Hogyan fejleszd az önbizalmad? 1.

Amikor az önbizalmad fejleszted hasznos, ha tudod, hogy milyen mechanizmusok akadályoznak. Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy milyen mechanizmusok nehezítik azt, hogy változtass az önbizalomhiányodon.

Ebben és a következő bejegyzésekben olyan önbizalmat növelő technikákról fogok írni, amik segítenek abban, hogy kimozdulj a fenti ördögi körökből.

A kudarckerülés és a kockázatvállalás nem zárja ki egymást

Ahogy az előző bejegyzésben írtam, a kudarckerülés tudja fokozni az önbizalomhiányt, de a túl nagy kockázatvállalás is. Amikor teljesen elkerülöd a számodra kihívást jelentő helyzeteket, az olyan feladatokat vagy viselkedéseket, amihez nincs önbizalmad, az megerősít abban, hogy nem vagy rá képes. Ugyanígy, ha azért, hogy pozitív tapasztalatot szerezz, hogy növeld az önbizalmad túlságosan nagy kockázatot vállalsz, számodra nagy kihívást jelentő viselkedést vállalsz be, a nagy nyomás miatt nagy az esély a kudarcra és arra, hogy az önbizalomhiányod fokozd.

Ha egyik irány se jó, akkor mégis mi a megoldás?

A kockázatvállalás és a kudarckerülés megfelelő egyensúlya. Bármiben fejlődni, tanulni akarunk, a legjobban az szolgálja a fejlődésünk, ha vállalunk némi kockázatot, de nem túl nagyot.

Ha olyan viselkedést vállalsz be, ami nagy stresszt okoz, akkor maga a stressz önmagában elég, hogy a sikeresség útjába álljon. Ha viszont megpróbálod megkeresni a lehető legkisebb lépést, azt a viselkedést, ami még nem ijesztő számodra,de annak sikerét tapasztalva jobban tudsz hinni abban, hogy az adott területen képes vagy többre is, akkor előre tudsz lépni.

Az előző bejegyzésben is említett példát tekintve, ha nehéz számodra sok ember előtt beszélni, akkor ne egy nagyközönség előtti prezentációt vállalj el, hogy el tudd hinni, hogy képes vagy rá, hanem keress kisebb célt! Ha nem túl ijesztő, lehet ez egy kisebb körben való prezentáció. Ha az is nagy falat, lehet az meetingeken való felszólalás. Ha még ez is túl stresszes, akkor néhány kollégával való megbeszélésen való aktivitás. Ha még ez is kihívást jelent, akkor baráti társaságban is lehet gyakorolni, hogy beszélj mások előtt. Vagy próbálkozhatsz először otthon egy családtag és egy barát előtt.

A lényeg, hogy apró lépésekben haladj, hogy minél biztosabb legyen a siker és kevésbé stresszes a folyamat!

Ha a párkeresésben való kezdeményezés okoz gondot, eleinte örülj annak, hogy képes vagy felvenni a szemkontaktust azzal, aki tetszik ! Ezt könyveld el sikerként és ne kudarcként! Haladj lassan!

A korábbi kudarcaid egy része akár siker is lehetne

Gyakran az is táplálja az önbizalomhiányt, hogy túl kritikus szemüvegen keresztül nézed a tapasztalataidat. Olyan kultúrában nőttünk fel, ami hajlamos a hiányokra, hibákra, gyengeségekre koncentrálni és nem az erősségekre helyezi a hangsúlyt.

Emiatt a részsikereket hajlamos lehetsz kudarcnak elkönyvelni. Ahogy fent írtam ha nehéz az ismerkedés és „csak arra vagy képes”, hogy szemezz azzal, aki tetszik neked, lehet kudarcélményed, mert többet vársz magadtól.

Ha viszont nem csak a jövőben igyekszel kis lépésekben haladni, hanem a múltbeli tapasztalataidat is megvizsgálni, hogy az eddig kudarcnak látott helyzetekben milyen részsikereket tudsz látni, akkor teljesen más szemüvegen keresztül fogod látni a saját teljesítményed.

Hogy valamit kudarcnak vagy sikernek látsz az jelentős részben múlik azon, hogy milyen szemmel nézed, mire fókuszálsz. Arra, ami az adott helyzetben sikerült vagy ami nem. Ha valakinek önbizalomhiánya van, már az is önbizalomfejlesztő, ha egyszerűen csak újragondolja, hogy a múltban megélt kudarcok vajon mennyiben azok.

A sikerkritériumok kapcsán az is fontos, hogy ezek a kritériumok saját magadra vonatkozzanak. Ha mások reakciója, viselkedése alapján méred magad, az biztosan torzítani fog, hiszen a kommunikáció két emberen múlik. Attól, hogy egy viselkedéssel nem éred el a kívánt hatást, azzal magát a viselkedést még képes voltál kivitelezni.

Vagyis az előbbi példán keresztül, akkor is tettét az ismerkedésért, ha végül nem alakul ki kapcsolat.

Stresszmenedzsment – Az önbizalmad fejlesztésének jóbarátja

Ahhoz, hogy azt a kis stresszt, amit egy új viselkedés kipróbálása, egy számodra kihívást jelentő feladat okoz kezelni tudj, hasznos, ha ebben tudatos vagy.

Gyakran akadályozza a változtatást, hogy az ezzel járó feszültség teher, esetleg le is bénít. Még akkor is lehet ez nehéz, ha nem vállalsz nagyot. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire tűrjük jól a stresszes helyzeteket, azonban ez fejleszthető.

Az önbizalmad fejlesztését nagyon jól meg tudja támogatni, ha tudatos vagy abban, hogy a számodra feszültséggel járó helyzetekkel járó stresszt hogyan tudod oldani.

Tanulhatsz olyan technikákat, amik segítenek ebben, de megtalálhatod a saját megoldásaidat is. A lényeg az, hogy legyen a tarsolyodban olyan stresszkezelő technika, amit be tudsz vetni, amikor úgy érzed, hogy szeretnéd csökkenteni a feszültséged.

Néhány ötlet stresszcsökkentő tevékenységekre

Ha szeretnél belevágni az önbizalmad fejlesztésébe, ajánlom az Önbizalmat és önértékelést fejlesztő Önépítő workbookom. (Több információért kattints a képre!)

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, amiben további tippeket olvashatsz az önbizalmad fejlesztéséhez, akkor iratkozz fel a blogbejegzés értesítőre:

Megosztás:

Hogyan ne csavarodjunk be a bezártságtól?- Munkaszervezés

A járvány és az azzal járó korlátozások már egy éve tartanak. Már nem egy rövid ideig kell elviselni egy másfajta életmódot, hanem hosszútávon. Ráadásul nem tudjuk, hogy mire lehet számítani a jövőben. Sokan sokféle módon viselik nehezen a bezártságot. Van, aki már kevesebb korlátozást is nagyon megszenved és van, aki többet is jobban visel.

Korábban már írtam arról, hogy hogyan őrízzük meg a lelki békénket a járvány alatt illetve több bejegyzés is foglalkozott a járvánnyal kapcsolatos konfliktusokkal (A járvánnyal kapcsolatos párkapcsolati és családi konfliktusokról, A járvánnyal kapcsolatos konfliktusok ismerősökkel, idegenekkel ).

Most a bezártsággal járó gyakorlati problémák kapcsán szeretnék veletek megosztani néhány ötletet, szempontot.

Sokaknak okoz nehézséget, hogy azzal, hogy az egéaz család otthon van, a tennivalók olyan mértékben növekednek meg, hogy nem fér bele a 24 órába. Dolgozni, ellátni a családot, segíteni az iskolás gyerekek tanulását és lefoglalni a kisebbeket még akkor is nagyon nehéz feladat, ha mindkét szülő otthon tud dolgozni és mindketten kiveszik a részüket a feladatokból. De van, ahol csak egyik szülő tud otthon dolgozni vagy egyedüálló szülő, így már lehetetlennek tűnik, hogy minden feladat el legyen végezve.

Priorítások

A becsavarodás elleni legfontosabb tanácsom: Fogadd el, hogy NEM LESZ MINDEN FELADAT ELVÉGEZVE! Extrém helyzetben vagyunk, ami extrém alkalmazkodást kíván. Egyszerűen nem segíti az alkalmazkodást, ha makacsul kitartunk amellett, hogy mindent ugyanolyan szinten akarunk teljesíteni, mint normális működés esetén. El kell engedni dolgokat, lejjebb kell tenni a léceket, választani kell, mi a fontos és mi nem. Az ép eszünk, az egészségünk, a nyugalmunk, az összhang a családtagokkal többet ér minden másnál!

Mindenkinek egyéni lesz, hogy miből enged, de valamiket le kell húzni a listáról. Túl fogják élni a gyerekek, ha egyszer nem lesz meleg ebéd vagy gyorskaját rendeltek, ha nincs tökéletes rend, ha a munkád szinvonalából engedsz egy kicsit, ha a gyerek nem azt a jegyet kapja, amire simán képes lenne! Szóval azt mondom, hogy legalább 20%-kal vidd lejjebb a lécet! Vállogasd ki, hogy mi a nem annyira fontos 20%, ha az előző felsorolásból valamelyiket olvasva felháborodtál, akkor neked nem az lesz a 20%-od. A maradék 80%-ot is tedd sorrendben a fejedben, mi fontos a fontosabb és mi a kevésbé fontos. Ha kirúgnak, ha hibázol, akkor a munka biztosan az lesz, de lehet, hogy ott belefér, viszont a gyerekeid diétásan esznek, nincs menekülőút, hogy rendelj nekik, akkor az a fontosabb.

Érdemes olyan szempontból is válogatni a tevékenységeket, hogy mi az, amit bizonyos helyzetekben nem tudsz megoldani. Akinek pici gyereke van, annak például aszerint, hogy mik a gyerek mellett is könnyen elvégezhető feladatok és mi az, amit nehéz mellettük elvégezni. De lehet olyan munka, vagy munkafázis, ami szintén olyan jellegű, ami mellett bizonyos dolgokat el tudsz végezni, másfajta feladatokat meg nem. Ha van ilyen meghatározó dolog, ami korlátoz, akkor érdemes ezeket a tevékenységeket, amik nem minden helyzetben végezhetőek el előre venni a sorban, amikor lehetőség van rá, még akkor is, ha az időrendben nem az következik.

Multitasking

A legtöbb anyuka jól ismeri azt a jelenséget, amikor egyszerre több dolgot kell csinálni. A többgyerekes anyukák biztosan. Hosszú távon ez kifejezetten kizsigerelő és rontja a koncentrációt. De vannak helyzetek, amikben egyszerűen szükségünk van rá. Nem mindegy azonban, hogyan végzünk párhuzamos tevékenységeket.

Először is ne próbálj egyszerre több olyan tevékenységet végezni, ami elmélyült koncentrációt igényel! A figyelem folyamatos ugrálásával nem fér össze a valódi koncentráció. A valódi figyelmet igénylő feladat mellé válassz olyat, amit automatikusan, szinte robotüzemmódban is el tudsz végezni. Pl. A mosógép vagy mosogatógép pakolása, a mosogatás, hajtogatás, teregetés, felmosás, rendrakás mind olyan tevékenységek, amikhez kevéssé kell tudatos figyelem, kiválóan lehet akár egy munkatelefon, akár a gyerek kikérdezése közben végezni.

Fésüld össze a feladatok ritmusát! Vannak olyan folyamatok, amiket nem folyamatosan végzünk, hanem szaggatott tevékenységet igényelnek. Ilyen például a főzés. Egy-egy aktív munkafolyamat közben vannak holt idők, ezek tökéletesen használhatók más tevékenységre. Ha nem vagy hozzászokva a multitaskinghoz, akkor állíts be a tűzhelyen vagy a telefonon egy figyelmeztetést, hogy ne felejts el időben visszaérni a tűzhelyen vagy pihenni hagyott ételhez.

Párosíts megszakíthatót a megszakíthatatlanhoz! Vannak olyan munkafolyamatok, amit nem lehet egyszerűen félbehagyni, mert kár keletkezik. Ilyen egy rántás elkészítése vagy a hajmosás, de pici gyerekkel a nagyon szétpakolós tevékenységek is ilyenek lehetnek. Ezek közben ne próbálj mást csinálni, mert stresszt fog okozni! Ha kicsi gyereked van, az ilyen tevékenységek idejére próbáld tudatosan lefoglalni valamivel. Mondj neki egy játékötletet előtte, adj egy szinezőt, kérj egy rajzot vagy vegyél elő egy rég nem látott játékot a szekrény mélyéről!

Rengeteg tevékenység van, amiről úgy gondolkodunk, hogy megszakíthatatlannak hisszük. De valójában nem az, csak megszoktuk, hogy egyben végezzük el. A porszívózást és felmosást általában egy helységben egyszerre végezzük el. De ha arra van szükség, hogy feloszd a tevékenységet, akkor miért ne lehetne? Érdemes ilyen szempontból is újragondolni a feladatokat. Akár azért, mert egyben nincs annyi idő, akár azért, mert ha sokan vagytok otthon, az ilyen tevékenységek a népsűrűség miatt is nehézkesek.

A multitasking legnehezebb része általában nem maguk a tevékenységek, hanem a mentális terhelés, ami azzal jár, hogy nem szabad elfelejtened amit félbehagytál és megfelelő ritmusban kell végezni a tevékenységeket. Ha ebben nincs rutinod vagy fáradt vagy, akkor használd a telefonod riasztóját!

Tömbösítés

A multitaskingnak elég sok hàtranya van, a valódi figyelem ellen dolgozik és nagyon megterhelő lehet. Ezért, ha van rá lehetőség, akkor érdemes inkább tömbösíteni a feladatokat. Egyszerre több napra főzni vagy bevásárolni például nem tart annyival több ideig, mint amennyivel több az eredménye, így lehet vele időt spórolni. Ráadásul, ha tudsz egy kicsit előredolgozni valamilyen területen, akkor azzal csökkented a mentális terhelést, mert nem kell folyamatosan fejben tartani annyi feladatot. Ezáltal csökken a stressz is, hogy kész leszel- e időben. Ez nem csak a házimunkára alkalmazható, ha például az adminisztratív jellegű feladatokat össze tudod tömbösíteni a munkádban, valószínűleg kevesebb időt igényel egy- egy ilyen feladat, mert a hasonló jelleg miatt könnyebb a figyelmed koncentrálni. Ezen kívül, míg a multitasking azt az érzetet adja, hogy egész nap ide- oda kapkodtál, addig egy tömbösített feladatvégzés általában elégedettséget hoz, mert látványosabb az eredmény.

Munkamegosztás

Ha mindenki otthon van, akkor az nem csak plusz munkával, hanem plusz segítő kézzel is kell járjon. Sok háztartásban a kérdés főleg az, hogy a feleség és a férj között hogyan oszlik meg a házimunka, de ha már legalább óvodások a gyerekek, akkor ők is képesek kivenni a részüket a házimunkából. A kisebb gyerekek ráadásul ezt általában szívesen teszik. A saját dolgaik rendben tartására, porszívózásra, terítésre, asztal leszedésre, portörlésre vagy a bevásárlószatyor kipakolásában segíteni már az ovisok is képesek egy kis segítséggel. Az iskolások már mosogatni, mosogatógépet pakolni, mosógépet pakolni, felmosni vagy zöldséget pucolni is tudnak. A gyerekek ráadásul szeretik csapatban érezni magukat, amikor együtt dolgozhatnak a szülővel, ezért érdemes olyan feladatokra kérni őket, amikor felnőtt is jelen van és mellette dolgozik.

Ha kevésbé lelkesek a gyerekek, akkor lehet őket motiválni közösen eltöltött idővel, hiszen ha kiveszik a részüket, azzal a szülőknek ideje szabadul fel. Ha ezt az időt a velük való játékra vagy meseolvasásra fordítjuk, akkor ezzel segítünk, hogy megértsék az idő beosztásának lényegét. Kisebb gyereknél fontos, hogy ez a közös idő, ha lehet, minél közelebb legyen időben az elvégzett feladathoz.

Listák, rutinok

A sok és sokféle feladat általában mentálisan is nagyon megterhelő. Fejben kell tartani a feladatokat, a sorrendet, a prioritásokat. Egyrészt könnyű elfelejteni ezeket, másrészt nagyon el lehet fáradni abban, hogy folyamatosan gondolkodni kell rajta, hogy mit, milyen sorrendben kell elvégezni. Ezen sokat lehet könnyíteni, ha kialakítasz rutinokat, amik jól működnek. Pl. A reggeli kávé alatt megnézed az üzeneteket minden reggel, vagy fix menü van reggelire a hét minden napjára a gyerekeknek így nem kell gondolni, hogy mi legyen a reggeli, vagy egyeztetni , hogy ki mit szeretne. Bár eleinte furcsa lehet, ha nem ezt szokták meg, de ha kialakult a rendszer, a gyerekek is általában szeretik, mert a kiszámíthatóság nekik is biztonságot ad. Ráadásul a kisebb gyerekeknek, akik még nem tudnak az időben tájékozódni, az ilyen ritmus segít ebben.

Nézd meg a bejegyzéshez kapcsolódó videót is!

Az időbeosztás kapcsán jó írásokat találtok Edélyi Boróka blogján. Péládul ezt: https://erdelyiboroka.hu/2020/04/09/home-office-koronavirus-idejen-1-idobeosztas/

Megosztás:

A járvánnyal kapcsolatos párkapcsolati és családi konfliktusokról

Konfliktusok házastársunkkal párunkkal

 Ne egymás ellen, egymásért!

Mikor stresszhatások érnek valakit gyakran előfordul, hogy a párján vezeti le a feszültséget. Ezen sokat segíthet, ha tudatosítjátok, hogy feszültek vagytok és jelezitek is a másik felé. Ha tudatosan kéred a másik türelmét, támogatását, segítségét, már ki is húztad a dolog méregfogát. Lehet, hogy még ezután is türelmetlenebb leszel a pároddal, de ha már tudja, hogy ez valójában nem neki szól, akkor kisebb esélye van, hogy ez komoly konfliktus lesz az eredménye. Ezen kívül sokat tudtok segíteni egymásnak abban, hogy támogatjátok egymást az öngondoskodásban.  Ha képesek vagytok egymás felé megfogalmazni a szükségleteiteket, azt, hogy mit szeretnétek, mi lenne segítség számotokra, mit vártok a másiktól, akkor párkapcsolati konfliktus helyett, egyfajta csapatjátékká válik, hogy az otthon mindkettőtök számára a biztonságot jelentse. 

Legyen közös terv a stresszkezelésre!

A közös célok kitűzése is segíthet, főleg, amikor a szükségletek teljesen mások. Egy közösen megfogalmazott cél  közös irányt tud hozni, amiben helye lehet teljesen másfajta szükségleteiteknek és azok egyensúlyba hozhatók. Jó, ha pozitívan fogalmazol, azt mondod el, amit szeretnél és nem azt, amit nem. Ezen kívül fontos, hogy konktétan fogalmazz. Ha azt mondom nyugalmat szeretnék, az jelentheti, hogy nem akarok beszélgetni, de azt is, hogy az zavar, ha más zenét hallgat vagy egyikkel sincs baj, csak adott témáról nem szeretnék beszélni.

Legyen családi stratégiátok!

A saját családunk biztonsága érdekében érdemes kialakítani egy saját szabályrendszert, közös döntéseket hozni arról, hogy milyen szabályokat tartsunk be, milyen szempontok alapján döntjük el azt, hogy kivel, mikor és hogyan érintkezünk. Ha ezt a stratégiát általában kialakítottuk, sokkal könnyebb lesz ezt a barátok, rokonok felé képviselni. Hiszen ha általános szabályokat alkalmazunk, akkor a másik fél könnyebben elfogadja, hiszen nem az ő személyéről szól.

Ha nem értetek egyet, fektessetek munkát a közös vélemény kialakításába!

A közös stratégia kialakítása is okozhat problémát, ha az együtt élő családtagoknak, házastársaknak más a véleménye. Ilyenkor szánd rá az időt, hogy valóban megértsétek egymás szempontjait! Ahogy más vitás kérdésekben itt is az a legfontosabb, hogy mielőtt ütköznétek  a különbözőségek miatt, törekedjetek arra, hogy minél részletesebben és világosabban megértsétek, hogy a másik milyen tények alapján, mit gondol, mit érez, mit szeretne és miért szeretné, amit szeretne! Keressétek a közös pontokat és közös minimumokat! Nem érdemes rögtön a vélemények közötti különbségekre koncentrálni. Ha sikerült egymást figyelmesen meghallgatva, kérdezve valóban megértenetek egymást, akkor először emeljétek ki azokat a dolgokat, amikben egyetértetek.  

A megbeszélés során alkalmazzátok azokat a szempontokat, amiket a „Hogyan lehet egy vita építő párkapcsolatban?” bejegyzésben találtok, így elkerülhetitek, hogy a vitából párkapcsolati konfliktus alakuljon ki.

Az olyan területeken pedig, ahol nehéz  a megegyezés, a érdemes megpróbálni tágítani a gondolkodást és akár a kétféle megoldás helyett egy teljesen más harmadikat kitalálni! Gyakran előfordul, hogy a konfliktus során beszorulunk egy igen-nem dimenzióba, azt gondoljuk, hogy csak kompromisszummal oldható meg a helyzet, miközben számos olyan megoldás is lehetséges, ami ezen az igen-nem-en kívül van. Ha elakadtok, jó módszer lehet, hogy megpróbáltok minél több, akár extrém, furcsa ötletet írni a megoldásra. Csak azután értékeljétek az ötleteket, hogy mennyire megfelelőek mindkettőtöknek és mennyire megvalósíthatóak, mi után jó sok ötletet írtatok össze anélkül, hogy bármilyen módon cenzúráznátok azokat! Ez a módszer segít, hogy szélesebb szemszögből lássátok a helyzetet, többféle megoldási lehetőségből választhassatok.

Adj több apró szeretetbonbont!

A legtöbb szeretetet és biztonságérzetet az apró, ismétlődő rítusok, gesztusok adják. Egy futó ölelés, puszi, a kérem,a köszönöm vagy a reggeli és esti köszönések mind egy-egy pozitív impulzust jelentenek, ezekre ilyenkor fokozottan szüksége van az embereknek. Minél inkább be vagy zárva a négy fal közé, annál inkább fokozódik ez az igény, hiszen a többi kapcsolatod virtuálissá válik, kiesnek azok a mindennapi ilyen pozitív impulzusok, amiket máskor másoktól kapsz. Ezek a testi és lelki simogatások csökkentik a szorongást és erősítik a kapcsolatot.

Jóból is megárt a sok!

Ha sokat vagytok összezárva az egy idő után teherré válik. Mindegy milyen jó a kapcsolat, hogy házasságról, barátságról vagy rokonságról van szó, a folyamatos együttlét legalább annyira nehéz, mint távol lenni a szeretteidtől. Fontos, hogy ezt elsősorban saját magad előtt fel tudd vállalni! Teljesen természetes, ha nem szeretnél a pároddal, gyerekeddel, szüleiddel vagy bárki mással egész nap kontaktusban lenni, ez még nem jelenti, hogy ne szeretnéd őket eléggé! Minden embernek szüksége van arra, hogy legyen ideje saját magára. Hogy kinek mennyi az igénye és mennyire tudja az adott élethelyzetben megvalósítani, az persze különböző. De sokat segít a béke megtartásában, ha figyeltek egymás igényeire. Próbálj meg időt és teret biztosítani a párodnak, hogy legyen a napnak egy olyan része, amikor félre tud húzódni és kérd a segítségét, hogy neked is legyen egy kis időd, amikor önmagaddal lehetsz! Ha nem kapja meg mindenki az időt a regenerálódásra, annak konfliktus lehet az eredménye.

Ezt az időt érdemes olyan tevékenységre fordítani, ami feltölt, egyensúlyban tart, ami csökkenti a feszültségeket. A ” Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért a járvány alatt?” című bejegyzésben olvashatsz arról, milyen módjai vannak, hogy megküzdj a helyzettel.

Konfliktus közeli barátokkal, családtagokkal

 Szeretteinkkel nehezebb a  véleménykülönbségek kezelése.

Ha a közvetlen környezetedben, a szeretteiddel  tapasztalsz nagy véleménykülönbségeket, akkor a helyzet tovább bonyolódik. Az elköteleződés kisebb, mint a közvetlen családtagok felé, akikkel együtt élünk, de nagyobb, mint az idegenek felé. Akikkel nem élsz együtt, azokkal nem feltétlenül kell közös nevezőre jutni abban, hogy mi a megfelelő viselkedés, ebben az esetben mindenki saját magáért és a közvetlen családjáért felelős. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, mert ha valaki közel áll hozzád, akkor nagy valószínűséggel szeretnél találkozni vele, így az ő viselkedése már hatással lesz a biztonságodra és a közvetlen családtagjaid biztonságára is. Illetve aki közel áll hozzád, annak a biztonságáért is aggódhatsz, emiatt is jobban szeretnél hatni a viselkedésére.

Amikor arról próbálunk beszélni a szeretteinkkel, hogy találkozzunk-e és, ha igen, milyen körülmények között, akkor sokszor keveredik a saját családunkért aggódás és a másikért, a másik családjáért való aggódás. Pedig érdemes ezt elválasztani.

A saját családi stratégia legyen a kiindulási pont!

Amikor családtagokkal, barátokkal kapcsolatban kell döntést hozni az érintkezésről vagy annak módjáról, a saját családi stratégia legyen a döntő! Ahogy az előző cikkemben írtam (Hogyan őrizzük meg a járvány alatt a lelki békénket?) érdemes az együtt élőknek egy közös stratégiában megegyezni arról, hogy milyen szempontok alapján döntenek a találkozásokról, érintkezésekről. Ha ez már kialakult, sokkal könnyebb dönteni és objektívebb is lesz a döntés. 

Attól, hogy aggódom valakiért, még nem dönthetek helyette! 

A  felnőtt barátok és családtagokért való aggodalom nem azt jelenti, hogy helyettük kell döntenünk. A fent említett rengeteg szempont mentén való különbségek miatt nehéz is lenne valaki más helyett dönteni, így a legjobb, ha elfogadod hogy a felnőtt családtagjaid ugyanúgy saját maguk döntenek a saját szabályokról a saját prioritásaik mentén! Sokan aggódnak idős szüleik és nagyszüleik miatt vagy várnának tőlük nagyobb óvatosságot, mint amivel ők a helyzethez hozzáállnak. A nyomásgyakorlás vagy az, hogy a szüleid szülei próbálsz lenni nem igazán vezet eredményre, inkább családi konfliktus lesz belőle. A  tájékoztatás, információ átadás és akár a saját érzések kifejezése után el kell fogadjuk, hogy nem dönthetünk helyettük. Amiben dönthetünk azok a saját szabályaink az érintkezésre és az ezek mellett való kiállás. 

Saját lelki biztonságunk is lehet szempont!

Azzal együtt, hogy mások helyett nem dönthetünk, a saját magunk védelme kiterjedhet arra is, hogy nem teszünk olyat, ami bár a saját család szempontjából biztonságosnak tűnik, valaki másra veszélyt jelenthet. Ha úgy látod, hogy a veled vagy családoddal való találkozás a másik félnek lenne veszélyes, akkor érdemes végiggondolni ennek az érzelmi következményeit és azt is a mérlegre tenni. Ha esetleg valóban ti fertőznétek meg egy barátot, családtagot, akkor azt gondolnád, hogy övé volt a döntés vagy felelősnek éreznéd magad? Utóbbi esetben akár ez is lehet ok, hogy úgy dönts, nem vállalod a kockázatot.

Az őszinteség az alapja a biztonságos kapcsolattartásnak!

Bármilyen kontaktus felvállalásáról akkor tudsz dönteni, ha van rálátásod, hogy a másik mennyi emberrel találkozik. Ez alapján tudod megbecsülni, hogy mekkora kockázatot jelent. Ha valaki nem őszinte veled, akkor számolnod kell azzal, hogy esetleg nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnád, így ezt figyelembe véve mérlegelj!

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért járvány idején?

 Mindenki feszült. 

A járvány és az azzal járó életmód változások mindenki életét stresszessé teszik.  Van, aki saját vagy szerettei egészségét félti a legjobban, más az állását, a biztos egzisztenciáját. Sokan nehezen küzdenek meg a bizonytalansággal, a kiszámíthatatlansággal, másokat pedig aggaszt, milyen hatásai lesznek a járványnak hosszú távon az életünkre.  Mindemellett a szeretteinkkel való kapcsolataink is korlátozottak, ami tovább nehezíti a stresszkezelést. Mit tehetünk mégis, hogy megőrizzük a józan eszünket és csökkentsük a járvány okozta rombolást?

Első az öngondoskodás!

A saját magaddal való kapcsolat meghatározza minden más kapcsolatodat, ezért nehéz időkben különösen fontos a tudatos öngondoskodás. Az első a tested alapvető szükségleteiről való gondoskodás, a megfelelő folyadékbevitel, a minőségi étkezés, a mozgás. Ha ezekre időt és energiát szánsz, ha mozgósítod a kreativitásod, hogy a nehéz körülmények ellenére is megfelelően kielégítsd a testi szükségleteidet, már sokat tettél a jó közérzetért!  Mindenkinek más okoz nagyobb örömet, keresd meg a számodra megfelelőt, és tegyél tudatosan azért, hogy egy jó fogással vagy kellemes edzéssel örömet okozz magadnak!

Keresd a biztos pontokat!

Ha a testi egyensúly megvan, jöhetnek azok a dolgok, amik a lelki egyensúly fenntartásában segítenek.  Maslow szükségletpiramisában a fiziológiás szükségletek után következnek a biztonsági szükségletek.  A járvány egyik fő hatása, hogy elveszítjük a kiszámíthatóságot, hogy rövidebb vagy hosszabb távon tervezni tudunk. El kell fogadnunk, hogy a járvány és a védekezés miatt hozott lépések keresztülhúzhatják a terveinket. Ezt nem könnyű, de sokat segít, ha végiggondolod, mik az életedben, a terveidben  azok a stabil pontok, amik nem változnak. Van, akinek a stabil napirend a támasz ebben, másnak az, ha „a”, „b” és „c” tervet is kitalál arra az esetre, ha a helyzet megváltozna.  A munka és a megszokott tevékenységek is segítenek abban, hogy érezd vannak biztos pontok, stabil dolgok az életedben.

Legyen stratégiád!

A biztonságérzetet veszélyeztetik a félelmek, szorongások is. Félelem a megbetegedéstől vagy haláltól, szeretteink féltése vagy akár a munka, megélhetés elvesztésétől való félelem. Ezekkel az érzésekkel és a rád nehezedő stresszel akkor fogsz tudni a legsikeresebben megküzdeni, ha képes vagy párhuzamosan dolgozni a helyzet megváltoztatásán , és az érzelmeid megfelelő kezelésén.

„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Assisi Szent Ferenc

A tudatos stratégia tervezésével már meg is tetted az első lépést, hogy erősítsd a biztonságérzeted, a tervezés érezteti veled, hogy van a helyzetnek olyan része, amit tudsz kontrollálni.  Érdemes végiggondolni, hogy mi az, amire lehet befolyásod. Ehhez fontos a tájékozódás, ami önmagában is csökkenti a szorongást, mert az ismeretlentől mindig jobban félünk.  

Változtasd meg, amit lehet

Legyenek saját szabályaid!

Második lépésként a biztonságérzeted növelheted, ha a kötelező szabályokon túl, saját magad számára állítasz fel olyan szabályokat, amelyekkel a fertőzés esélyét csökkentheted.  Ugyanígy segítheti a biztonságérzeted azoknak a dolgoknak a tudatosítása, amik az életedben stabilak maradtak. A napirend fenntartása vagy kialakítása is biztos,stabil  kapaszkodót teremthet.

 ‘Segítsünk másokon! Mert a mások is mi vagyunk.”

Martin Luther King

Segíts másoknak!

Következő lépésként végiggondolhatod milyen módon tudsz hozzájárulni a járvány elleni védekezéshez, mások terheinek csökkentéséhez. Számos csoport, szakma került most nehéz helyzetbe, ha megtalálod azt a módot, ahogy másokat támogatni tudsz, azzal nem csak a társadalomért teszel. Ha aktívan segítesz másoknak, az erősíti  benned a kontroll érzetét és a saját hatóképességed,  a figyelmed fókuszát pedig a megvalósítható tettek felé tereli. Ilyen segítség lehet a magányos barátok, családtagok, ismerősök  tudatos támogatása, a velük való telefonos vagy online kapcsolattartás a magányuk elűzésére, a bezárt éttermek támogatása egy-egy megrendeléssel, online színházjegy vagy koncertjegy vásárlása, a jótékonykodás a rászoruló csoportok felé vagy akár egy kedves levél az idősotthonokban lakóknak. Rengeteg kezdeményezés van, ami  egymás segítését tűzte ki célul, mindenki találhat a lehetőségeinek, képességeinek és személyes preferenciáinak megfelelő módot, hogy tegyen másokért.

Tájékozódj tudatosan!

A tetteinken túl a gondolatainkra és érzéseinkre is van ráhatásunk. A spontán ránk áradó hírek tömege általában negatív irányba torzítja a képet, hiszen a gyógyulás kisebb hír, mint a tragikus halál. Érdemes tehát tudatos döntést hozni arról, hogy milyen csatornákon és mennyi hírt olvasunk el. Válaszd meg milyen forrásból tájékozódsz valamint azt is, mennyi időt szánsz erre! 

Kezeld kihívásként a nehéz helyzetet!

Érzéseinkre erősen hat, hogy hogyan értékeljük a helyzetet. Ha sorscsapásként tekintünk a járványra és  áldozatként magunkra, akkor passzív áldozatként fogunk gondolkodni és viselkedni. Míg, ha a helyzetet kihívásként értékeljük, magunkra pedig harcosként, túlélőként vagy akár jó stratégaként gondolunk, aki képes elbírni a nehézségekkel, akkor sokkal pozitívabb lehet az élményünk.  Ebben segít, ha felidézed, hogy korábban nehéz szituációkban milyen tulajdonságaid, képességeid segítettek a helyzet leküzdésében. Bár a járvány és következményei mindenki számára sok negatív hatással járnak, néhány előnye is lehet. Vedd számba, a jelenlegi körülmények között mi az a változás, aminek örülni tudsz! 

Tegyél azért, hogy optimista maradj!

Az optimizmus fenntartásáért szintén érdemes tudatosan tenni.  Fantáziálhatsz arról, hogy miket fogsz tenni a járvány után. Számba veheted azokat az erősségeidet, amik segítettek korábbi nehéz helyzetek leküzdésében. Végiggondolhatod kik azok az emberek, akik erőt adnak neked és azokat a tevékenységeket, hobbikat, amik feltöltenek..  Az olyan családi játékok, mint a „ mi volt ma legjobb a napodban?” vagy „ miért vagy hálás?” szintén ráirányíthatják a figyelmed azokra a dolgokra, amiktől derülátóbb leszel.

  Hogyan fogadd el, amin nem tudsz változtatni?

Alkalmazz stresszoldó technikákat, tevékenységeket a feszültség csökkentésére!

A feszültség , a félelmek egy része az aktív cselekvések ellenére is megmaradhat, ezek ellen azzal tehetsz, ha időt és teret tudsz magadnak biztosítani  stresszoldó tevékenységekre.  A sportok, a relaxáció, meditáció és a zenehallgatás, a tánc vagy más hobbik,  a legjobb módjai a feszültség levezetésének. A humor és a szórakozás is remek szelepei lehetnek a felgyülemlett stressznek.  A tudatos virtuális kapcsolattartás szeretteiddel, az érzelmeidről való beszélgetés, a tőlük kapott támogatás szintén segít elviselni és feldolgozni  a félelmeket. A hívők számára az ima és az Istennel való kapcsolódás adhatja a legtöbb nyugalmat és erőt.

Ha a másokkal kialakult konfliktusok okoznak nehézséget a számodra, akkor ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseket:
Ha szükséged van rá, kérj segítséget!

Ha úgy érzed a stesszoldás nem elég, kérj segítséget szakembertől. Lelki gyorssegélyt pedig több hekyen is elérhetsz. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány online lehetőséget, ahol segítséget kaphatsz.

Pszi.hu Segítő szakemberek (pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénés szakemberek) a koronavírus krízise kapcsán ingyenesen segítséget nyújtanak online vagy telefonon keresztül. https://pszi.hu/

Call for help Többféle lelki elsősegély vonaluk van és ingyenes online vezetett relaxációt is tartanak. https://callforhelp.hu/

A stresszoldás kapcsán hasznos oldalak:

https://mindsetpszichologia.hu/koronavirus-szorongas-mit-tehetunk-a-mentalis-egeszsegunk-erdekeben

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-includes/functions.php on line 5427

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/really-simple-ssl/class-mixed-content-fixer.php on line 107

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/complianz-gdpr/class-cookie-blocker.php on line 452