Hogyan fejleszd az önbizalmad? 2.

Ha fejleszteni szeretnéd az önbizalmad és még nem olvastad, érdemes előbb elolvasni az előző bejegyzést :

A szuperképesség

Mindenkinek vannak erősségei, biztosan van olyan képességed is, ami ezek közül az erősségek közül is kiemelkedik. Ha sikerül megtalálnod, hogy melyik az a tudásod, képességed, amiben igazán jónak érzed magad, akkor érdemes végiggondolnod, hogy azon kívül, ami egyértelmű, milyen területeken tudod még ezt a képességet jól használni.

Kifejezetten érdemes végiggondolnod azt is, hogy az olyan helyzetekben, amik nehezek számodra, amikor azt éled meg, hogy nincs önbizalmad, hogyan tud neked segíteni ez a képességed!

Pédául kreatív vagy és úgy érzed, hogy szép, esztétikus képeket, vázlatokat tudsz alkotni, de nem szeretsz nyilvánosan beszélni, mert attól tartasz. Érdemes véggigondolni, hogy azokban a helyzetekben, amikor nyilvánosan kell beszélni, hogyan oldhatnád meg, hogy megjeleníthess képeket, amikkel a beszédet színvonalát és a magabiztosságodat is emelni tudod.

A humor is lehet ilyen szuperképesség, ami szinte az élet minden területén bevethető. Hiszen a kommunikáció fontos része és a feszültségoldást is segíti.

De bármilyen képesség lehet szuperképesség, a lényeg, hogy találd meg miben vagy jó és támaszkodj rá.

Ha úgy érzed, hogy neked nincs szuperképességed, akkor kérdezd meg azokat, akik ismernek és szeretnek! Biztosan fognak tudni mondani olyan tulajdonságot, ami az erősséged.

„A ígéret szép szó…”

A saját önbizalmad rombolásának egy tipikus módja, hogy elhatározásokat teszel, ígéreteket saját magadnak, amiket aztán megszegsz. Tipikusan ilyenek szoktak lenni az újévi fogadalmak.

Ha minden változtatási szándékod fogadalom formában fogalmazod meg, akkor csalódni fogsz magadban, amikor nem tartasz ki. Márpedig nem reális, hogy minden elhatározás mellett kitartsunk.

Mielőtt komolyan megfogadsz valamit magadnak, érdemes átgondolnod, hogy valóban annyira fontos -e számodra , ki akarsz-e tartani minden áron vagy inkább csak egy szándék, de nem komoy elhatározás.

Csak azt ígérd meg magadnak, amit nagyon komolyan gondolsz és biztos vagy benne , hogy teszel is azért, hogy valóban végigvidd!

Amit pedig megígértél, azt vedd komolyan.

A kudarc egy állomás a siker felé vezető úton

A kudarchoz való viszony meghatározó abban, hogy valaki mennyire tud kitartó lenni. Ha a kudarcra úgy tekintesz, mint aminek nem kellene lennie és amit a siker helyett kaptál, akkor nem csoda, hogy az önbizalmad megcsappan és a saját alkalmatlanságod fogod látni benne.

Az igazán sikeres emberek tudják, hogy a kudarc az élet természetes része és nem végállapot, hanem állomás. Ha a kudarcra úgy gondolsz, hogy most ez nem sikerült, de fejlődök tovább, tanulok belőle és megyek tovább a célom felé, akkor sokkal kevésbé fog visszahúzni.

Biztosan sokat hallottad már, hogy „sokat tanultam a hibáimból”. Ezt a legtöbben úgy értik, hogy a hibából azt tanulták meg, hogy hogyan kerüljék el legközelebb.

De általában a kudarcnak megéllt történetek sem teljesen sikertelenek. Ha szeretnéd a kudarcokat a lehető legjobban kiaknázni, olvasd el ezt a bejegyzést is:

Mi hajt a cél felé?

Ha kitartásra van szükséged a célod felé vezető úton, akkor jó, ha nem csak a külső visszajelzésekre támaszkodsz, hanem olyan sikerkritériumokat tűzöl ki magad elé, aminek az elérése tőled függ.

Ehhez azt érdemes megvizsgálnod, hogy mi a te belső motivációd, ami nem a külső elvárásoktól függ, hanem a saját szükségleteid, vágyaid határozzál meg.

Ha van ilyen belső hajtóerő, akkor az elsőre kudarcnak tűnő helyzetekben is könnyebb megtalálni a sikert. Például, ha az a fontos számomra, hogy fejlődjek valamiben, akkor nem az számít, hogy objektíven jó teljesítményt nyújtok-e, hanem már akkor elégedett lehetek, ha a saját korábbi teljesítményemhez képest fejlődtem.

De akár arra is lehetek büszke, hogy a sorozatos sikertelenség ellenére újra képes voltam valamit megpróbálni, függetlenül attól, hogy esetleg most sem volt sikeres, a kitartásomra büszke lehetek.

Videó sorozat formában is meghallgathatod az önbizalomfejlesztő tippjeimet. Az első videót itt találod:

https://www.tiktok.com/@palagyikata/video/7303614443697556769

Ha szeretnél gyakorlati segítséget kapni az önbizalomfejlesztéshez, ajánlom figyelmedbe az online megvásárolható és letülthető Önépítő workbookom.

Megosztás:

Hogyan fejleszd az önbizalmad? 1.

Amikor az önbizalmad fejleszted hasznos, ha tudod, hogy milyen mechanizmusok akadályoznak. Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy milyen mechanizmusok nehezítik azt, hogy változtass az önbizalomhiányodon.

Ebben és a következő bejegyzésekben olyan önbizalmat növelő technikákról fogok írni, amik segítenek abban, hogy kimozdulj a fenti ördögi körökből.

A kudarckerülés és a kockázatvállalás nem zárja ki egymást

Ahogy az előző bejegyzésben írtam, a kudarckerülés tudja fokozni az önbizalomhiányt, de a túl nagy kockázatvállalás is. Amikor teljesen elkerülöd a számodra kihívást jelentő helyzeteket, az olyan feladatokat vagy viselkedéseket, amihez nincs önbizalmad, az megerősít abban, hogy nem vagy rá képes. Ugyanígy, ha azért, hogy pozitív tapasztalatot szerezz, hogy növeld az önbizalmad túlságosan nagy kockázatot vállalsz, számodra nagy kihívást jelentő viselkedést vállalsz be, a nagy nyomás miatt nagy az esély a kudarcra és arra, hogy az önbizalomhiányod fokozd.

Ha egyik irány se jó, akkor mégis mi a megoldás?

A kockázatvállalás és a kudarckerülés megfelelő egyensúlya. Bármiben fejlődni, tanulni akarunk, a legjobban az szolgálja a fejlődésünk, ha vállalunk némi kockázatot, de nem túl nagyot.

Ha olyan viselkedést vállalsz be, ami nagy stresszt okoz, akkor maga a stressz önmagában elég, hogy a sikeresség útjába álljon. Ha viszont megpróbálod megkeresni a lehető legkisebb lépést, azt a viselkedést, ami még nem ijesztő számodra,de annak sikerét tapasztalva jobban tudsz hinni abban, hogy az adott területen képes vagy többre is, akkor előre tudsz lépni.

Az előző bejegyzésben is említett példát tekintve, ha nehéz számodra sok ember előtt beszélni, akkor ne egy nagyközönség előtti prezentációt vállalj el, hogy el tudd hinni, hogy képes vagy rá, hanem keress kisebb célt! Ha nem túl ijesztő, lehet ez egy kisebb körben való prezentáció. Ha az is nagy falat, lehet az meetingeken való felszólalás. Ha még ez is túl stresszes, akkor néhány kollégával való megbeszélésen való aktivitás. Ha még ez is kihívást jelent, akkor baráti társaságban is lehet gyakorolni, hogy beszélj mások előtt. Vagy próbálkozhatsz először otthon egy családtag és egy barát előtt.

A lényeg, hogy apró lépésekben haladj, hogy minél biztosabb legyen a siker és kevésbé stresszes a folyamat!

Ha a párkeresésben való kezdeményezés okoz gondot, eleinte örülj annak, hogy képes vagy felvenni a szemkontaktust azzal, aki tetszik ! Ezt könyveld el sikerként és ne kudarcként! Haladj lassan!

A korábbi kudarcaid egy része akár siker is lehetne

Gyakran az is táplálja az önbizalomhiányt, hogy túl kritikus szemüvegen keresztül nézed a tapasztalataidat. Olyan kultúrában nőttünk fel, ami hajlamos a hiányokra, hibákra, gyengeségekre koncentrálni és nem az erősségekre helyezi a hangsúlyt.

Emiatt a részsikereket hajlamos lehetsz kudarcnak elkönyvelni. Ahogy fent írtam ha nehéz az ismerkedés és „csak arra vagy képes”, hogy szemezz azzal, aki tetszik neked, lehet kudarcélményed, mert többet vársz magadtól.

Ha viszont nem csak a jövőben igyekszel kis lépésekben haladni, hanem a múltbeli tapasztalataidat is megvizsgálni, hogy az eddig kudarcnak látott helyzetekben milyen részsikereket tudsz látni, akkor teljesen más szemüvegen keresztül fogod látni a saját teljesítményed.

Hogy valamit kudarcnak vagy sikernek látsz az jelentős részben múlik azon, hogy milyen szemmel nézed, mire fókuszálsz. Arra, ami az adott helyzetben sikerült vagy ami nem. Ha valakinek önbizalomhiánya van, már az is önbizalomfejlesztő, ha egyszerűen csak újragondolja, hogy a múltban megélt kudarcok vajon mennyiben azok.

A sikerkritériumok kapcsán az is fontos, hogy ezek a kritériumok saját magadra vonatkozzanak. Ha mások reakciója, viselkedése alapján méred magad, az biztosan torzítani fog, hiszen a kommunikáció két emberen múlik. Attól, hogy egy viselkedéssel nem éred el a kívánt hatást, azzal magát a viselkedést még képes voltál kivitelezni.

Vagyis az előbbi példán keresztül, akkor is tettét az ismerkedésért, ha végül nem alakul ki kapcsolat.

Stresszmenedzsment – Az önbizalmad fejlesztésének jóbarátja

Ahhoz, hogy azt a kis stresszt, amit egy új viselkedés kipróbálása, egy számodra kihívást jelentő feladat okoz kezelni tudj, hasznos, ha ebben tudatos vagy.

Gyakran akadályozza a változtatást, hogy az ezzel járó feszültség teher, esetleg le is bénít. Még akkor is lehet ez nehéz, ha nem vállalsz nagyot. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire tűrjük jól a stresszes helyzeteket, azonban ez fejleszthető.

Az önbizalmad fejlesztését nagyon jól meg tudja támogatni, ha tudatos vagy abban, hogy a számodra feszültséggel járó helyzetekkel járó stresszt hogyan tudod oldani.

Tanulhatsz olyan technikákat, amik segítenek ebben, de megtalálhatod a saját megoldásaidat is. A lényeg az, hogy legyen a tarsolyodban olyan stresszkezelő technika, amit be tudsz vetni, amikor úgy érzed, hogy szeretnéd csökkenteni a feszültséged.

Néhány ötlet stresszcsökkentő tevékenységekre

Ha szeretnél belevágni az önbizalmad fejlesztésébe, ajánlom az Önbizalmat és önértékelést fejlesztő Önépítő workbookom. (Több információért kattints a képre!)

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, amiben további tippeket olvashatsz az önbizalmad fejlesztéséhez, akkor iratkozz fel a blogbejegzés értesítőre:

Megosztás:

Az önbizalomhiány 5 ördögi köre

Ha úgy érzed, hogy az önbizalomhiányod van, ebből a helyzetből nem könnyű kimozdulni. Az önbizalomhiány okozta szenvedés mellett még ördögi körök nehezítik, hogy változtass a helyzeten.

Ha ezeket tisztán látod, az máris segít, hogy tudd, hogy mi tartja fent és fokozza a problémád.

De egy következő bejegyzésben arról is fogok írni, hogyan tudsz ezek ellenére is kimozdulni ebből a nehéz helyzetből.

Fontos tisztázni először, hogy mit is jelent az önbizalom, mert az önbizalmat gyakran keverjük az önbecsüléssel, önértékeléssel. Ezek a fogalmak ugyan szorosan összefüggenek, erősen hathatnak egymásra, de mégsem teljesen ugyanazok.

Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizalom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.

Nincs önbizalmad változtatni

Ha valakinek az önbizalomhiány okoz gondot, akkor hogyan is tudna bízni abban, hogy tud ezen változtatni? Ahhoz, hogy bármin változtassunk kell némi erőfeszítés és hit, hogy képesek vagyunk rá. De annak, akinek nincs hite önmagában, nincs bizalma abban, hogy képes lesz erre. Vagyis a nehézség plusz nehézséget okoz azzal, hogy akadályozza a változtatást.

Önbeteljesítő jóslatok csapdája

Az önbeteljesítő jóslat vagy Pygmalion effektus azt a jelenséget jelenti, amikor valakivel szemben az elvárásainknak megfelelően viselkedünk és ezzel a viselkedéssel azt segítjük elő, hogy ő az valóban az elvárásainknak megfelelően viselkedjen.

ha önbizalomhiányod van, akkor jó eséllyel ezt direkt és indirekt módon is kommunikálod a környezeted felé, ezzel gyakorlatilag meggyőzöl másokat, hogy ők se bízzanak a képességeidben. Ezek után értelemszerűen, amikor pedig ők nem bíznak a képességeidben (hiszen te meggyőzted őket erről), akkor ez igazolja számodra a saját vélekedésed önmagadról.

Példán keresztül: Ha félsz szerepelni, akkor igyekezni fogsz elkerülni, hogy a főnököd rád bízza, hogy prezentálj. Vagy direkt módon: „Én ebben nem vagyok olyan jó, beszéljen inkább xy!” vagy kevésbé direkt módon soha nem jelentkezel ilyen feladatra, sőt, igyekszel sok mást elvállalni, ha tudod, hogy nemsokára felmerül a „ki prezentál?” kérdés, hogy addigra neked már sok feladatod legyen és logikus legyen, hogy nem rád bízzák. Ha ezt kellő ideig csinálod, akkor bizony elkönyvelik, hogy te ebben nem vagy jó, nem vagy rá alkalmas és egy idő uténa főnököd is úgy fog kezeln, hogy te ebben nem vagy jó. Ami megint igazolja számodra, hogy ám, ő is azt gondolja, hogy nem vagyok rá képes. Valószínűleg észre sem fogod venni, hogy te magad győzted meg őt erről.

A magadról kialakított kép is akadályoz a változásban

Ha önbizalomhiányod van, akkor nem tudod megmutatni, aki valójában vagy. Sok olyan helyzet adódik, ahol nem mersz önmagad lenni. Vannak, akik úgy kompenzálják az önbizalomhiányt, hogy nagy önbizalmat mutatnak és vannak, akik inkább felveszik a szürke kisegér szerepet és megpróbálnak beleolvadni a tapétába. Az is jellemző stratégia lehet, hogy valamilyen speciális szerepet alakítasz ki magadnak, ami menekülőutat jelenthet neked, amikor el akarod kerülni azokat a helyzeteket, amiktől tartaszt, hogy nem tudnál benne helytállni. Ilyen szerep lehet például az osztály vagy az iroda bohóca.

Ezek a kifelé mutatott nem önazonos arcok minél inkább fel vannak építve, annál inkább nehezítik, hogy megmutasd a valódi önmagad hiszen egyre inkább társul az eredeti félelem mellé, hogy mit fognak gondolni mások, ha kilépsz az általuk ismert szerepedből.

Amikor véded magad és az önbizalomhiány mégis fokozódik

Akinek nincs önbizalma, az nem pusztán nehezen tesz azért, hogy ez változzon, hanem jellemzően kifejezetten tesz azért, hogy fenntartsa , sőt növelje az önbizalomhiányát. Na persze ezt nem szándékosan teszi.

Ha nem bízol abban, hogy valamilyen helyzetekben helytállsz, akkor azokat a helyzeteket jellemzően kerülöd, hogy védd magad. Nézzük az előbbi példát, hogy félsz kiállni mások elé és beszélni. Mivel azt gondolod, hogy ez neked nem megy, ezért igyekezni fogsz elkerülni az ilyen helyzeteket.

Nyilván kerülöd ezzel a stresszt, amit okoz és kerülöd a kudarcot, amit biztosnak hiszel. Logikus, hogy nem akarunk magunknak rosszat, a stressz kerülése és a kudarcok minimalizálása természetes és egészséges velünk született önvédelmi viselkedés.

Csakhogy ha önbizalomhiánytól szenvedsz, akkor olyan biztos leszel abban, hogy kudarcotvallanál, hogy bizony meg sem kell történnie annak, hogy elkönyveld. Vagyis amikor elkerülöd a helyzetet, hogy kiállj mások elé az élményed az lesz, hogy megúsztad a kudarcot. Ami egyben azt jelenti, hogy tovább csökken az önbizalmad, hiszen ha elkönyveled, hogy egy kudarcot úsztál meg, akkor a fejedben az a saját magad által eltorzított statisztika, ami a sikereid és a kudarcaid listáját tartalmazza nem marad érintetlen.

Ugyanis attól, hogy nem történ meg ténylegesen a kudarc, a te fejedben az lesz, hogy csak azért nem történt meg, mert elkerülted a helyzetet. Vagyis valójában megerősítetted magad abban, hogy biztosan kudarcot vallanál….

Az élet a komfortzónán kívül, avagy amikor az önbizalomhiány pont a megoldási kísérlet miatt fokozódik

Amikor egy önbizalommal teli ember empátia és valódi megértés nélkül közelít az önbizalomhiányhoz, na abból lesznek a „Csak csináld!” megoldások.

Természetesen valóban kell erőfeszítést tenni és kockázatot vállalni, hogy az önbizalomhiány ördögi köreiből kimozdulj, de nem a sokkterápia a jó módszer.

Amikor egy önismereti guru azt hirdeti, hogy csak mozdulj ki a komfortzónádból, akkor elfelejti, hogy milyen hatalmas stresszt okoz, ha az ember olyan helyzetekbe kényszeríti bele magát, amitől retteg.

Amikor egy önbizalomhiánnyal küzdő ember összeszedi az erőforrásait és ilyen tanácsoknak engedelmeskedve bevállal egy olyan dolgot, amitől retteg, mert meg van győződve róla hogy nem képes rá, akkor jó eséllyel csak rontani fog a helyzeten.

„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképp igazad lesz.” Henry Ford

Ebben az esetben sajnos ez igaz és nagyon visszavetheti azt, aki megpróbál változtatni.

Ebből már sejthetitek is az egyik gyakorlati tanácsom, kis lépésekben változtass!

A következő bejegyzésben a gyakorlati tanácsok jönnek, hogy hogyan lehet kiszabadulni ezekből a körökből.

Ha biztosan nem akarsz lemaradni, akkor iratkozz fel az értesítőre:

Ha pedig elindulnál az önbizalomfejlesztés útján:

Megosztás:

Önérvényesítés

Sokaknak okoz problémát az önérvényesítés, a saját érdekeinek képviselete.

Ha nem tudsz nemet mondani, pedig valójában azt szeretnél,

ha gyakran érzed úgy, hogy háttérbe szorulsz,

ha félsz őszinte lenni,

ha folyamatosan bizonytalan vagy abban, hogy mások elfogadnak- e

vagy úgy érzed, hogy csak bizonyos feltételekkel fogadnak el,

ha néha már abban is bizonytalan vagy, hogy mit szeretnél valójában, akkor érdemes foglalkozni azzal, hogy mik azok a gátak, akadályok, hiedelmek, amik nem engedik, hogy igazán az legyél, aki vagy !

Ha magadra ismertél a fentiekben, akkor valószínűleg régóta érzed már így.

Sajnos pont azok, akik küzdenek ezekkel a nehézségekkel azt is gondolják, hogy nem érdemlik meg, hogy erre időt és pénzt fordítsanak.

Mert valahol hátul, az egész mélyén általában ott van az a gondolat, hogy ” nem vagyok fontos” .

De! Fontos vagy! Értékes vagy! 

Megérdemled, hogy végre te is lásd ezt! Ebben tudok segíteni.

Az önérvényesítés kapcsán érdemes elolvasnod ezt a bejegyzést is:

És érdemes megnézned ezt a videót is:

Megosztás:

Önismeret és párkapcsolat

Egy hosszú sorozat végéhez érkeztünk. Az önismeret és párkapcsolat sorozat 7 héten keresztül futott. Úgy gondoltam, érdemes ezt a hetekig tartó témát egy kicsit összerendezni. A fogalmakat egymással összefüggésben nézni, mert valójában nem külön hatnak, hanem egy rendszer részeikén.

Az önismeret és a többiek

Minden, amit tudok magamról, hogy milyen vagyok, hogyan működök, mik az erősségeim, mik a gyengéim. Hogyan lettem az , aki, hogyan hatottak rám az életem eseményei, mire számíthatok magamtól a jövőben, az mind az önismeret része.

Az önreflexió

Az önismeret egyik legfőbb eszköze az önreflexió . De csak akkor képes hatékonyan működni, ha mögötte ott van, a stabil önbecsülés és a reális önértékelés. Miért? Mert hiába figyelem meg magamat, ha nem vagyok képes befogadni az információt. Ha az önmegfigyelésem ahhoz vezet, hogy hibát találok vagy gyengeséget, az azzal való szembenézést meg fogom próbálni elkerülni, ha az a stabilítást veszélyezteti. Márpedig, ha az önbecsülés ingatag, akkor minden negatív tartalom magamról, veszélyeztetheti a stabilitást. Akkor nem leszek objektív. Mivel szeretjük fenntartani az énképünk állandóságát, így ez az önvédelem már eleve nehezíti az új információk bejutását. Ha pedig az információ még negatív is, valamilyen gyengénkre mutat rá, akkor már duplán nem vagyunk motiváltak befogadni. Így torzítani fogunk.

Ha azonban az önbecsülésünk stabil és motiváltak vagyunk fejlődni, változni, akkor elbírjuk annak a súlyát, hogy szembe kell esetleg néznünk saját gyengeségeinkkel, hogy azokon változtassunk. Ilyenkor a stabil önbecsülés megadja azt az alapot, hogy az értékességem nem függ szorosan össze a teljesítményemmel, ha hibázom vagy valamiben gyenge vagyok, akkor is értékes és szerethető vagyok. Ez segít abban, hogy az önismeret valóban fejlődjön.

Az önszeretet

Az önszeretet és az önbecsülés szintén kéz a kézben jár. Nehéz elkülöníteni őket. A belső önbecsülés saját értékességünknek és szerethetőségünknek biztos tudata, míg az önszeretet már egy érzelmi élmény és egy aktív cselekvés önmagunk irányába. De a kettő szorosan összefügg. Ha az önbecsülés alapjai rendben vannak, akkor az önszeretet nem nehéz. Akinek azonban az önbecsülése bizonytalan vagy kifejezetten alacsony a belső önbecsülése, az azt szokta megélni, hogy nem tudja szeretni magát. Viszont, a szeretet is képes hatni az önbecsülésre, így ha elkezd saját magával szeretteljesen viselkedni, az segíthet a belső önbecsülés fejlesztésében.

Az önértékelés

Az önértékelés jó esetben reális és pozitív, a kis pozitív torzítás sem okoz gondot, viszont jó hatással van az önbizalomra. A reális önértékelést a fejlett önreflexió szolgálja legjobban, hiszen az önértékelést, mint az önismeret részét önreflexióval fejleszthetjük. Ám nem mindegy, hogyan figyeljük magunkat! Fontos, hogy objektívek legyünk, ez vezet a reális képhez. Ehhez pedig, ahogy fent is említettem, szükségünk van az önbecsülés stabilitására, hogy ne legyen szükségünk a torzításokra.

Ha az önbecsülés rendben van és szerettel tudunk magunk felé fordulni, akkor el tudjuk fogadni, hogy adott területen az önértékelésünk alacsony. Vagy akár be tudunk fogadni olyan információt is, ami azt mutatja, hogy egy olyan területen követtünk el nagy hibát, amiben egyébként jónak tartjuk magunkat. Mert ez a stabilitás azt adja, hogy nem fekete-fehér a gondolkodás, vagyis, ha valamit már 50x jól csináltam és most elszúrtam, akkor nem dől össze a világ, nem jelenti azt, hogy ” na, ebben sem vagyok jó!” , ” Ez sem megy” stb. Pontosan annyit jelent, hogy bár nagyon jó vagyok ebben, ebben is tudok hibázni és most ez történt. És nem megsemmisülve, hanem elfogadva ezt, kereshetem a megoldást, hogy vajon mi történ.

Ha viszont egy hiba szétzilálja az egész képemet magamról, akkor nem fogom beengedni az énképembe, hanem találok rá magyarázatot, hogy miért történt úgy, ahogy. A leggyakoribb megoldás ilyenkor az, hogy a saját hibámat másokra hárítom.

Az önbecsülés

Ahogy fentebb már kiderült, az önbecsülés az alap, amire az egész vár épül. Ha a belső, statikus része gyenge, akkor nagyon kemény munkával próbáljuk a külső önbecsüléssel stabilan tartani. De ez a kemény munka valójában folyamatos szenvedést, másoknak való megfelelési kényszert, folyamatos belső feszültséget és szorongást okoz. A vágyott stabilitás sosem jön el. A belső önbecsülés rendbetétele nélkül sosem lesz nyugalom, mert aki a teljesítmény fügvényében tudja csak magát értékesnek érezni, az akkor is retteg, ha a csúcson van. Hiszen egyrészt attól fél, hogy ” lebukik” hiszen belül ott marad az értéktelenség élménye, másrészt sosem állhat le, hiszen akkor az önbecsülése veszélybe kerül. Nem követhet el hibákat, nem pihenhet, nem lazíthat.

Az önbizalom

Az önbizalom a legszorosabb kapcsolatban az önértékeléssel van , hiszen azokon a területeken tudunk bízni abban, hogy képesek vagyunk teljesíteni egy feladatot, megfelelően kezelni egy helyzetet, amely területeken jónak érezzük magunkat.

Az önbizalmat viszont gyakran viselkedés alapján ítéljük meg a másik embernél. Ami azért érdekes, mert aki nagy önbizalmat mutat, az egyáltalán nem biztos, hogy meg is éli az önmagába vetett valódi bizalmat.

Előfordul , hogy az önbecsülés alacsony szintje irreális önértékeléshez vezet adott területeken, ilyenkor látjuk azt, hogy valaki kifejezetten magabiztos, ám ez a magabiztosság inkább álca, a bizonytalanságot takargatja vele. A bizonytalanság ellen úgy védekezik, hogy kirekeszti azokat az információkat, amik az önértékelését negatívan befolyásolnák és ezáltal egy torzult önértékelés jön létre, ebbe kapaszkodik , hogy önbizalmat mutasson. Ez a fajta magabiztosság gyakran arról ismerhető fel, hogy az ilyen ember mások fölé szeretne kerekedni, versengő, kritikus és folyamatosan úgy gondolja, hogy védenie kell a pozícióját.

Ezzel szemben a valódi önbizalom, amikor bízunk saját képességeinkben, mert mind az önbecsülésünk védőhálója ( hibázhatok, attól még nem leszek kevésbé értékes, ha valamit elrontok), mind a pozitív önértékelés ott van a háttérben nem másokhoz képest jelenik meg. Az ilyen önbizalommal rendelkező ember nem fél folyamatosan a kudarctól, bukástól, hibától, kritikától, így nincs s szüksége rá, hogy versenyben és hierarchiában gondolkozzon. Sokkal nyitottabb az együttműködésre, hiszen nem kell védenie magát.

Az önérvényestítés

Az önérvényesítéshez szintén szorosan kapcsolódnak az eddigi fogalmak. Az önreflexió segít abban, hogy tisztában legyünk saját szükségleteinkkel, határainkkal, képességeinkkel gyengéinkkel, amik az önismeret részét képezik. Egy érdekütközés vagy konfliktushelyzet esetén fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy pontosan mi is az, amit szeretnénk, a saját érdekünk mögött milyen szükséglet húzódik meg, a másik kérése mennyire fér bele a határainkba.

Az önszeretet és önbecsülés alapját adják az önérvényesítésnek, hiszen arról gondoskodunk, annak a szükségleteit tartjuk fontosnak, akit becsülünk és szeretünk. Így ha saját magunkat nem becsüljük és nem szeretjük, akkor az nagyon megnehezíti a saját érdek képviseletét. Hiszen azt fogjuk gondolni, hogy ” én nem is vagyok olyan fontos”, „nem érdemlem meg” stb. A dolog fordítva is működik. Ha megvédjük a szükségleteinket, kiállunk magunkkért az egy szeretetteli viselkedés önmagunk felé, ami az önbecsülést is erősítheti. Akinek nehezére esik az önérvényesítés az az olyan helyzetekkel kapcsolatban, amikor ki kell állnia magáért kevés önbizalmat él meg. Viszont , ha fejleszti magát ezen a téren, akkor a pozitív élmények, az önérvényesítésben elért sikerek növelik az önbizalmát.

Hogyan jelenik meg ez az egész a párkapcsolatokban?

A cikksorozat minden részében írtam a teljesség igénye nélkül példákat, területeket arra nézve, hogy a párkapcsolatban miért fontos az egyén önismeret, önreflexiója, önszeretete, önértékelése, önbecsülése, önbizalma és önérvényesítése.

Az ezekkel kapcsolatos problémák számos ponton okozhatnak gondokat és mivel egy párkapcsolatban két ember van, így mindkét ember ilyen prolémái összeadódnak.

Egyensúly a párkapcsolatban

Ha általánosságban beszélünk ezekről, akkor azt lehet megfigyelni, hogy ha egy párkapcsolatban az egyik fél egyensúlya borul, akkor a kapcsolat egyensúlya és a másik fél egyensúlya is veszélybe kerül. Ha valaki instabil, könnyen elveszti az egyensúlyát, akkor a rendszer, amiben jelen van arra fog törekedni, hogy ezt valahogy kiegyenlítse, ami a másik fél egyensúlyának kárára megy.

Aki saját magával „nincs jóban”, saját értékessége kapcsán kételyei vannak, nem tudja szeretni magát vagy nem képes érvényesíteni magát, az a másik fél bármilyen nehézségét, problémáját, válságát „magára húzza”.

Ha nem vagyok biztos magamban, akkor nagyon nehéz hinni abban, hogy én és valaki más képesek vagyunk működtetni egy kapcsolatot. Így bármilyen nehézség történik, azt egyrészt könnyen felnagyítom, másrészt hajlamos leszek a helyzetet a saját szubjektív szemüvegemen keresztül értelmezni. A bizonytalan ember könnyen érzi úgy egy kapcsolati hullámvölgyben, hogy mindennek vége, ha a másiknak valami rajta kívülálló problémája van, azt hajlamos magára vonatkoztatva értelmezni. Ha a másik fél érzékeli a bizonytalanságot, az az ő kommunikációját is torzítani fogja, hiszen nem szolgálja a kapcsolat érdekét, hogy bizonytalanság legyen, ezért az őszinte kommunikációt ez gátolni fogja, hiszen ha minden apró probléma megfogalmazása súlyos krízist okoz, akkor az őszinteség nem tűnik kifizetődőnek. Így a nem őszinte kommunikáció további rejtett folyamatokat generálhat, ami aztán folyamatosan rombolóan hat a kapcsolatra.

A megfelelelési vágy

Negatívan hathat az is, ha a közös feladatok, döntések kapcsàn az egyik felet erősen vezérli a környezetnek való megfelelés vágya. Akinek folyamatosan szüksége van mások jóváhagyására ahhoz, hogy saját magát rendben lévőnek érezze az nem szabad. A döntéseit, a megoldásait folyamatosan befolyásolja a megfelelni vágyás, sokszor maga sem tudja, hogy ő maga valójában mit szeretne az adott dologgal kapcsolatban. Így, amikor közös döntéseket kell hozni, kaput nyit olyan külső hatásoknak, amik bonyolítják a döntést, hiszen ezekben a helyzetekben a legfontosabbak a pár illetve a saját család szempontjai, minden más csak ezután jöhet. De aki megfelelni vágyik annak nem csak az egyéni önérvényesítéssel lehet gondja, hanem a család határainak megvédésében is. Ezt a másik fél úgy élheti meg, hogy nem lojális hozzá a párja. A félelem, hogy mások mit gondolnak rés lehet a közös pajzson.

Irreális pozitív önértékelés és látszat önbizalom

A másik fent is említett gyakori probléma, amikor a gyenge önbecsülés mellett valaki irreálisan pozitív önértékeléssel és látszatra nagy önbizalommal rendelkezik. Mivel az ilyen ember folyamatosan úgy érzi, hogy védekezni kényszerül,  ezért folyamatosan tàmad. Egy párkapcsolatban ez általában úgy jelenik meg, hogy hajlamos gyakran kritizálni másikat, nem ismeri el a saját hibákat, sőt jellemző rá, hogy a másik félre hárítja. Nehéz vele együttműködni, kevéssé nyitott a kompromisszumra. Jellemző, hogy a másik fél úgy éli meg, hogy ” nem lehet vele beszélni” , mert minden olyan felvetést, ami problémák megbeszélésére irányul a személye elleni támadásnak él még és általában támad. 

Agresszív és passzív agresszív konfliktuskezelés

Az agresszív vagy passzív agresszív konfliktus kezelési módok is rombolják a kapcsolatot. Ezeknek a rendszeres használata kialakulhat a fenti okokból vagy más okból is. De a legtöbb esetben bizonytalanság, bizalmatlanság, félelem van ezek mögött. Ezek külön-külön és együtt is megjelenhetnek. Előfordul, hogy egyik félnél jelenik meg mindkettő, de gyakran az egyik agresszív konfliktuskezelési módjára válasz a másik passzív agresszív viselkedése vagy fordítva.

Te magad légy a változás

Természetesen ezek mind leegyszerűsített és szélsőséges példák. Nagyon ritkán jelennek meg ilyen tisztán, erőteljesen és önmagukban. A kapcsolatok dinamikája ennél sokkal bonyolultabb és gyakran ezek a minták, működésmódok csak adott témákban, területeken jelennek meg. 

A jól működő kapcsolatokban is előfordulhatnak ilyen elemek, hiszen senki sem tökéletes. Mindenkinek van múltja, vannak sérülései, amik befolyásolják a reakcióit, a működését.

Ezért azt javaslom, hogy ezt és a hasonló írásokat olvasva mindenki inkább a saját önismeretén, kapcsolatban betöltött szerepén dolgozzon és ne a párja hibáit, rossz működéseit próbálja ” diagnosztizalni”! 

A sorozat címe nem véletlenül önismeret és párkapcsolat. A cél csak saját magunk fejlesztése lehet, hiszen a másik megváltoztatására tett kísérlet inkább problémákat okoz, mint hasznot hoz.

A párkapcsolat egy rendszer, így, ha az egyik változik, a kapcsolat is változik. A párkapcsolati problémák pedig nem egyik vagy másik fél problémái, hanem közös, sok összetevős problémák, amiket közösen lehet megoldani. 

A bejegyzéshez kapcsolódó videó:

Megosztás:

Önismeret és párkapcsolat- Önbizalom és párkapcsolat

Mi az önbizalom?

Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizlom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.

Írtam már az önértékelésről ( Önismeret és párkapcsolat- Önértékelés és párkapcsolat ) , ami saját képességeink, teljesítményünk értékelése.

És az önbecsülésről ( Önismeret és párkapcsolat-Önbecsülés és párkapcsolat ) ami egy mélyebb, általánosabb érzelmibb viszonyulás magunkhoz, saját értékességünk vagy értéktelenségünk érzete.

Mindkettő hatással van az önbizalomra. Ha alapvető önbecsülési problémája van valakinek, akkor az minden területen okozhat önbizalomhiányt. Illetve fordítva, ha van egy egészséges önbecsülése az megalapozza az önbizalmat minden területen.

Az önértékelés már nem ilyen általánosan működik, lehet az egyik területen magas az önértékelésünk, míg a másik területen alacsony. Ha reálisan látjuk magunkat, akkor valószínűleg érzékeljük a gyengéinket is és ezeken a területeken kevésbé lesz önbizalmunk. Azon a területen pedig, ahol erősnek érezzük magunkat, magabiztosak leszünk.

A dolgot bonyolítja, hogy az önbecsülés alacsony szintje vagy hiánya könnyen vezethet irreális önértékeléshez is adott területeken. Ilyenkor látjuk azt, hogy valaki kifejezetten magabiztos, ám ez a magabiztosság inkább álca, a bizonytalanságot takargatja vele.

Az önbizalom, amit látunk

Az önbizalmat általában a viselkedés alapján ítéljük meg, de nem feltétlenül tesszük ezt jól. Sokan takargatják az előbb említett módon saját gyengeség érzésüket. Ezekben az esetekben előfordulhat az is, hogy nagyon is reálisan látja valaki a gyengeségét és azt igyekszik nagy önbizalommal palástolni és az is, hogy a gyenge önbecsülés miatt nem képes látni a saját gyengeségét, irreális önértékeléssel védekezik.

A valóban magabiztos emberről is azt szokták gondolni, hogy nem fél. Ha egy területen magabiztos valaki, megfelelő önbecsüléssel és reális önértékeléssel együtt, akkor valóban rengeteg olyan viselkedésre képes, ami mások számára ijesztő, szorongáskeltő lehet. De amikor ahhoz képest, amilyen célokat addig kitűzött maga elé kicsit magasabbra tolja a lécet, akkor bizony a magabiztos ember és megéli a félelmet.

Ez a félelem azonban nem bénító, mert az önbecsülése egyfajta védőhálóként működik. Bár tart a kudarctól, tudja, hogy kudarc esetén is értékes, nem dől össze a világ, így képes a siker érdekében kockázatot vállalni.

Milyen szerepe van az önbizalomnak párkapcsolatban?

A párkapcsolat kezdetén

A párkapcsolatra már a kapcsolat kezdete előtt hat az önbizalom. Hiszen az önbizalom hiánya már az ismerkedést, a kezdeményezést akadályozza. A kapcsolatok kezdeti szakaszában komoly stresszt okoz, ha nem bízik valaki abban, hogy képes kezelni az ismerkedéssel járó helyzeteket.

Itt újra bejön az önbecsülés és az önértékelés szerepe. A kapcsolat ismerkedési fázisában kulcskérdés, hogy mennyire képes valaki önmagát megmutatni. Ha valaki nem reálisan látja saját magát, nem érzi magát értékesnek vagy sok területen alacsony az önértékelése, akkor nem fogja merni magát megmutatni. Minnél kritikusabb magához, annál inkább mást próbál mutatni, ha szeretné, hogy szeressék. Ebből rengeteg probléma származhat, hiszen ha mindkét ember mást mutat, akkor két álarc szeret egymásba és nincs valódi kapcsolódás a két ember között.

Természetesen nagyon kevesen vannak, akik már az első randin is képesek olyanok lenni, amilyenek, kicsit sem torzítani pozitív irányba. Ez nem is baj. Nem az a gond, ha próbáljuk az előnyös oldalunkat mutatni, az a gond, ha ez olyan mértékű, hogy nem lesz reális a kép.

Kommunikációs problémák

A kapcsolat létrejötte után is hasonlóan fontos, hogy meg merjük mutatni magunkat, a gyengeségeinket is, hiszen csak így ismer meg igazán minket a másik. A kommunikációs problémák jelentős része is abból származik, hogy saját magunk megbecsülése bizonytalan.

A hallgatás, a célozgatás, a beszólogatás és a másik folyamatos kritizálása mind kialakulhat abból az okból, hogy nem tudja valaki kérni, amire szüksége van és/vagy nem tud nemet mondani arra, ha valami nem jó neki.

Ha az önbecsülés-önértékelés-önbizalom hármassal gond van, akkor az önérvényesítéssel is gond lesz. Függetlenül attól, hogy ezen hármasban hol van probléma, a végeredmény lehet az önérvényesítés elmaradása, behódoló magatartás és agresszív, a másikat lenyomó önérvényesítés is.

A valóban egyenrangú kapcsolathoz ugyanis szükség van bizalomra és önbizalomra is. Ahhoz, hogy a párom és a magam szükségleteit egyformán fontosnak tudjam kezelni, tudnom kell, hogy képes vagyok magamat képviselni, megvédeni a határaimat és ugyanannyira értékes vagyok, mint a másik. És persze azt is tudnom kell, hogy a másik nem fog bántani és őt is értékesnek lássam.

Ez az egyensúly sok ponton tud billenni, ezért az természetes, hogy egy kapcsolatban ez folyamatos egyensúlyozást, magunkra és a másikra való odafigyelést igényel.

Hogyan fejleszthető?

Rettenetesen sok ember foglalkozik azzal, hogy tréningeket, könyveket tanácsadást és minden mást ajánl az önbizalom növelésére. És nagyon sok ember érzi úgy, hogy önbizalom hiányban szenved.

Valójában az önbizalom a felszín. Nagyon sok esetben, amikor valaki azt mondja, hogy ” nincs önbizalmam” valójában az önbecsülésével van probléma. Amikor az alapvető önbecsülés nagyon alacsony, mert valaki nem kapta meg gyerekkorában, hogy feltétel nélkül is szeretik, akkor anélkül, hogy ezen dolgozna, az önbizalom növelés nem fog segíteni. Hiába ér el sikereket akár, az alapérzés ettől nem változik.

Ebben az esetben érdemes szakemberrel dolgozni a problémán, mert az ilyen korán és mélyen beépült értéktelenség érzést nagyon nehéz egyedül leküzdeni.

Ha viszon valaki alapvetően nem érzi magát értéklennek, de mégsem tud egy vagy több területen bízni magában, akkor a legtöbbet a tapasztalat segít.

Egyrészt a tapasztalatok megfelelő észlelése és értelmezése, másrészt, ha kis lépésekben megpróbálunk olyan tapasztalatokat szerezni, ami fokozatosan , lépésről -lépésre növeli az önbizalmunkat.

Érdemes kicsi célokat kitűzni, adott területen a legkisebbet és, ha sikerül elérni, akkor megtenni a következő lépést. Ha valaki például nehezen szólal meg társaságban, lehet a legkisebb lépés, hogy beszél akár a tükörképéhez, aztán a közvetlen szeretteihez Később baráti társaságban, majd munkahelyi értekezleten és csak ezután jöhet a nagyobb közönség elé kiállás.

A heti videóban arról fogok részletesebben mesélni, hogyan figyeljünk oda megfelelő módon a tapasztalatokra, hogyan támaszkodjunk rájuk és hogyan keressünk lehetőséget az önbizalom növelésére.

A bejegyzéshez kapcsolódó videó:

Megosztás: