7. Tévhit: A jó konfliktuskezeléshez alaposan elemezni kell a múltbeli konfliktusokat.

Honnan ered a tévhit? 

A múltunk, a tapasztalataink meghatároznak minket és valóban vannak olyan problémák, amiket sokkal inkább feldolgozni és nem megoldani kell. Ha a konfliktusokat vagy magát a rossz konfliktuskezelést problémaként azonosítjuk, abból logikusan következik, hogy meg kell találni a probléma gyökerét és kijavítani a hibát.

Mi a valóság?

Valójában ahhoz, hogy egy szokáson változtassunk nem szükséges elmélyedni abban, hogy pontosan mit és hogyan csinálunk rosszul. A rossz kommunikáció nem trauma, amit fel kell dolgozni. Természetesen az életünk története, a korábbi rossz minták akadályt gördítheznek az elé, hogy a megfelelő kommunikációt alkalmazni tudjuk. Ilyenkor ezekkel az akadályokkal valóban foglalkozni kell. De alapvetően sokkal inkább a jövőre irányultság, a jó minták kiterjesztése és megtanulása szükséges ahhoz, hogy megfelelően kezeljétek a konfliktusokat. Kisebb szerepe van benne a múlt elemzésének.

Miért káros?

Ha azt gondoljátok, hogy a rossz működések elemzése vezet a megoldásra, akkor az a legtöbbször azzal az eredménnyel jár, hogy újra és újra a múlt sérelmein, rosszul kezelt konfliktusain vitatkoztok. Ahelyett, hogy változtatnátok azon, ahogy a jelen konfliktusait kezelnétek.

Mivel ez általában újabb feszültséget és fájdalmat okoz, ezért egyre kevésbé lesz motivációtok arra, hogy megoldást keressetek. Hiszen a megoldáskeresése számotokra egyet jelent majd a sérelmek felhánytorgatásával.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

A konfliktusok megoldásában az egyik fontos elv a jövőre irányultság. Hiszen a múltat nem tudjuk megváltoztatni. Ha tudod, hogy mi az amit szeretnél, akkor sokkal könnyebb elérni a célt, mintha arra fókuszálsz, amit nem szeretnél.

Ha szeretnél ehhez szempontokat kapni, akkor érdemes belépned a Közös megoldások veszekedés nélkül facebook csoportba, ahol elérhetőek a régebbi élő adások felvételei. A „Jó gyakorlatok a párkapcsolati konfliktuskezelésben” és a „Ki kell -e elemezni a jó konfliktuskezeléshez, hogy mit csinálunk rosszul?” című élő adás felvételes segíthet ebben.

Megosztás:

8. Tévhit: A jó konfliktuskezelés több időt és energiát igényel, mint a folyamatos vita.

Sokan gondolják, hogy a jó konfliktuskezelés legnagyobb akadálya, hogy nincs idő mindent megbeszélni. De ez valójában csak rövid távon igaz.

Honnan ered a tévhit?

Ha csak egy konfliktust nézünk, akkor a konszenzusra törekvés, a valódi megértés és együttműködő megoldás valóban több időt és energiát igényel, mint bármilyen más hozzáállás. 

Mi a valóság?

A fontos különbség viszont az, hogy ilyenkor a kapcsolat épül, ahelyett, hogy sérülne. Ha nem megfelelő úton születik megoldás, feszültség és sérelmek keletkeznek, a vita, vagy akár más témában a korábban keletkezett feszültség visszatér. Így végül sokkal több időt és energiát vesz el, mint akkor, ha megfelelően kezelitek.

Miért káros?

Ha azt gondolod, hogy több energiát igényel hosszú távon is a megfelelő konfliktuskezelés, akkor nehezen fogod rászánni az időt. Még nehezebb a helyzet, ha eleve túlterheltek és fáradtak vagytok. Rááadásul a megfelelő konfliktuskezelés nem feltétlenül csak választás eredménye. Ha nem tudjátok kivitelezni, akkor sem, ha időt szántok rá, akkor plusz időt és energiát kell szánni arra, hogy megtanuljátok. Ha pedig nem látjátok, hogy ezzel hosszú távon nemcsak összhangot és békét nyertek, hanem időt is, akkor még akkor is nehéz időt és esetleg pénzt invesztálni abba, hogy jól működjön, ha már szenvedtek attól, ahogy jelenleg a konfliktusokat kezelitek.

Ha szeretnétek többet tudni arról, hogyan építi a kapcsolatot a megfelelő konfliktuskezelés, akkor nézzétek meg a Konfliktusból kapcsolódás- Hogyan építheti a konfliktus a kapcsolatot című videómat.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Figyeld meg, hogy mennyi idő megy el terméketlen vitával, olyan beszélgetésekkel, ami nem vezet ereményre és figyeld meg, hogy amikor sikerül eredményre jutni, az mennyi időt vesz igénybe!

Ha nincs ilyen, akkor érdemes felmérned, hogy mekkora a gond. Ha folyamatosak a visszatérő konfliktusok és van több olyan problémák, amiben sok próbálkozás után sem juttok eredményre, akkor valószínűleg nem maga a téma, hanem az arról való kommunikáció a problémás.

A Hogyan vizsgáld meg a kapcsolatodat? című ingyenes kérdéssorommal felmérheted, hogy nálatok mekkora a gond.

Ha úgy gondolod, hogy változtatni szeretnél azon, ahogy kommunikáltok, szükségetek lenne útmutatásra abban, hogyan tudjátok megbeszélni a konfliktusokat, akkor az Újrakapcsoló programom online tréning változata megoldás lehet számotokra.
Megosztás:

6. Tévhit: A jó konfliktuskezelés azt jelenti, hogy mindig kompromisszumot kell kötni.

Honnan ered a tévhit?

A kompromisszumot kötni jobb megoldás, mint, ha úgy álltok hozzá, hogy vagy az lesz, amit én akarok vagy az, amit te akarsz. Igazságos, mert mindkét fél érdekeit ugyanannyira vesszük figyelembe és az egymás iránti törődést is kimutatjuk vele, hiszen mindketten engedünk az érdekeinkből a másik javára. Tehát jó megoldásnak tűnik.

Mi a valóság?

Valójában a kompromisszum nem rossz megoldás, de a párkapcsolatokban az esetek nagy részében van jobb lehetőség is. Ha képesek vagytok energiát fektetni abba, hogy az álláspontok mélyén megbúvó szükségleteiteket is megfogalmazzátok és megértsétek, hogy mi a saját szükségletetek és a másiké az adott helyzetben, akkor sokszor jobb megoldás is van, mint a kompromisszum.

Amíg csak a felszínen, a konfliktust kiváltó konkrét történésekre koncentráltok, addig jellemzően úgy tűnik, hogy az álláspontok ellentétesek. Egyszerre mindkettőtök akarata nem teljesülhet.

De ha a konfliktusokat a szükségletek szintjén oldjátok meg, akkor az esetek többségében létrejöhet konszenzus. Ami azt jelenti, hogy mindketten megkapjátok, amire szükségetek van, anélkül, hogy egy részéről le kellene mondanotok.

Miért káros?

Ha azt hiszed, hogy a legjobb lehetőség a kompromisszum, akkor nem is keresed a megoldást arra, hogy mindkettőtök szükséglete teljes mértékben kielégüljön. Azok a párok, akik jellemzően kompromisszumokkal oldják meg a konfliktusokat sok szempontból jól működnek és jól kommunikálnak. A folyamatos kompromisszumokkal mégis terhelik a kapcsolatot.

Hiszen a kompromisszum azt jelenti, hogy mindig engedned kell valamiben, ez pedig egy idő után jelenthet túl sok lemondást.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Mielőtt a számodra fontos kérdésekben kompromisszumot kötsz, érdemes a konszenzusra törekedni. Ha a konfliktusokat nem csak az azt kiváltó helyzet szintjén, hanem a mögöttes szükségletek szintjén vizsgáljátok, akkor nagy eséllyel találtok olyan megoldást vagy megoldások kombinációját, ami mindkettőtöknek lemondás nélkül elégedettséget hoz.

Ha szeretnél kicsit belelátni, hogyan születik meg egy konszenzus egy jó konfliktuskezelésből, akkor nézd meg a Milyen a boldog párok konfliktuskezelése című videómat! A videóban egy példán keresztül mondom el, hogyan tud a konfliktuskezelés jól működni.

Megosztás:

5. Tévhit: A konfliktuskerülés jó kapcsolatot eredményez.

Honnan ered a tévhit?

Ahogy a konfliktust gyakran azonosítják a veszekedéssel, úgy ennek a logikának a mentén a konfliktuskerülés a békére törekvéssel lesz egyenlő. Ebből következik az a hiedelem, hogy ha kerülöd a konfliktust, azzal véded a kapcsolatot.

Mi a valóság?

Valójában egy olyan kapcsolatban, mint a párkapcsolat ritkán van esélye annak, hogy valóban elkerüljük a konfliktust. A legtöbb esetben a konfliktuskerülés sokkal inkább jelenti a konfrontáció kerülését. Hiszen egymást nem tudjátok és nem akarjátok elkerülni, így a konfliktus ugyanúgy dolgozik bennetek, csak nincs kimondva.

Miért káros?

Ha azt gondolod, hogy a konfliktusok elkerülése jó kapcsolatot eredményez, az ahhoz vezet, hogy nem vállalod fel a konfliktusokat akkor, amikor az ellentét keletkezik. Ennek az az eredménye, hogy gyűlik a feszültség benned, miközben a kommunikációd nem lesz önazonos, nem képviseled a saját érdekeid. Az ilyen konfliktuskerülés vezethet passzív agresszív viselkedésekhez, kettős kommunikációhoz, ami a párodban is feszültséget gerjeszt.

Amikor egy idő után nagyobbra nő az elégedettlenség, már sokkal nehezebb higgadtan jelezni, hogy valami zavar vagy problémát jelent a számodra. Ráadásul a másik fél is sokszor értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen ha hosszú ideig nem kommunikálsz erről, akkor számára meglepő lehet, amikor előállsz vele. 

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha azt tapasztalod magadon, hogy kerülöd a konfliktusok felvállalását, akkor érdemes a mélyére ásni, hogy a hiedelmeiden túl , mi akadályozza, hogy kifejezd a szükségleteidet. Az önérvényesítés csak a felszín, ha nem működik jól, akkor a háttérben gyakran az önértékelés és önbecsülés alacsony szintje áll.

Ehhez ajánlom figyelmedbe az Önismeret és párkapcsolat bejegyzés sorozatot:

És a párkapcsolati kommunikáciiós problémákról szóló sorozatot:

Megosztás:

4. Tévhit: Ha nincsenek hangos veszekedések, akkor nincs baj a konfliktuskezeléssel.

 A hangos veszekedések látványosak és az általuk okozott sérülések is nyilvánvalóak.

Ezért természetes, hogy a legtöbbeknek cél, hogy ne legyenek hangos veszekedések vagy akár kevésbé hangos, de egymást romboló kommunikáció. Az tehát nem tévedés, hogy jó, ha nem romboljuk egymást, nem eresztjük rá egymásra az indulatokat. A tévedés az, hogy mindegy, hogy ezt elfojtjuk, magunkban tartjuk vagy más módon fejezzük ki a hiányérzetet vagy fájdalmat, ami mögötte van. Ha csak a felszínt nézzük, nem feltétlenül lehet megítélni, hogy a nem veszekedés mögött béke és összhang vagy romboló folyamatok vannak.

Mi a valóság?

Amikor nem az összetűzés, hanem az elfojtott indulatok, saját magad háttérbeszorítása, a megbeszéletlen problémák okoznak folyamatosan sérüléseket, fájdalmakat, hiányérzeteket az kevésbé látványos, de ugyanúgy vagy akár jobban is rombolhatják a kapcsolatot, mint a hangos összetűzések. Ezért nem azt érdemes a önmagában a viselkedésre koncentrálni, mindig figyelembe érdemes venni, hogy milyen érzések vannak mögötte. Lehet cél és eszköz az együttműködő viselkedés. De a valódi együttműködés nem arról szól, hogy az indulataimat nem fejezem ki, hanem arról, hogy megfelelő módon fejezem ki illetve egyttműködés van abban, hogy ne is keletkezzenek ilyen indulatok.

Miért káros?

Ha nincsenek veszekedések, de mégis rosszul érzed magad, akkor ez a hiedelem ahhoz vezethet, hogy a saját érzéseid megkérdőjelezed. Így csak a problémák elmélyülése után lesz világos, hogy a egy csendes kapcsolatban is működhetnek romboló folyamatok.

Ha vannak nálatok veszekedések és azt gondolod, hogy a probléma maga a veszekedés és nem a mögötte lévő feszültség és elégedetlenség, akkor tüneti kezelést próbálsz alkalmazni. Minden energiád arra fordítod, hogy ne kiabálj, ne fejezd ki a dühödet, ami csak fokozza a feszültséget. Hiszen a megoldás nem az lenne, hogy magadban tartod a feszültséget, hanem az, hogy megfelelő, nem romboló módon fejezed ki.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ahelyett, hogy arra koncentrálnál, hogy hogyan ne fejezd ki az elégedettséged vagy a rossz érzéseidet inkább keresd az utakat arra, hogyan fejezheted ki konstruktív,előre mutató módon! 

Hogy valójában milyen a kapcsolat, azt sokkal inkább érdemes az élmények szintjén vizsgálni, mint a viselkedés szintjén. 

Ráadásul nem feltétlenül a jó – rossz skála az, ami segít abban, hogy változtatni tudjatok. Érdemes inkább tendenciákkal vizsgálni. 

Ehhez két ingyenes letölthető anyagom is segítséget tud nyújtani.

A következő videó is segíthet abban, hogy lásd, vannak -e káros folyamatok a kapcsolatban:
Megosztás:

3. Tévhit: A konfliktusokban valakinek igaza van, a másiknak meg nincs igaza

Honnan ered a tévhit?

A felnőttek szeretik a tényeket és igazságokat. Emiatt hajlamosak olyan helyzetekben is keresni ezeket, ahol nincsenek. Erről szól az „kinek van igaza” hozzáállás.

Természetesen a konfliktuskezelésben is fontosak a tények, de a párkapcsolati konfliktusok a legritkábbb esetben szólnak objektív, tudományosan bizonyítható tényekkel kapcsolatos vitákról. 

Mi a valóság?

A párkapcsolati (és úgy általában a szeretteinkkel való) viták érzelmekről, szükségletekről szólnak. Arról, hogy mit érzünk, mire van szükségünk nem lehet konstruktívan beszélgetni olyan kontextusban, amikor igaz/nem igaz részre próbáljuk osztani a dolgokat. Teljesen mindegy, hogy mi a “normális” vagy az “átlagos” vagy a “szokásos”. Az a lényeg, hogy az ellentétet úgy oldjátok meg, hogy mindenki elégedett legyen. Ezt akadályozza, ha azt gondoljátok, hogy csak az egyik félnek lehet igaza.

Miért káros ez a tévhit?

Ha azt gondolod, hogy csak az egyikőtöknek lehet igaza, akkor a vitában is csak egy nyerhet. Ebből logikusan következik, hogy valaki érdekei sérülni fognak. Az ilyen gondolkodás ahhoz vezet, hogy ellenfélként tekintetek egymásra akkor, amikor együttműködésre lenne szükség.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha kellőképpen figyelsz a másikra ahelyett, hogy be akarnád bizonyítani, hogy nincs igaza, akkor képes lehetsz felvenni az ő nézőpontját IS. Nem elvesztve a sajátod világossá válik, hogy ugyanannak a történetnek két oldala van és a másik nézőpontja inkább kiegészíti a tiédet, mint cáfolja.

Kezd el gyakorolni az értő figyelmet! Minél inkább képes vagy figyelni a másikra, annál inkább meg fogod érteni és ezáltal azt is, hogy egy másik nézőpontja is lehet ugyanannak a történetnek és lehet egyszerre mindekttőtöknek igaza.

Ha szeretnéd tudni, hogy a figyelemnek milyen fontos szerepe van a konfliktuskezelésben

Egymás megértésében segíthet a következő videó is

Megosztás:

1.Tévhit : A konfliktus rossz.

Honnan ered a tévhit?

Mivel az emberek jelentős része nem megfelelő módon kezeli a konfliktusait így a konfliktusok során rengetegszer sérülnek. Ha nehéz érvényesíteni az érdekeidet, ezen kívül számos alkalommal a konfliktusok ahhoz vezetnek, hogy még lelkileg is sérülsz nem csoda, ha azt gondolod, hogy a konfliktus rossz.

Mi a valóság?

A konfliktus nem jelent feltétlenül veszekedést de még vitát sem. Annyit jelent, hogy az adott szituációban mások az érdekek. Ha megfelelő módszerrel keresitek a közös megoldást, a konfiktus építi a kapcsolatot és az önértékelést is.

Miért káros ez a tévhit? 

Ha a konfliktust rossznak gondolod, akkor arra fogsz törekedni, hogy elkerüld. Azonban azt nem lehet elkerülni, hogy bizonyos helyzetekben más legyen a véleményed, az érdekeid vagyis valójában nem a konfliktust kerülöd el, csak annak nyilt rendezését.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolataidnak?

A saját asszertív kommunikációd és önismereted fejlesztésével sokat tehetsz azért, hogy a konfliktusaid úgy tudd rendezni, hogy közben ne sérülj.

Érdemes először átgondolnod, hogy miért tartasz a konfliktustól, milyen előzetes élmények vezettek ehhez. Ennek az ellenkezője, amikor jól sikerült konfliktusokat kezelni méginkább támpontot adhat ahhoz, hogy mi kell a jó konfliktuskezeléshez.

Hogyan voltál jelen, mit tettél, amikor a konfliktust jól sikerült rendezni, amikor nem volt rossz élmény a számodra?

Milyen kapcsolatokban, milyen körülmények között érzed úgy, hogy biztonságos a konfliktust felvállalni?

Ha szeretnél többet tudni arról, hogy milyen a jó konfliktuskezelés

Ha többet szeretnél tudni arról, hogy miért nehéz megfelelően kezelni a konfliktusokat

Megosztás: