szerepet alakítasz ki magadnak, ami menekülőutat jelenthet neked, amikor el akarod kerülni azokat a helyzeteket, amiktől tartaszt, hogy nem tudnál benne helytállni. Ilyen szerep lehet például az osztály vagy az iroda bohóca.

Ezek a kifelé mutatott nem önazonos arcok minél inkább fel vannak építve, annál inkább nehezítik, hogy megmutasd a valódi önmagad hiszen egyre inkább társul az eredeti félelem mellé, hogy mit fognak gondolni mások, ha kilépsz az általuk ismert szerepedből.

Amikor véded magad és az önbizalomhiány mégis fokozódik

Akinek nincs önbizalma, az nem pusztán nehezen tesz azért, hogy ez változzon, hanem jellemzően kifejezetten tesz azért, hogy fenntartsa , sőt növelje az önbizalomhiányát. Na persze ezt nem szándékosan teszi.

Ha nem bízol abban, hogy valamilyen helyzetekben helytállsz, akkor azokat a helyzeteket jellemzően kerülöd, hogy védd magad. Nézzük az előbbi példát, hogy félsz kiállni mások elé és beszélni. Mivel azt gondolod, hogy ez neked nem megy, ezért igyekezni fogsz elkerülni az ilyen helyzeteket.

Nyilván kerülöd ezzel a stresszt, amit okoz és kerülöd a kudarcot, amit biztosnak hiszel. Logikus, hogy nem akarunk magunknak rosszat, a stressz kerülése és a kudarcok minimalizálása természetes és egészséges velünk született önvédelmi viselkedés.

Csakhogy ha önbizalomhiánytól szenvedsz, akkor olyan biztos leszel abban, hogy kudarcotvallanál, hogy bizony meg sem kell történnie annak, hogy elkönyveld. Vagyis amikor elkerülöd a helyzetet, hogy kiállj mások elé az élményed az lesz, hogy megúsztad a kudarcot. Ami egyben azt jelenti, hogy tovább csökken az önbizalmad, hiszen ha elkönyveled, hogy egy kudarcot úsztál meg, akkor a fejedben az a saját magad által eltorzított statisztika, ami a sikereid és a kudarcaid listáját tartalmazza nem marad érintetlen.

Ugyanis attól, hogy nem történ meg ténylegesen a kudarc, a te fejedben az lesz, hogy csak azért nem történt meg, mert elkerülted a helyzetet. Vagyis valójában megerősítetted magad abban, hogy biztosan kudarcot vallanál….

Az élet a komfortzónán kívül, avagy amikor az önbizalomhiány pont a megoldási kísérlet miatt fokozódik

Amikor egy önbizalommal teli ember empátia és valódi megértés nélkül közelít az önbizalomhiányhoz, na abból lesznek a „Csak csináld!” megoldások.

Természetesen valóban kell erőfeszítést tenni és kockázatot vállalni, hogy az önbizalomhiány ördögi köreiből kimozdulj, de nem a sokkterápia a jó módszer.

Amikor egy önismereti guru azt hirdeti, hogy csak mozdulj ki a komfortzónádból, akkor elfelejti, hogy milyen hatalmas stresszt okoz, ha az ember olyan helyzetekbe kényszeríti bele magát, amitől retteg.

Amikor egy önbizalomhiánnyal küzdő ember összeszedi az erőforrásait és ilyen tanácsoknak engedelmeskedve bevállal egy olyan dolgot, amitől retteg, mert meg van győződve róla hogy nem képes rá, akkor jó eséllyel csak rontani fog a helyzeten.

„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképp igazad lesz.” Henry Ford

Ebben az esetben sajnos ez igaz és nagyon visszavetheti azt, aki megpróbál változtatni.

Ebből már sejthetitek is az egyik gyakorlati tanácsom, kis lépésekben változtass!

A következő bejegyzésben a gyakorlati tanácsok jönnek, hogy hogyan lehet kiszabadulni ezekből a körökből.

Ha biztosan nem akarsz lemaradni, akkor iratkozz fel az értesítőre:

Ha pedig elindulnál az önbizalomfejlesztés útján:

Megosztás:

70 önismereti kérdés – ingyenesen letölthető

A nyáron zajlott a 70 napos önismereti kihívásom. A kihívásban minden napra egy kérdést osztottam meg, ami segíti az önismereti fejlődést.

A kérdések egy bemelegítő hét után minden héten egy-egy témakör köré csoportosultak.

A következő önismereti témákban

  • Öngondoskodás
  • Önmegvalósítás
  • Kommunikáció
  • Konfliktuskezelés
  • Párkapcsolat
  • Karrier
  • Jövő
  • Lelki egyensúly
  • Önérvényesítés

Ha szeretnéd egyben letölteni a 70 kérdést, itt tudod kérni:

Ha inkább megnéznéd valamelyik közösségi média felületen egyesével

Bejegyzések önismereti témában:

Videók önismereti témában:
Megosztás:

A szülők közti együttműködés alapjai – Felkészülés a szülővé válásra

Fontos kérdés, hogy fel tud- e készülni egy pár a szülővé válásra? Tud- e tenni azért, hogy a gyerek születése utáni időszak könnyebb legyen?

Részben igen. Rengeteg tényezőt , ami könnyíti vagy nehezíti a szülővé válást nem tudunk befolyásolni. De vannak olyan tényezők, amik rajtunk múlnak és nagyban megkönnyítheti ezt az időszakot, ha jó alapról indulunk.

Aki pedig úgy olvassa ezt a bejegyzést, hogy már nem a felkészülés fázisában tart, akkor is kaphat szempontokat arra nézve, hogy ha nehézségei vannak, mik azok az alapvető dolgok, amiknek a rendbetétele segíthet.

Jól működő párkapcsolatban könnyebb szülővé válni

Ne legyen semmi a szőnyeg alatt, mert hasra fogtok esnie benne!

 A gyermekszületés a szülővé válással és  sok új kihívással általában többféle és több konfltust okoz. Ez önmagában nem baj, természetes, nem jelenti, hogy gond van a kapcsolattal. Pusztán annak a jele, hogy az új kihívások megkívánják tőlünk, hogy rengeteg eddig ismeretlen helyzetben és problémára találjunk közös megoldást.

Viszont, ha a gyerekvállalásba úgy vág bele egy pár, hogy már eleve vannak megoldatlan, visszatérő konfliktusok, az nehezíti a helyzetet. A korábban meglévő konfliktusok az időhiány, energiahiány, alváshiány és stressz hatására gyakran eszkalálódnak. Olyan konfliktusok, amik kettesben kellemetlennek voltak,de nem okoztak kapcsolati válságot, ebben a helyzetben gyakran sokkal nagyobb problémává válnak.

Legyen jól működő megoldásorientalt probléma kezelési módszeretek!

A konkrét megoldatlan problémáknál is nagyobb nehezítés, ha alapvetően nincsenek megfelelő problémamegoldó mechanizmusok a kapcsolatban.

Ha az a tapasztalatotok, hogy ha probléma van, ha nem értetek egyet, akkor nem tudjátok megbeszélni, nem tudok megoldást találni, akkor szinte biztos, hogy a gyermek születése komoly krízist fog okozni.

Igen ritka, hogy egy ilyen nagy változással járó élethelyzet ne járjon nehézségekkel, konfliktusokkal. 

Ha azonban eddig meg tudtátok beszélni a problémákat, feloldani az ellentéteket, akkor tudni fogjátok, hogy keressetek közösen megoldást.

Viszont, ha eddig sem ment ez, csak mivel a problémák kisebbek voltak együtt tudtatok élni ezzel együtt is, akkor ebben a helyzetben nagyon nagy nehezítés, hogy a sok megoldandó helyzet, idő- és energiahiány mellett kell megtanulnotok együttműködni.


Ha gondok vannak az együttműködéssel, akkor jó, ha tudjátok, hogy a konfliktusok megfelelő kezelését meg lehet tanulni. Ajánlom figyelmetekbe Az Újrakapcsoló programom online tréning változatát, amit kifejezetten olyan pároknak készítettem, akik szeretnék megtanulni, hogyan tudját a konfliktusaikat együttműködően megoldani.


Beszéljetek a számotokra fonros értékekről!

A gyereknevelés szorosan kötődik az értékrendhez. Mielőtt belevágunk valakivel a gyereknevelésbe, jó tudni, hogy az kettőnk értékrendje mennyire kompatibilis.

Hogy mit gondoltok arról, hogy az egyes helyzetekben mi a megfelelő szülői reakció, az nagyban függ attól, hogy alapvetően mit gondoltok arról, hogy mi az érték, mi a fontos az életben, mi a dolga a szülőnek és mit nevezünk nevelésnek.

Természetesen nincs két egyforma értékrend, de azért jó, ha a legfontosabb értékekben egyet tudtok érteni.

Nagyon nehéz két olyan embernek együtt gyereket nevelni, aki alapjaiban gondol mást arról, hogy mi a nevelés célja.


A következő bejegyzésben egy kérdéssort osztok meg veletek, ami segít abban, hogy miről érdemes beszélni a gyermekvállalás előtt. Ha nem akartok lemaradni, iratkozzatok fel a bejegyzés értesítőre!


Önismeret és társismeret 

A gyereknevelés kemény önismereti munka. Ilyenkor felszínre kerül a saját szüleinkkel való kapcsolatunk. Ahhoz, hogy olyan szülővé váljunk, amilyenek lenni szeretnénk, fontos, hogy előtte érett felnőttként tudjunk működni. Ismerjük a saját határainkat, erősségeinket, gyengeséinket.

Ha már a gyerekvállalás előtt is tudod, hogy vannak olyan gyerekkori sérülések, amiket fel kell dolgoznod, ha tudod, hogy nagyon máshogy szeretnél nevelni, mint amilyen mintát láttál vagy vannak olyan területek, amiben fejlődnöd kellene, akkor jó, ha erre időt és energiát szánsz még a gyerekvállalás előtt.

A gyerekek nagyon erőteljesen tudnak tükröt tartani, ha szülővé válsz nem nagyon lehet megúszni, hogy szembenézz azzal, hogy milyen is vagy. Még akkor is adnak bőven okot a fejlődésre, ha érett, kiegyensúlyozott felnőttként vágsz bele a gyerekvállalásba. Így amit már eleve tudsz, hogy nehézséget fog okozni, azzal érdemes mielőbb foglalkozni.

Ez a kapcsolat szempontjából is fontos, és hasznos, ha nem csak magadat ismered jól, hanem a párodat is.

Amikor a másik szülőként hibázik vagy nem tartja magát azokhoz a nevelési elvekhez, amikben megegyeztetek, sokkal inkább fogsz tudni neki segíteni abban, hogy olyan szülő legyen, amilyen szeretne lenni, ha tisztában vagy azzal, hogy számára milyen helyzetek és miért nehezek.


Ha szeretnétek jobban megismerni egymást, beszélgetni a kapcsolatotokról, akkor töltsétek le az ingyenes Párismereti társasjátékom!

A társasjátékról részletesebb információkat itt találtok


További tartalmak ebben a témában:

https://www.tiktok.com/@palagyikata/video/7203833109370916101?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7234468919800612378
https://www.tiktok.com/@palagyikata/video/7204383492484975878?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7234468919800612378
https://www.tiktok.com/@palagyikata/video/7205274265183177989?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7234468919800612378
Megosztás:

Önismeret

Az önismeret fejlesztése korunkban elég gyakran elhangzó kifejezéssé vált.

Gyakran halljuk, hogy milyen fontos.

De mit is értünk ezalatt?

Az nyilvánvaló, hogy önmagunk mélyebb megismerését. 

De hogy pontosan milyen oldalunkat, képességeinket, mintáinkat, működésünket érdemes éppen megismerni és akár fejleszteni az nagyon egyedi lehet.

Általában akkor merül fel az önismeret fejlesztésésnek igénye, ha azt érzékeled,hogy vannak olyan helyzetek, kapcsolatok, amikben nem tudsz úgy működni, kommunikálni ahogy szeretnél.

Van, hogy egy kitűzött cél felé vezető úton érzed leküzdhetetlennek a belső akadályokat és előfordulhat, hogy valójában valaki más megváltoztatasának kudarca vezet oda, hogy saját magadban kezded keresni a megoldást.

Az önismeret valójában egy élethosszig tartó hatalmas kaland. Mert változunk, tapasztalunk,változó körülmények közé kerülünk így mindig van újdonság az úton.

De ezen az úton néha nehéz egyedül menni. Vannak sötét ösvények és van, ahol térkép nélkül könnyű eltévedni.

Ha szükséged van kísérőre ennek az útnak egy szakaszán, aki a nehéz pillanatokban biztonságot ad, a kusza utakhoz pedig térképet, akkor fordulj hozzám bizalommal,szívesen veled tartok. 

Ha szeretnéd fejleszteni az önismereted, akkor ajánlom az Önismeret és párkapcsolat című bejegyzés sorozatomat:

Jó ötleteket adhatnak a következő videók is:

Megosztás:

Önérvényesítés

Sokaknak okoz problémát az önérvényesítés, a saját érdekeinek képviselete.

Ha nem tudsz nemet mondani, pedig valójában azt szeretnél,

ha gyakran érzed úgy, hogy háttérbe szorulsz,

ha félsz őszinte lenni,

ha folyamatosan bizonytalan vagy abban, hogy mások elfogadnak- e

vagy úgy érzed, hogy csak bizonyos feltételekkel fogadnak el,

ha néha már abban is bizonytalan vagy, hogy mit szeretnél valójában, akkor érdemes foglalkozni azzal, hogy mik azok a gátak, akadályok, hiedelmek, amik nem engedik, hogy igazán az legyél, aki vagy !

Ha magadra ismertél a fentiekben, akkor valószínűleg régóta érzed már így.

Sajnos pont azok, akik küzdenek ezekkel a nehézségekkel azt is gondolják, hogy nem érdemlik meg, hogy erre időt és pénzt fordítsanak.

Mert valahol hátul, az egész mélyén általában ott van az a gondolat, hogy ” nem vagyok fontos” .

De! Fontos vagy! Értékes vagy! 

Megérdemled, hogy végre te is lásd ezt! Ebben tudok segíteni.

Az önérvényesítés kapcsán érdemes elolvasnod ezt a bejegyzést is:

És érdemes megnézned ezt a videót is:

Megosztás:

Önismeret és párkapcsolat- Önérvényesítés és párkapcsolat

Mi az önérvényesítés?

Az önérvényesítés arról szól, mennyire tudjuk képviselni saját magunkat, megvédeni a határainkat, érvényesíteni a vágyainkat, akaratunkat, szükségleteinket megfelelő módon.

Az önérvényesítés tehát már nem bennünk zajlik, hanem nagyonis cselekvésekben nyilvánul meg. Megfelelő kommunikációban és tettekben.

Természetesen az önérvényesítés nem független attól, hogy milyen viszonyban vagyunk saját magunkkal. Az önbecsülésnek, önértékelésnek, önbizalomnak szerepe van abban, hogy az önérvényesítésünk milyen lesz.

Az önérvényesítés kapcsán többféle modell is született. A legegyszerűbb felosztásban lehetünk agresszívak, amikor csak saját érdekeinket nézzük, alárendelődőek, amikor csak a másik érdekét és asszertívak, amikor a saját érdekünket a másik érdekeinek tiszteletbentartása mellett érvényesítjük.

Én Thomas és Kilmann konfliktuskezelési modelljét kedvelem a legjobban. Ők két dimenzió alapján állították fel a modellt. Az egyik a személyes célok fontossága, a másik pedig a jó kapcsolat fenntartása a másik személlyel.

A fenti képen a cápa az erőszakos konfliktus kezelési mintát jelenti, aki így viselkedik, annak fontos a saját érdeke, de az együttműködés nem fontos.

A teknős a visszahúzódó vagy elkerülő, sem a saját érdekeinek képviselete nem fontos, sem az együttműködés, igyekszik távol maradni a konfliktustól, nem látnak reményt, hogy érvényesítheti érdekeit.

A rókának közepesen fontos a saját érdeke és a kapcsolat is, ő a kompromisszum kereső, aki igyekszik saját céljait érvényesíteni, de hajlandó a kapcsolatért azokból engedni.

A plüssmacinak a kapcsolat a fontos, ennek alárendeli saját céljait, igyekszik elkerülni a konfrontációt szeretné, hogy szeressék, így igyekszik elsimítani a konfliktusokat.

A bagolynak egyaránt fontos a kapcsolat és saját céljai is. A konfliktust közösen megoldandó problémának tekintik és konszenzusra törekszenek.

Ez a modell sok módon használható. Mindenkinek vannak jellemző konfliktuskezelő mintái, az a hozzáállás, ami a leggyakoribb alapvetően. De az élet különböző területeit nézve teljesen más is lehet jellemző. Ez természetes is, hiszen mind az adott kapcsolat fontossága, mint az aktuális érdek lehet nagyon fontos vagy abszolút nem fontos is.

Miért fontos a párkapcsolatban?

A párkapcsolatban folyamatosan adódnak olyan helyzetek, amikor képviselni kell saját érdekeinket. Nem is feltétlenül alakul ki konfliktus, egyszerűen csak vállalnunk kell a felelősséget azért, hogy jelezzük, ha szükségünk van valamire.

Mivel a párkapcsolat az esetek többségében a legfontosabb ( de legalábbis mindenképpen az egyik legfontosabb) kapcsolatunk, az lenne a logikus, ha csak azok a konfliktuskezelési minták jöhetnének szóba, amik a kapcsolat fontosságát is figyelembe veszik. De sajnos ez nem így van.

Bizony cápa és teknős viselkedés is gyakran jelenik meg a kapcsolatokban. A kritik, szapulás, minősítés tipikus cápa viselkedések, míg a „mi a baj? -semmi” kommunikáció a teknősre lehet jellemző.

Természetesen egy jól működő kapcsolatban egy-egy rossz kimenetelű konfliktus nem okoz komoly gondot, de ha valamelyik fél folyamatosan nem veszi figyelembe a másik érdekeit, netán a sajátját, az hosszú távon romboló a kapcsolatra nézve.

Érdemes látni, hogy az egyetlen, ami győztes-győztes szituációhoz vezet, az a bagoly konszenzusra törekvése. Ehhez képest a róka hasonlóan egyenlő helyzetre törekszik, de a kompromisszum már azt jelenti, hogy mindenki csak félig nyer, valamennyit fel kell adnia a céljaiból. A kompromisszum viszont jóval kevésbé időigényes, mint a konszenzus. Illetve vannak olyan helyzetek is, amikor a konszenzus nem lehetséges, de ez is csak hosszabb folyamat eredményeként derül ki.

Látszatra ugyanis nagyon gyakran tűnik úgy, hogy a helyzet nulla összegű. Vagy az lesz, amit én szeretnék vagy az, amit a másik. De rengeteg esetben, ha rászánjuk az időt, akkor van olyan megoldás, ami mindkettőnknek tökéletes. Ennek az oka, hogy amit megfogalmazunk , hogy szeretnénk, gyakran csak a felszín. Ilyenkor érdemes kicsit jobban belemenni, hogy az adott dolog miért fontos, pontosan mit kapunk belőle és ilyenkor lehetséges, hogy nagyon könnyű olyan alternatívát találni, ami mindkét félnek jó megoldás.

Hogyan fejleszthető?

Nehéz erről röviden írni, hiszen az önérvényesítés a jéghegy csúcsa. Az egészséges önbecsülés, a reálisan pozitív önértékelés és az ezekre épülő önbizalom mind elősegíti a önérvényesítést.

Ráadásul az önérévnyesítési problémák is többirányúak lehetnek. Van, akiknek az okoz nehézséget, hogy ne agresszív cápa módjára küzdjenek az igazukért rombolva ezzel a kapcsolatot. És van, akiknek pedig az okoz nehézséget, hogy képviseljék saját szükségleteiket, vágyaikat érdekeiket. És természetesen előfordul, hogy mindkettő problémát okoz, mert van, aki sokáig tűr és enged, egy idő után vagy bizonyos helyzetekben, bizonyos témákkal kapcsolatban nem képes figyelembevenni a másik szempontjait.

Mindenképpen javaslom, hogy akinek az önbecsülésével és /vagy az önértékelésével gondja van, az elsőször ezekkel a problémákkal foglalkozzon. Nagyon nehéz saját magunkért kiállni addig, míg azt gondoljuk, hogy ezt nem érdemeljük meg, nincs jogunk hozzá!

Akinek az okoz gondot, hogy ne kommunikáljon agresszívan, annak ajánlom a Hogyan lehet egy vita építő a párkapcsolatban? című bejegyzésem. Ebben a bejegyzésben többségében olyan szempontokat gyűjtöttem össze, amelyek abban segítenek, hogy a másikra vigyázva, őt nem támadva hogyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni.

Akinek inkább az okoz nehézséget, hogy kiálljon magáért, azoknak pedig elsősorban a Dehát miért nem tudja magától? című bejegyzést javaslom.

A heti témához kapcsolódó videó:

Ezen kívül több olyan videóm is készült, ami segíthet ebben.

Az énüzenet

Az értő figyelem

A kritika szótár

A jó gyakorlat

Megosztás:

Önismeret és párkapcsolat- Önbizalom és párkapcsolat

Mi az önbizalom?

Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizlom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.

Írtam már az önértékelésről ( Önismeret és párkapcsolat- Önértékelés és párkapcsolat ) , ami saját képességeink, teljesítményünk értékelése.

És az önbecsülésről ( Önismeret és párkapcsolat-Önbecsülés és párkapcsolat ) ami egy mélyebb, általánosabb érzelmibb viszonyulás magunkhoz, saját értékességünk vagy értéktelenségünk érzete.

Mindkettő hatással van az önbizalomra. Ha alapvető önbecsülési problémája van valakinek, akkor az minden területen okozhat önbizalomhiányt. Illetve fordítva, ha van egy egészséges önbecsülése az megalapozza az önbizalmat minden területen.

Az önértékelés már nem ilyen általánosan működik, lehet az egyik területen magas az önértékelésünk, míg a másik területen alacsony. Ha reálisan látjuk magunkat, akkor valószínűleg érzékeljük a gyengéinket is és ezeken a területeken kevésbé lesz önbizalmunk. Azon a területen pedig, ahol erősnek érezzük magunkat, magabiztosak leszünk.

A dolgot bonyolítja, hogy az önbecsülés alacsony szintje vagy hiánya könnyen vezethet irreális önértékeléshez is adott területeken. Ilyenkor látjuk azt, hogy valaki kifejezetten magabiztos, ám ez a magabiztosság inkább álca, a bizonytalanságot takargatja vele.

Az önbizalom, amit látunk

Az önbizalmat általában a viselkedés alapján ítéljük meg, de nem feltétlenül tesszük ezt jól. Sokan takargatják az előbb említett módon saját gyengeség érzésüket. Ezekben az esetekben előfordulhat az is, hogy nagyon is reálisan látja valaki a gyengeségét és azt igyekszik nagy önbizalommal palástolni és az is, hogy a gyenge önbecsülés miatt nem képes látni a saját gyengeségét, irreális önértékeléssel védekezik.

A valóban magabiztos emberről is azt szokták gondolni, hogy nem fél. Ha egy területen magabiztos valaki, megfelelő önbecsüléssel és reális önértékeléssel együtt, akkor valóban rengeteg olyan viselkedésre képes, ami mások számára ijesztő, szorongáskeltő lehet. De amikor ahhoz képest, amilyen célokat addig kitűzött maga elé kicsit magasabbra tolja a lécet, akkor bizony a magabiztos ember és megéli a félelmet.

Ez a félelem azonban nem bénító, mert az önbecsülése egyfajta védőhálóként működik. Bár tart a kudarctól, tudja, hogy kudarc esetén is értékes, nem dől össze a világ, így képes a siker érdekében kockázatot vállalni.

Milyen szerepe van az önbizalomnak párkapcsolatban?

A párkapcsolat kezdetén

A párkapcsolatra már a kapcsolat kezdete előtt hat az önbizalom. Hiszen az önbizalom hiánya már az ismerkedést, a kezdeményezést akadályozza. A kapcsolatok kezdeti szakaszában komoly stresszt okoz, ha nem bízik valaki abban, hogy képes kezelni az ismerkedéssel járó helyzeteket.

Itt újra bejön az önbecsülés és az önértékelés szerepe. A kapcsolat ismerkedési fázisában kulcskérdés, hogy mennyire képes valaki önmagát megmutatni. Ha valaki nem reálisan látja saját magát, nem érzi magát értékesnek vagy sok területen alacsony az önértékelése, akkor nem fogja merni magát megmutatni. Minnél kritikusabb magához, annál inkább mást próbál mutatni, ha szeretné, hogy szeressék. Ebből rengeteg probléma származhat, hiszen ha mindkét ember mást mutat, akkor két álarc szeret egymásba és nincs valódi kapcsolódás a két ember között.

Természetesen nagyon kevesen vannak, akik már az első randin is képesek olyanok lenni, amilyenek, kicsit sem torzítani pozitív irányba. Ez nem is baj. Nem az a gond, ha próbáljuk az előnyös oldalunkat mutatni, az a gond, ha ez olyan mértékű, hogy nem lesz reális a kép.

Kommunikációs problémák

A kapcsolat létrejötte után is hasonlóan fontos, hogy meg merjük mutatni magunkat, a gyengeségeinket is, hiszen csak így ismer meg igazán minket a másik. A kommunikációs problémák jelentős része is abból származik, hogy saját magunk megbecsülése bizonytalan.

A hallgatás, a célozgatás, a beszólogatás és a másik folyamatos kritizálása mind kialakulhat abból az okból, hogy nem tudja valaki kérni, amire szüksége van és/vagy nem tud nemet mondani arra, ha valami nem jó neki.

Ha az önbecsülés-önértékelés-önbizalom hármassal gond van, akkor az önérvényesítéssel is gond lesz. Függetlenül attól, hogy ezen hármasban hol van probléma, a végeredmény lehet az önérvényesítés elmaradása, behódoló magatartás és agresszív, a másikat lenyomó önérvényesítés is.

A valóban egyenrangú kapcsolathoz ugyanis szükség van bizalomra és önbizalomra is. Ahhoz, hogy a párom és a magam szükségleteit egyformán fontosnak tudjam kezelni, tudnom kell, hogy képes vagyok magamat képviselni, megvédeni a határaimat és ugyanannyira értékes vagyok, mint a másik. És persze azt is tudnom kell, hogy a másik nem fog bántani és őt is értékesnek lássam.

Ez az egyensúly sok ponton tud billenni, ezért az természetes, hogy egy kapcsolatban ez folyamatos egyensúlyozást, magunkra és a másikra való odafigyelést igényel.

Hogyan fejleszthető?

Rettenetesen sok ember foglalkozik azzal, hogy tréningeket, könyveket tanácsadást és minden mást ajánl az önbizalom növelésére. És nagyon sok ember érzi úgy, hogy önbizalom hiányban szenved.

Valójában az önbizalom a felszín. Nagyon sok esetben, amikor valaki azt mondja, hogy ” nincs önbizalmam” valójában az önbecsülésével van probléma. Amikor az alapvető önbecsülés nagyon alacsony, mert valaki nem kapta meg gyerekkorában, hogy feltétel nélkül is szeretik, akkor anélkül, hogy ezen dolgozna, az önbizalom növelés nem fog segíteni. Hiába ér el sikereket akár, az alapérzés ettől nem változik.

Ebben az esetben érdemes szakemberrel dolgozni a problémán, mert az ilyen korán és mélyen beépült értéktelenség érzést nagyon nehéz egyedül leküzdeni.

Ha viszon valaki alapvetően nem érzi magát értéklennek, de mégsem tud egy vagy több területen bízni magában, akkor a legtöbbet a tapasztalat segít.

Egyrészt a tapasztalatok megfelelő észlelése és értelmezése, másrészt, ha kis lépésekben megpróbálunk olyan tapasztalatokat szerezni, ami fokozatosan , lépésről -lépésre növeli az önbizalmunkat.

Érdemes kicsi célokat kitűzni, adott területen a legkisebbet és, ha sikerül elérni, akkor megtenni a következő lépést. Ha valaki például nehezen szólal meg társaságban, lehet a legkisebb lépés, hogy beszél akár a tükörképéhez, aztán a közvetlen szeretteihez Később baráti társaságban, majd munkahelyi értekezleten és csak ezután jöhet a nagyobb közönség elé kiállás.

A heti videóban arról fogok részletesebben mesélni, hogyan figyeljünk oda megfelelő módon a tapasztalatokra, hogyan támaszkodjunk rájuk és hogyan keressünk lehetőséget az önbizalom növelésére.

A bejegyzéshez kapcsolódó videó:

Megosztás: