Családi konfliktusok

A párkapcsolati konfliktusok háttérben gyakran bonyolultabb, családi konfliktusok állnak.

Amikor a történet többszereplőssé válik, gyakran nehezen követhető az is, hogy tulajdonképpen kik között zajlik a konfliktus.

Tipikusan ilyenek azok a helyzetek, amikor az anyóssal, apóssal, sógórnővel vagy korábbi házastárssal kialakult konfliktus ver éket a pár közé.

Ilyenkor előfordul, hogy a pár mindkét tagja tisztán látja, hogy a probléma valójában nem kettejük között van. De mégsem tudnak közös stratégiát kialakítani, hogy milyen módon kezeljék az problémát jelentő helyzeteket. Ebben az esetben abban tudok segíteni, hogy mindkét fél szükségleteit figyelembe véve olyan közös stratégiát alakítsatok ki, amiben mint pár támogatni tudjátok egymást.

Valamivel nehezebb a helyzet, ha ezek a külső konfliktusok ahhoz vezetnek, hogy már maga a párkapcsolat kerül veszélybe.

Ilyenkor fontos, hogy a közös stratégia kialakítása előtt újraépítsük a bizalmat, a kapcsolat határait és kialakítsuk azokat a kommunikációs módokat, amelyet segítenek abban, hogy együtt tudjatok működni a közös stratégia kialakításában.

Megosztás:

Szülő és gyerek közötti konfliktusok

Egy ilyen megfogalmazása alapján valószínűleg a legtöbbeknek serdülő de legalábbis nagyobb gyerek jut eszébe.

Hiszen ha egy hároméves gyerek és a szülő között adódik konfliktus, akkor nem konfliktusként, hanem nevelési kérdésként szoktuk inkább megfogalmazni a problémánkat.

Tehát írhatnám azt is, hogy szülő konzultáció nevelési kérdésekben.

Akkor miért nem ezt írom?

Azért, mert a nevelésben (is) fontosnak tartom az egyenrangúságot.

Természetesen ez messze nem azt jelenti, hogy az óvodással gyerek és a szülő közötti konfliktust ugyanúgy kezeljük, mint a felnőttek közötti konfliktust.

De annyiban mégis ugyanaz, hogy a cél ugyanaz, hogy mindkét fél (vagy inkább az egész család) szükségleteit egyformán figyelme vegyük.

Nevezhetjük ezt demokratikusnak vagy válaszkésznek is, de természetesen nem a cimke a lényeg.

A lényeg, hogy abból a szemszögből segítek kibogozni a nehézségeket, hogy a család minden tagjának szükségletei egyformán fontosak.

A felnőtt és a gyerek közötti különbség leginkább abban van, hogy a gyerek minél kisebb annál több segítségre van szüksége, hogy fel tudja ismerni és kommunikálni a saját érzéseit, szükségleteit.

Emiatt a konfliktus megoldásának felelőssége sokkal inkább a szülőé. Még fontosabb, hogy ő maga tisztában legyen az adott helyzettel kapcsolatos érzéseivel, szükségleteivel, céljaival.

De ez gyakran nem is olyan egyszerű.

Ha szeretnéd, hogy segítsek ebben, akkor keress az elérhetőségeimen! 

A kicsi gyerekekkel való konfliktusokhoz hasznos szempontokat adhat ez a bejegyzés:

A you tube videóim között pedig itt találod azokat, amik a gyereknevelés témával kapcsolatosak:

Kisgyerekekről és családi harmóniáról olvashatsz tőlem a Liliputi blogon is:

https://www.liliputi.hu/blog/author/palagyi-kata/

A családdá válásról és testvérkonfliktusokról pedig a WMN-en:

https://wmn.hu/wmn-life/57077-egy-par-eleteben-altalaban-az-elso-gyerek-szuletese-a-legnagyobb-krizis

https://wmn.hu/wmn-life/57431-nem-segit-ha-szulokent-megoldjuk-a-gyerekeink-helyett-a-testverkonfliktusokat–szakertoi-tippek-hogy-mit-tegyunk-inkabb

Megosztás:

Veszekedés nyaralás alatt- Wmn interjú, tanácsok és videó

Ebben az interjúban a nyaralás alatti veszekedés okairól beszélgetünk.

https://wmn.hu/wmn-life/55481-meg-el-sem-indultunk-de-mar-all-a-bal–miert-veszekszunk-a-nyaralaskor-tobbet-mint-a-hetkoznapokon

Ha azt is szeretnéd tudni, hogyan tudod elkerülni a nyaralás alatti veszekedést, akkor olvassd el ezt a blogbejegyzés is !

Ha pedig a kisgyerekes nyaralás is érdekel, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a bejegyzést:

És a hozzá tartozó videót is, aminek a leírásában megtalálod az ingyenesen letölthető állandó utazási litát, ami sokat segíthet, hogy kialakítsd a saját listádat, ami minden nyaralás, utazás előtt megkönnyíti az összepakolást.

Megosztás:

Hogyan segít nekünk a gyerekekkel kialakult konfliktusokban Occam borotvája és Maslow piramisa?

Konfliktus és szükségletek

A konfliktusok hátterében mindig érdemes a szükségleteket keresni. Amikor összefeszülnek a vélemények, a háttérben mindig vannak szükségletek. Ezek a szükségletek gyakran összeegyeztethetőek, konszenzus is létrejöhet, ami azt jelenti, hogy mindenki megkapja, amit szeretne, a megoldással mindenki nyer. Ehhez azonban le kell ásni a megfogalmazott vélemények mögé, ha valójában mi is az, amit a felek szeretnének.

Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?

Ilyen szempontból a felnőtt és a kisgyerek között az a legmarkánsabb különbség, hogy míg a felnőtt képes a saját szükségleteit észlelni, megfigyelni és kifejezni, addig a kisgyermek nem, vagy csak részben képes erre. Kisgyermek alatt leginkább 6 éves kor alatti gyermeket értek.

Természetesen a 6-7 éves gyerekkel sem lehet úgy kommunikálni teljesen, mint egy felnőttel, de mégis elindul körülbelül ebben az életkorban egy változás, aminek eredményeként a kommunikáció “felnőttesebbé” válik. Ebben a korban egy fejlődési ugrás következik be, fejlődik az önuralom, a tudatosság, a belátás és a következményekről való előre gondolkodás, mérlegelés. Ettől az érési folyamattól a gyerek tudatosabb lénnyé válik.T ermészetesen nem egyik percről a másikra történik  az érési folyamat és ezután még sok évig eltart a felnőtté válás, mégis fokozatosan egyre inkább lehet hasonló módon megbeszélni a problémákat, mint egy felnőttel. Ha korán elkezdtük tanítani és bátorítani a saját szükségletek felismerését, akkor az iskolás gyerek már sokkal többször fogja tudni megfogalmazni, hogy valójában mi nyomasztja, mi a baja, mint az óvodás. 

A saját szükségleteink tudatosítása

A konfliktusban mi szülők is ott vagyunk. Bár jellemző, hogy a gyerekekkel kapcsolatos konfliktusokban a gyerek viselkedésére, érzéseire, szükségleteire koncentrálunk, éppen ugyanannyira fontos a mi szükségletünk is. Ha konfliktusba kerülünk, akkor biztosan ott van valamilyen szükséglet a háttérben, aminek kielégülését veszélyben érezzük. Természetesen lehet ez a szükséglet a gyerekkel kapcsolatos is, például ha a gyerek biztonsága van veszélyben, az ránk is hat. De lehetséges, hogy a saját fiziológiás szükségletünk, mondjuk a pihenés kerül veszélybe, amikor a gyermek olyasmire készül, ami számunkra aránytalanul nagy munkát eredményez. Fontos hát, hogy tudd, mi az, ami a te szükségleted a helyzetben!

Occam borotvája és Maslow piramisa

Occam borotvája az a filozófiai elv, miszerint egy jelenség magyarázatára érdemes mindig a legegyszerűbb megközelítést alkalmazni. Ez az elv nagyon hasznos tud lenni a gyerekek szükségleteivel kapcsolatban is. A szükségleteket melyek motiválnak minket Abraham Maslow elméletében hierarchiába rendezte. Az ő nevéhez köthető Maslow piramisban a szükségletek úgy helyezkednek el, hogy a legalapvetőbb szükségletek helyezkednek el legalul, a piramis magasabb szintjein pedig a magasabb szintű szükségletek.

Mivel a kisgyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mi okoz bennük feszültséget, így Occam elve alapján érdemes az alapoktól elindulni, és először az alapvető szükségleteket megvizsgálni.

Fiziológiás szükségletek

Ezek a legalapvetőbb élettani szükségleteink, olyanok, mint a folyadék, az evés, az alvás, a fizikai biztonság. A kisgyerek ezeknek a kielégítetlenségére sokkal érzékenyebb, mint a felnőttek. Nem képes elhalasztani az ilyen szükségletek kielégülését. Gondoljunk csak arra, hogy csecsemőkorban bármelyik ilyen szükségletét veszélyben érzi a baba, azonnal erőteljes vészjelzést ad le. Természetesen ahogy nőnek a gyerekek már nem jeleznek pánikszerűen, ha diszkomfort érzésük van, de egy óvodás gyerek még nagyon érzékeny lehet a kialvatlanságra vagy az éhségre, így ha nehezen értesz szót a gyerekeddel, mindig érdemes először ezeket a kérdéseket feltenni magadnak: Nem fáradt? Nem éhes?

A fáradtság nem csak a kialvatlanság miatt fordulhat elő. A világunk tele van erős ingerekkel és vannak gyerekek, aki különösen érzékenyek erre, így a fáradtság nemcsak alváshiány miatt, hanem amiatt is előfordulhat, hogy egyszerűen túl sok inger érte. 

Egy fáradt, idegileg kimerült vagy éhes gyerekkel nem igazán képzelhető el, hogy érdemi beszélgetést lehet folytatni bármilyen helyzetnek a megoldásáról,így ilyenkor érdemes arra koncentrálni, hogy hogyan tudjuk mielőbb olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy ez a szükséglet kielégüljön. Természetesen nem mindig tudjuk hipp-hopp lefektetni a gyereket, de az ingerek csökkentése, ha ölbe vesszük, megöleljük sokat segíthet.

Biztonsági szükségletek

Ha nem éhes és nem fáradt a gyerek, de mégis kibillenti valami az egyensúlyából, a következő, amire érdemes gondolni, hogy biztonságban érzi-e magát. Nem elsősorban fizikai szempontból. A biztonságérzethez nagyon fontos a kiszámíthatóság. A gyerekek esetében ez a kiszámítható szabályokat, megszokott dolgokat, ritmusokat jelenti leginkább. Vannak olyan gyerekek, akik rugalmasabbak, de van, akit az is képes kibillenteni az egyensúlyából, hogy más úton megyünk az óvodába vagy éppen nem tudja felvenni a kedvenc nadrágját vagy inni a kedvenc bögréjéből. Felnőtt fejjel ezek a merevségek olykor abszurdnak tűnnek, de ha őszinte önvizsgálatot tartunk, rájövünk, hogy felnőttként nekünk is vannak olyan rigolyáink, amikhez ragaszkodunk. A saját gyereked ismerve gondold végig, hogy mik azok a pontok az ő életében, amik fontosak számára, amik biztonságot adnak neki!

Az ilyen szokásokon túl a szabályok, keretek kiszámíthatósága is ide tartozik. A következetesség, hogy tudja mire számíthat tőlünk biztonságot ad, kiszámíthatóvá teszi az életét. Ez olyan apróságokban is megnyilvánulhat, mint, hogy mekkora mozgásteret adunk neki abban, hogy saját döntéseket hozzon. Van olyan gyerek, aki már 2,5 évesen képes az összes ruhája közül választani, hogy aznap mit szeretne hordani és van, aki 6 évesen is jobban érzi magát, ha csak két verziót kínálunk, amiből kiválaszthatja a neki tetszőt. Abban hiszek,hogy minél több teret adunk a gyerekeknek az önálló döntésekre, annál önállóbbak lesznek. De ha nagyobb teret adunk, mint, ami számára komfortos, akkor inkább feszültséget kelt benne, hogy a döntéssel lemond a többi lehetőségről.

A szeretet szükséglete

A szeretet szükségletét igen gyakran emlegetjük a gyereknevelésben. A gyerekek lelki egyensúlyához mindenképpen fontos, hogy érezzék, hogy tartoznak valakihez, elfogadják őket és szeretik. Ezt a szükségletet viszont jóval nehezebb azonosítani, mint az éhséget vagy a szomjúságot. A picik ösztönösen keresik a fizikai kapcsolatot, de később előfordulhat, hogy a kapcsolódni vágyó gyerek nem tudja magáról, hogy ez okoz benne feszültséget vagy nem tudja hogyan kapcsolódjon a felnőtthöz. Sokszor hangoztatott elmélet, hogy ha a gyerek rosszalkodik, akkor általában figyelemre vágyik. Ez általában igaz is. Ha nem magyarázható a fiziológiás vagy biztonsági szükségletekkel a a gyerek feszültsége, akkor érdemes időt szakítani valódi figyelemre, egy kis szeretgetésre, hancúrozásra. Arra, hogy megélje, hogy hozzád tartozik és örömmel tölt el az ő létezése.

Intellektuális szükségletek

 A pici gyerekeknél az intellektuális szükségletek leginkább a felfedezésben és a játékban jelennek meg. Kicsiknél a funkció játékok, míg óvodásoknál már a szerepjátékok jellemzőek. A kíváncsiság minden kisgyereket hajt és ennek minden szülő kénytelen olykor gátat szabni a veszélyek miatt. Ez kelthet a gyerekekben feszültséget, amire jó megoldás, ha biztonságosabb alternatívát találunk. Helyettesítő tárgyakkal vagy a felfedezés szoros felügyeletével a legtöbb ilyen helyzet megoldható. Természetesen nem mindig tudjuk ezt azonnal megoldani, de legalább tudjuk, hogy mi az a szükséglet, aminek a kielégülésében a gyermekünk frusztrálódott.

Miért nem fogad szót? Hogyan mondjunk a gyereknek nemet? A gyerek kíváncsisága és felfedezés szükséglete nehezíti a korlátok felállítását.
A leegyszerűsítés veszélyei

Maslow elméte természetesen sokkal bonyolultabban működik annál, mint, hogy ha egy alsóbb szint kielégül, akkor lépünk a következő szintre. Számos példát tudnánk találni arra, hogy éhező , fázó emberek is eljutottak az önmegvalósítás legmagasabb szintjeire. Ezen kívül az emberek és a gyerekek egyéni érzékenysége is más, nem feltétlenül ugyanannyira viselik el a frusztrációt egyik vagy másik szükséglet kapcsán. Előfordulhat, hogy egy gyerek már képes várni az evéssel, de kiborul, ha nem nézhet meg valamit, amire kíváncsi. Ezért a fentiek alkalmazása mindig egyedi. Inkább egyfajta gondolkodási keretrendszert szeretnék adni vele. Anyaként, különösen nehéz időszakokban, nehéz racionálisan gondolkodni, mikor egy dackorszakos gyerek számunkra aránytalannak tűnő módon teljesen kiborul attól, hogy nem megfelelő színű a bögre vagy van egy folt a banánon. Ilyenkor jó támpont, egyfajta checklist -ként használható mankó lehet a szükségletek sorrendben való végiggondolása.

MI lehet a baj? Chacklist kisgyerekes szülőknek a gyerekek szükségleteihez. Vajon miért sír? Vajon miért hisztizik? Milyen szükségelete nem elégül ki?

Ha gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmak érdekelnek, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videót is:

Megosztás:

Párkapcsolati konfliktusok-Hogyan kerüljük el a karácsonyi veszekedést?

Ne vállald túl magad!

Ilyenkor sok ember vágyik arra, hogy minden jól sikerüljön, a vacsora, az ajándékok, a fenyőfa díszítése, a dekoráció és a teríték. Vannak, akik mindent aprólékosan megterveznek. A kézzel készített gyertya vagy a gyönyörűen csomagolt ajándék nagyon szép látvány, de ha ehhez veszekedés társul, már semmit sem ér. Gondold át, számodra mi a fontos, mi számodra a valódi karácsony és mennyi időd és energiád van, és ne várj magadtól többet! Ha irreálisan túlvállalod magad, a meghittség helyett kimerültség, a béke helyett veszekedés lehet a fa alatt.

Fókuszálj arra, ami számodra az ünnep lényege!

Attól függően, hogy milyen az ember vallása, hite, különbözőképpen gondolkodunk a karácsonyról. Azonban attól függetlenül, hogy Jézus születését vagy a szeretetet ünnepeljük, a lényeg az ünnepben nem az anyagi világ, hanem a lelki. Nem az számít, hogy hegyekben álljon az ajándék, vagy hogy vacsorára szinte betegre együk magunkat, hanem az egymás iránti szeretet és tisztelet. Ha a lelkünk ünneplőbe öltözik, akkor a finom falatok és az ajándékok is más értelmet nyernek. 

Figyelj  a befelé!  

Azért is érdemes fókuszban tartani azt, amit számodra az ünnep jelent, mert a nagy rohanás közepette így nem felejtesz el időt adni magadnak, hogy átgondold a szeretteiddel való kapcsolataidat. Vedd számba mennyi mindent kapsz tőlük, milyen gazdaggá tesz a szeretetük! Gondold át, mennyit adsz nekik!

 Adj türelmet és engedményeket! 

A tárgyi ajándékokon túl adhatsz tudatosan időt és türelmet is.  Ha ilyenkor türelmesebb, megértőbb vagy a szeretteiddel, már érezni is fogjátok, ahogy a szeretet hangulata elkezdi átjárni az otthonotokat. A karácsony előtti rohanás nagyon sok stresszt okoz mindenkinek, idén a járványhelyzet miatt eleve mindenki feszültebb, a karácsony sem a szokásos mederben zajlik, nem könnyű így ünnepelni . Sokan veszteséget élnek meg, mert nem tudnak úgy együtt lenni a szeretteikkel, ahogy máskor. A karácsony azonban lehet egy lehetőség is, hogy a sűrű sötétségben fényt gyújtson, hogy a szeretet által megerősödjünk és megerősítsük egymást. 

A családot összetartó csapatként működtesd !

Ha nem akarsz összeesni a fáradtságtól még karácsony előtt, akkor érdemes kiosztani a feladatokat. Ha jól ismered a családod tagjait, akkor tudod, milyen feladat számukra a testhezálló. Nem jó, ha minden feladatot egyvalaki végez, hiszen, ha nem közös a munka, az ünnep sem lehet igazán az. A kis gyerekeket is bevonhatjuk, bár ez néha  több munkával jár, mint haszonnal, később természetes lesz nekik, hogy mindenkinek van feladata. 

 Oszd be az időt!

A „majd valamikor” hozzáállás a legfőbb oka a veszekedéseknek. Ha 24-én a fadíszítés és főzés mellett még ajándékok vagy fenyőfa után rohangálunk, akkor lehetetlen estére elcsendesedni és egymásra figyelni. A feszültséget ilyenkor egymáson vezetjük le.Ha megoldható az utolsó napra ne maradjon sok feladat, legyen időd arra, hogy elcsendesedj, és a családtagok egymásra is figyelni tudjanak!

Adj időt magadnak a hangolódásra is!

Már többször említettem az elmélyedés, a szeretteinkről való gondolkodást. Ehhez tervezz be magadnak időt! Lehet gondolkodni vásárlás közben vagy útközben is, de az igazi elmélyedéshez az kell, hogy ne kelljen másra figyelni csak magunkra.  Ha egy fél órát szánsz erre, az bőven elég. Van, akinek a sütés és főzés is alkalmas erre, van akinek arra van szüksége, hogy egy finom itallal vagy egy forró fürdővel lazítson. Kelj hamarabb, vagy kérd meg a családot, hogy adjon fél órát és ülj le kényelmesen egy teával vagy egy kis zenével! Ha a készülődés és az ünneplés közé tudod illeszteni ezt az időt, az a legideálisabb. A pörgésből nagyon nehéz hirtelen lelassulni. Ha nem tudsz akkor hosszabb időt szakítani, legalább egy percet szánj arra, hogy magadban gondolatban lezárd a készülődést és ráhangolódj az ünneplésre! Egy két mély lélegzet vagy akár egy átöltözés sokat segíthet, hogy megérkezz az ünnepi hangulatba.

Ne akarj mindenkinek jó megoldást! 

Nagyobb, és főleg bonyolultabb családokban feszültség keletkezhet abban a kérdésben is, hogy ki? – mikor?- hol? ünnepel. Ezt idén még a járványhelyzet miatti érintkezési dilemmák is bonyolítják. Ritka, hogy legyen olyan megoldás, ami minden félnek tökéletes, de ez nem jelenti azt, hogy meg kell bántanunk szeretteinket. A szűk család – aki a mindennapokban együtt él- döntsön és magyarázza el a többieknek a döntés szempontjait. Néha, olyankor is megsértődik valaki, amikor meg kellene értenie, hogy miért nem az ő akarata teljesült. Ilyenkor továbbra is szeretettel fordulj felé, de ne engedj a nyomásnak!

Az apróságokban engedj! 

Az emberek életre-halálra tudnak vitatkozni a szalvéta színén vagy a szaloncukor ízén. A viták mögött persze más konfliktusok feszültségei vannak. Ezeket a valós konfliktusokat felderíteni azonban nem karácsonykor kell. Ilyenkor legyél nagylelkű az apróságokban! Próbáld magad kívülről nézni, mennyire komikus, amikor egy apróság miatt kikaparjuk egymás szemét!

 A gyerekek legyenek középpontban!

Ahol van gyerek a családban, ott fontos, hogy a karácsony gyerekbarát legyen. Gondolj arra, hogy most tanul ünnepelni a gyermek! Sok felnőtt utálja a karácsonyt, vajon milyen karácsonyaik lehettek gyermekként? Mindig gondold végig a gyermekek szemszögéből a dolgokat!

Ha még többet szeretnél hallani arról, hogy kerülhetitek el a karácsonyi veszekedést és mi van a háttérben, akkor ajánlom az erről szóló lő adás felvételét.
Megosztás:

A járvánnyal kapcsolatos párkapcsolati és családi konfliktusokról

Konfliktusok házastársunkkal párunkkal

 Ne egymás ellen, egymásért!

Mikor stresszhatások érnek valakit gyakran előfordul, hogy a párján vezeti le a feszültséget. Ezen sokat segíthet, ha tudatosítjátok, hogy feszültek vagytok és jelezitek is a másik felé. Ha tudatosan kéred a másik türelmét, támogatását, segítségét, már ki is húztad a dolog méregfogát. Lehet, hogy még ezután is türelmetlenebb leszel a pároddal, de ha már tudja, hogy ez valójában nem neki szól, akkor kisebb esélye van, hogy ez komoly konfliktus lesz az eredménye. Ezen kívül sokat tudtok segíteni egymásnak abban, hogy támogatjátok egymást az öngondoskodásban.  Ha képesek vagytok egymás felé megfogalmazni a szükségleteiteket, azt, hogy mit szeretnétek, mi lenne segítség számotokra, mit vártok a másiktól, akkor párkapcsolati konfliktus helyett, egyfajta csapatjátékká válik, hogy az otthon mindkettőtök számára a biztonságot jelentse. 

Legyen közös terv a stresszkezelésre!

A közös célok kitűzése is segíthet, főleg, amikor a szükségletek teljesen mások. Egy közösen megfogalmazott cél  közös irányt tud hozni, amiben helye lehet teljesen másfajta szükségleteiteknek és azok egyensúlyba hozhatók. Jó, ha pozitívan fogalmazol, azt mondod el, amit szeretnél és nem azt, amit nem. Ezen kívül fontos, hogy konktétan fogalmazz. Ha azt mondom nyugalmat szeretnék, az jelentheti, hogy nem akarok beszélgetni, de azt is, hogy az zavar, ha más zenét hallgat vagy egyikkel sincs baj, csak adott témáról nem szeretnék beszélni.

Legyen családi stratégiátok!

A saját családunk biztonsága érdekében érdemes kialakítani egy saját szabályrendszert, közös döntéseket hozni arról, hogy milyen szabályokat tartsunk be, milyen szempontok alapján döntjük el azt, hogy kivel, mikor és hogyan érintkezünk. Ha ezt a stratégiát általában kialakítottuk, sokkal könnyebb lesz ezt a barátok, rokonok felé képviselni. Hiszen ha általános szabályokat alkalmazunk, akkor a másik fél könnyebben elfogadja, hiszen nem az ő személyéről szól.

Ha nem értetek egyet, fektessetek munkát a közös vélemény kialakításába!

A közös stratégia kialakítása is okozhat problémát, ha az együtt élő családtagoknak, házastársaknak más a véleménye. Ilyenkor szánd rá az időt, hogy valóban megértsétek egymás szempontjait! Ahogy más vitás kérdésekben itt is az a legfontosabb, hogy mielőtt ütköznétek  a különbözőségek miatt, törekedjetek arra, hogy minél részletesebben és világosabban megértsétek, hogy a másik milyen tények alapján, mit gondol, mit érez, mit szeretne és miért szeretné, amit szeretne! Keressétek a közös pontokat és közös minimumokat! Nem érdemes rögtön a vélemények közötti különbségekre koncentrálni. Ha sikerült egymást figyelmesen meghallgatva, kérdezve valóban megértenetek egymást, akkor először emeljétek ki azokat a dolgokat, amikben egyetértetek.  

A megbeszélés során alkalmazzátok azokat a szempontokat, amiket a „Hogyan lehet egy vita építő párkapcsolatban?” bejegyzésben találtok, így elkerülhetitek, hogy a vitából párkapcsolati konfliktus alakuljon ki.

Az olyan területeken pedig, ahol nehéz  a megegyezés, a érdemes megpróbálni tágítani a gondolkodást és akár a kétféle megoldás helyett egy teljesen más harmadikat kitalálni! Gyakran előfordul, hogy a konfliktus során beszorulunk egy igen-nem dimenzióba, azt gondoljuk, hogy csak kompromisszummal oldható meg a helyzet, miközben számos olyan megoldás is lehetséges, ami ezen az igen-nem-en kívül van. Ha elakadtok, jó módszer lehet, hogy megpróbáltok minél több, akár extrém, furcsa ötletet írni a megoldásra. Csak azután értékeljétek az ötleteket, hogy mennyire megfelelőek mindkettőtöknek és mennyire megvalósíthatóak, mi után jó sok ötletet írtatok össze anélkül, hogy bármilyen módon cenzúráznátok azokat! Ez a módszer segít, hogy szélesebb szemszögből lássátok a helyzetet, többféle megoldási lehetőségből választhassatok.

Adj több apró szeretetbonbont!

A legtöbb szeretetet és biztonságérzetet az apró, ismétlődő rítusok, gesztusok adják. Egy futó ölelés, puszi, a kérem,a köszönöm vagy a reggeli és esti köszönések mind egy-egy pozitív impulzust jelentenek, ezekre ilyenkor fokozottan szüksége van az embereknek. Minél inkább be vagy zárva a négy fal közé, annál inkább fokozódik ez az igény, hiszen a többi kapcsolatod virtuálissá válik, kiesnek azok a mindennapi ilyen pozitív impulzusok, amiket máskor másoktól kapsz. Ezek a testi és lelki simogatások csökkentik a szorongást és erősítik a kapcsolatot.

Jóból is megárt a sok!

Ha sokat vagytok összezárva az egy idő után teherré válik. Mindegy milyen jó a kapcsolat, hogy házasságról, barátságról vagy rokonságról van szó, a folyamatos együttlét legalább annyira nehéz, mint távol lenni a szeretteidtől. Fontos, hogy ezt elsősorban saját magad előtt fel tudd vállalni! Teljesen természetes, ha nem szeretnél a pároddal, gyerekeddel, szüleiddel vagy bárki mással egész nap kontaktusban lenni, ez még nem jelenti, hogy ne szeretnéd őket eléggé! Minden embernek szüksége van arra, hogy legyen ideje saját magára. Hogy kinek mennyi az igénye és mennyire tudja az adott élethelyzetben megvalósítani, az persze különböző. De sokat segít a béke megtartásában, ha figyeltek egymás igényeire. Próbálj meg időt és teret biztosítani a párodnak, hogy legyen a napnak egy olyan része, amikor félre tud húzódni és kérd a segítségét, hogy neked is legyen egy kis időd, amikor önmagaddal lehetsz! Ha nem kapja meg mindenki az időt a regenerálódásra, annak konfliktus lehet az eredménye.

Ezt az időt érdemes olyan tevékenységre fordítani, ami feltölt, egyensúlyban tart, ami csökkenti a feszültségeket. A ” Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért a járvány alatt?” című bejegyzésben olvashatsz arról, milyen módjai vannak, hogy megküzdj a helyzettel.

Konfliktus közeli barátokkal, családtagokkal

 Szeretteinkkel nehezebb a  véleménykülönbségek kezelése.

Ha a közvetlen környezetedben, a szeretteiddel  tapasztalsz nagy véleménykülönbségeket, akkor a helyzet tovább bonyolódik. Az elköteleződés kisebb, mint a közvetlen családtagok felé, akikkel együtt élünk, de nagyobb, mint az idegenek felé. Akikkel nem élsz együtt, azokkal nem feltétlenül kell közös nevezőre jutni abban, hogy mi a megfelelő viselkedés, ebben az esetben mindenki saját magáért és a közvetlen családjáért felelős. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, mert ha valaki közel áll hozzád, akkor nagy valószínűséggel szeretnél találkozni vele, így az ő viselkedése már hatással lesz a biztonságodra és a közvetlen családtagjaid biztonságára is. Illetve aki közel áll hozzád, annak a biztonságáért is aggódhatsz, emiatt is jobban szeretnél hatni a viselkedésére.

Amikor arról próbálunk beszélni a szeretteinkkel, hogy találkozzunk-e és, ha igen, milyen körülmények között, akkor sokszor keveredik a saját családunkért aggódás és a másikért, a másik családjáért való aggódás. Pedig érdemes ezt elválasztani.

A saját családi stratégia legyen a kiindulási pont!

Amikor családtagokkal, barátokkal kapcsolatban kell döntést hozni az érintkezésről vagy annak módjáról, a saját családi stratégia legyen a döntő! Ahogy az előző cikkemben írtam (Hogyan őrizzük meg a járvány alatt a lelki békénket?) érdemes az együtt élőknek egy közös stratégiában megegyezni arról, hogy milyen szempontok alapján döntenek a találkozásokról, érintkezésekről. Ha ez már kialakult, sokkal könnyebb dönteni és objektívebb is lesz a döntés. 

Attól, hogy aggódom valakiért, még nem dönthetek helyette! 

A  felnőtt barátok és családtagokért való aggodalom nem azt jelenti, hogy helyettük kell döntenünk. A fent említett rengeteg szempont mentén való különbségek miatt nehéz is lenne valaki más helyett dönteni, így a legjobb, ha elfogadod hogy a felnőtt családtagjaid ugyanúgy saját maguk döntenek a saját szabályokról a saját prioritásaik mentén! Sokan aggódnak idős szüleik és nagyszüleik miatt vagy várnának tőlük nagyobb óvatosságot, mint amivel ők a helyzethez hozzáállnak. A nyomásgyakorlás vagy az, hogy a szüleid szülei próbálsz lenni nem igazán vezet eredményre, inkább családi konfliktus lesz belőle. A  tájékoztatás, információ átadás és akár a saját érzések kifejezése után el kell fogadjuk, hogy nem dönthetünk helyettük. Amiben dönthetünk azok a saját szabályaink az érintkezésre és az ezek mellett való kiállás. 

Saját lelki biztonságunk is lehet szempont!

Azzal együtt, hogy mások helyett nem dönthetünk, a saját magunk védelme kiterjedhet arra is, hogy nem teszünk olyat, ami bár a saját család szempontjából biztonságosnak tűnik, valaki másra veszélyt jelenthet. Ha úgy látod, hogy a veled vagy családoddal való találkozás a másik félnek lenne veszélyes, akkor érdemes végiggondolni ennek az érzelmi következményeit és azt is a mérlegre tenni. Ha esetleg valóban ti fertőznétek meg egy barátot, családtagot, akkor azt gondolnád, hogy övé volt a döntés vagy felelősnek éreznéd magad? Utóbbi esetben akár ez is lehet ok, hogy úgy dönts, nem vállalod a kockázatot.

Az őszinteség az alapja a biztonságos kapcsolattartásnak!

Bármilyen kontaktus felvállalásáról akkor tudsz dönteni, ha van rálátásod, hogy a másik mennyi emberrel találkozik. Ez alapján tudod megbecsülni, hogy mekkora kockázatot jelent. Ha valaki nem őszinte veled, akkor számolnod kell azzal, hogy esetleg nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnád, így ezt figyelembe véve mérlegelj!

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-includes/functions.php on line 5427

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/really-simple-ssl/class-mixed-content-fixer.php on line 107

Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/palagyik/public_html/wp-content/plugins/complianz-gdpr/class-cookie-blocker.php on line 452