Párkapcsolati kommunikációs problémák -Kritika, szapulás, minősítés

A hetek óta tartó párkapcsolati kommunikációs problémákról szóló bejegyzés sorozatban elérkeztünk ahhoz a problémához, amikor a felek nyiltan kritizálják, támadják egymást.

A korábbi bejegyzésekben szó volt arról, amikor a kommunikáció elmarad

arról, amikor célozgatnak a felek

és arról is, amikor zsörtölődéssel, morgolódással hozzák egymás tudomására elégedetlenségüket

A fentiekkel ellentétben a nyílt kritika sokkal konfrontatívabb. Aki így fejezi ki magát, kevésbé vádolható azzal, hogy nem árulja el, amit gondol vagy visszatart információt. Ebben az esetben sokkal inkább a közlési forma az, ami problémát jelent, nem visz előre.

Mit értek kritika, szapulás, minősítés alatt?

Első látásra ha a veszekedés címet adtam volna a bejegyzésnek, akkor is hasonló jelenetekre gondolna az olvasó. Azonban a veszekedés még nem feltétlenül jelenti, hogy a közlések ilyen jellegűek. A veszekedést általában az különbözteti meg a vitától, hogy ellenségesebb a hangnem, mindkét fél szembenállónak érzékeli a másikat, az indulatok felerősödnek és irányítják a kommunikációt. Vagyis veszekedés közben kevésbé meggondoltan fogalmazunk, a konstuktivítást elveszítjük, vagdalkozás és érzelemvezérelt kommunikáció jellemző. De ez nem minden esetben jelenti a másik támadását, olykor csak túlzások, erősen szubjektív mondatok, az érzések heves kifejezése az, ami jellemzi a veszekedés. Ez azért is fontos, mert önmagában nem a veszekedés hőfoka az, ami károssá teszi. Vannak temperamentumosabb emberek és nyugodtabbak és nem feltétlenül az bántja a másikat jobban, aki hangosabb.

A veszekedések a tartalomtól és a határok átlépésétől lesznek károsak egy kapcsolatra, nem önmagában a heves kifejezésmód miatt. A tartalom tekintetében pedig az egyik legrombolóbb, amikor a másik személyét minősítjük. Ennek vannak fokozatai, de az elmondható, hogy minél globálisabb területen, minél negatívabb címkével minősítjük a másikat, annál rombolóbbak az egymás fejéhez vágott mondatok.  Vagyis nem mindegy, hogy azt mondom, hogy “ Rendetlen vagy” vagy, azt, hogy “ Egy szemét vagy!”

Mi van a nyilt kritika hátterében?

Mindig ott van az elégedetlenség és a feszültség a háttérben. Az érzelmi hőfokot általában az adja, hogy a sérelmek felgyűlnek és valamelyik fél annyira feszült lesz, hogy ilyen formában adja ki magából az elégedetlenséget. Olykor ez okozza azt, hogy a másik is ilyen kommunikációba kezd és máris kölcsönösen támadják egymást.

Mi a gond a kritikával? – A kritika torzít.

A kritikának létezik higgadt és kulturált formája is, amikor nem támadás a szándék. Amikor zavar valami a másik viselkedésével kapcsolatban, akkor sokan kritika formájában próbálják jelezni. Az egyén szemszögéből ugyanis, ha a másik viselkedésében tapasztalatok valamit, ami nekem nem jó, akkor az nem jó, és arra késztet, hogy el akarjam érni ennek a viselkedésnek a megszűnését. Ezzel a gondolatmenettel több gond is van. 

Egyrészt, attól, hogy egy viselkedés számomra nem jó, attól az még nem objektíven rossz, hanem a saját személyes szemszögemből. Vagyis, amikor a másik viselkedését a saját szempontrendszer alapján minősítem, azzal a másik fölé helyezem magam, mintha én lennék jogosult arra, hogy az ő viselkedését megítéljem. Vagyis az egyenrangú viszony helyett azt kommunikálom, hogy felette állok.

A másik gyakori probléma, hogy miközben a másik viselkedése zavar, a másik személyiségét minősítem. Tehát van egy következtetés a történetben, ami lehet akár az összkép szempontjából logikus is, de lehet torz is. Például: “Annyira elegem van abból, hogy ilyen rendetlen vagy!” a személyről szóló kritika, míg az “ Annyira elegem van, hogy állandóan szét hagyod a dolgokat magad után!” már egy viselkedésről szóló kritika.

Ez azért lényeges kérdés, mert a konkrét viselkedésén a legtöbb ember tud változtatni, míg a személyiségén kevésbé. Ráadásul a rendes- rendetlen tulajdonság számos területen megjeleni, így könnyen lehet, hogy egy maga körül tárgyakat szétdobáló ember a munkájában precíz és rendezett, ezért a globális címke objektíven sem igaz.

A személyre vonatkozó kritika hozza magával, hogy a címke mindig sokkal szélesebb területen kritizál, mint a konkrét viselkedés leírása, hiszen egy ilyen címke rengeteg területet lefed.

Mi a gond a kritikával?- A kritikát szinte lehetetlen nem támadásnak venni.

A fentiek miatt aki kritikát kap, támadva érzi magát. Hiába próbálja valaki becsomagolni a kritikát és építő kritikaként aposztrofálni, amikor a másik személyét negatív címkével látom el, az  sosem lehet építő. Nagyon kevés ember tud az ilyen kritikára konstruktívan reagálni és megpróbálni a kommunikációt jó irányba terelni. 

Amikor támadva érzi magát valaki, akkor a kritizáló párja ellenféllé, rosszabb esetben ellenséggé válik. A jól működő párkapcsolatban alapvetően a felek nem ellenfélként vagy versenytársként gondolnak egymásra, hanem “csapattársként”, olyan valakiként, aki nem ellenem, hanem velem van, akivel közös céljaink vannak és figyelembe vesszük egymás szükségleteit. Ezt az alapállást fordíthatja ellenségessé a kritika. 

Ha az “ támad” ránk akit a legközelebb érzünk magunkoz, az nagyon erős negatív érzéseket mozgósít és ezeket az érzéseket az adott konfliktushelyzetek együtt már nagyon nehéz kezelni. 

A helyzettől és vérmérséklettől függően tehát a támadás viszonttámadást vagy menekülést fog kiváltani. A viszonttámadás általában azt jelenti, hogy egy egymást kritizáló párbeszéd, rosszabb esetben szapulás és sértegetés is kibontakozik, míg a menekülés a legtöbbször a kommunikáció megszüntetését, sértődést, duzzogást jelent. Egyik sem olyan viselkedésforma, ami közelebb vihet a megoldáshoz.

Van-e építő kritika?

Amennyiben a kritika tárgya a másik személye, akkor nincs. Nem lehet a másik személyiségét olyan módon bírálni, minősíteni, hogy az előre vigye a másikat vagy a kapcsolatot.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem lehet elmondani a véleményünket arról, amit a másik tesz. A lényeg a tárgyilagosság, hogy a tényeket ne mossuk  össze a saját véleményünkkel. A másik konkrét viselkedésének tárgyilagos leírása és az ahhoz kapcsolódó saját érzések közlésére ajánlom Thomas Gordon módszerét az én üzeneteket. Erről készítettem néhány hete egy videót is :

Mi a megoldás?

Ahhoz, hogy az indulatainkat féken tudjuk tartani, az egyik legfontosabb, hogy ne hagyjuk felgyűlni a sérelmeket. Sokkal könnyebb higgadtan kommunikálni, amikor csak kevésbé zavar valami vagy kevesebb dolog zavar, mint, amikor már tele a pohár.

Tartsátok szem előtt, hogy az ilyen nyílt támadás nem visz előre, sőt, inkább rombolja a kapcsolatot! Senkinek nem jött meg még a kedve az együttműködéshez azért, mert a másik kritizálta vagy minősítette őt!

A kritizálás elkerüléséhez hozzásegíthet ez a cikkhez kapcsolódó videó is:

Ha vannak olyan problémáitok, amik feszültséggel terheltek és nehezen tudtok róla kommunikálni, akkor ajánlom, hogy olvassátok el a “Párkapcsolati konfliktusok- Hogyan lehet egy vita építő a párkapcsolatban?” Című bejegyzésem, ahol arról írok, hogyan lehet építő, konstruktív a vita.

Megosztás:

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-includes/functions.php on line 5427

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/really-simple-ssl/class-mixed-content-fixer.php on line 107

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/complianz-gdpr/class-cookie-blocker.php on line 452