Párkapcsolati kommunikációs problémák-Dehát miért nem tudja magától?

Ha a kommunikáció nincs rendben, akkor az a kapcsolat minden területére hat. Ha nem értjük egymást, akkor nem tudjuk figyelembe venni a másikat, nem tudjuk megadni neki, amire vágyik, és nem tudjuk kérni, amit szeretnénk. Ez a mindennapi együttműködés szempontjából ugyanúgy problémákat okoz, mint a szexualitásban vagy nagyobb döntések meghozatalában.

Dehát nem evidens?

Nem, nem az. A legtöbb probléma akkor keletkezik, amikor elvárjuk a másiktól, hogy gondolatolvasó legyen. Olyan pároknál, akik hosszú ideje együtt élnek és jól ismerik egymás már valóban előfordul, hogy ki tudják találni egymás vágyait. De elvárni a másiktól, hogy tudja mit szeretnénk nem reális és sok problémához vezet. Teljesen felesleges megnehezíteni az életeteket azzal, hogy várod, hogy a másik magától tudja, hogy mit szeretnél, aztán rosszul esik, ha nem tudja. 

Miért hisszük, hogy tudnia kellene? -A tökéletes kapcsolat illúziója

Az ilyen irreális elvárásoknak, hogy a másik akkor is tudja, hogy mit szeretnénk, mire vágyunk, mi bánt, ha erről nem beszélünk több oka is van.  Az egyik ok, az a romantikus elképzelés, hogy ha megtaláljuk az Igazit, a hozzánk illő párt, akkor többé nem kell erőfeszítést tennünk, minden magától működik. Ez az elképzelés sokakban él, miközben ha olyan párokat kérdezünk meg, akik hosszú ideje élnek jó kapcsolatban, minden esetben megemlítik, hogy a jó kapcsolathoz, a harmónia fenntartásához milyen sok munkát fektettek a kapcsolatba.

Miért hisszük, hogy tudnia kellene? -A tökéletes kommunikáció illúziója

A másik oka gyakran, hogy úgy gondoljuk, hogy a párunknak tudnia kellene mit gondolunk, a korábbi kommunikációval kapcsolatos szintén irreális elvárás. Sok esetben, ha a másik fél minden korábbi beszélgetést fejben tartana és ezekben a korábbi beszélgetésekben minden esetben tökéletesen megvalósult volna, hogy a másik pontosan érti, amit szerettem volna kommunikálni, akkor ebből valóban kikövetkeztethetné, hogy az aktuális helyzetben mit gondolunk. A gond az, hogy ez önmagában abszurd elvárás. Semmilyen más kapcsolatunkban nem várjuk el el, hogy a másik minden korábban kimondott mondatunkra emlékezzen és nem is lehet elvárni, hiszen erre az emberek képtelenek. 

Ráadásul a kommunikáció mindig tökéletlen, még azoknál akik régen élnek párkapcsolatban és sokat kommunikálnak is keletkeznek félreértések, amiket nem biztos, hogy az adott szituációban  észreveszünk.

Mi a baj?- Semmi

A “- Mi a baj? – Semmi” jelenség egy gyakran emlegetett probléma. Általában a férfiak panaszkodnak erre, hogy a nők válaszolnak így, amikor nem akarják megbeszélni a gondjukat, de a verbális kommunikációt olyan erős nem verbális jelek kísérik, amikből még az is egyértelműen látja, hogy a “Semmi” nagyon is valami, aki nem túl éles szemű a nem verbális jelekre. A sztereotíp kép ez, de a valóságban ez a beszélgetés fordítva is gyakran megtörténik, sok kapcsolatban a férfi az, aki így zárja le a kommunikációt.

Miért érdemes kimondani, amit gondolunk?

Ha feltételezzük is, hogy a kapcsolat működése, a korábbi kommunikáció lehetővé teszi, hogy a másik kitalálja a gondolatainkat, akkor is aránytalanul bonyolultabb és sokkal több időt és energiát igényel, mint kerek perec elmondani. Ha ezt az energiát a párodnak nem kell abba fektetni, hogy kitalálja mi zavar vagy mire vágysz, akkor fektetheti abba, hogy teljesítse a vágyad.

 De az esetek többségében nem is igazán van esély, hogy valóban rájöjjön a másik arra, hogy mit gondolsz.

A megoldás

Az illúziók elengedése

Először is el kell engedni azt az illúziót, hogy a párkapcsolatban elvárható, hogy a másik szavak nélkül is értsen minket! Ne gondoljuk a gondolatolvasást a jó kapcsolat fokmérőjének! Az, hogy adott szituációban nem tudja a másik, hogy te mit gondolsz, az nem jelenti, hogy nem figyel rád, nem jelenti, hogy nem érdekli mit gondolsz! Csak annyit jelent, hogy el kell mondanod!

Az illúziók helyett

Azokban a párkapcsolatokban, ahol a felek jól ismerik egymást és sikeresen tudnak kommunikálni pont az a jellemző, hogy sokat kommunikálnak. Nem okoz számukra problémát, hogy megbeszéljék a dolgokat, ugyanazt a témát, problémát akár sok alkalommal. Valóban kíváncsiak egymás gondolataira és nem tekintik gondnak, ha a beszélgetés során az derül ki, hogy a másik nem pontosan azt gondolja, amit feltételeztek, egyszerűen örülnek  annak, hogy megint megtudtak valami újat a párjukról.

Csak egyszerűen mondd el!

A legegyszerűbb lenne azt tanácsolni, hogy ahelyett, hogy nem mondod el, amit gondolsz, mert azt reméled, hogy a másik majd kitalálja, egyszerűen csak mond el. De ez nem mindig egyszerű. Bár az élmény, arról, hogy ez a kommunikációs hiba mennyire gyakori egyetemes, a hátterében sokféle ok húzódhat meg.

Annyira rosszul esik, hogy nem tudja

Gyakran azért nem akarja valaki a párkapcsolatban elmondani a gondolatait, érzéseit, mert korábbi rossz élmények gátolják ebben. Lehetséges, hogy korábbi kapcsolatokban tapasztalta meg, hogy nincs értelme elmondania, de lehet, hogy az aktuális kapcsolatban érte olyan élmény, ami miatt fél vagy nem érzi értelmét elmondani. Talán korábban azt élte meg, hogy hiába mondja el az érzéseit, vágyait , a másik nem törődik vele vagy a kommunikáció rossz irányt vett. Előfordul, hogy egyszerűen azt találja bántónak, hogy úgy érzi, hogy a párja eleve nem kíváncsi rá, nem akarja tudni, hogy mi zajlik benne. Vagy egyszerűen az az élménye, hogy már sokszor elmondott valamit, de a másik mégis úgy reagál a jelen helyzetben, mintha ebből semmire sem emlékezne.

Ilyenkor érdemes egyrészt szem előtt tartani, amiket fentebb említettem és mérlegelni, vajon mennyire reálisak az elvárások. Ezen kívül meglátni, hogy a kommunikáció ebben az esetben már két dologról nem történik meg, egyrészt arról, amit szeretnél, hogy a másik tudjon, de nem mondod ki, másrészt arról, hogy mi az oka annak, hogy nem szeretnéd vagy nem tudod kimondani. Így óhatatlanul további tüske keletkezik, a rossz érzések megmaradnak, az előrelépésre nincs esély.

Nem tudom, hogyan mondjam

Néha azért választja valaki, hogy inkább nem fogalmazza meg amit gondol, mert egyszerűen nem tudja megfogalmazni. Amikor valamivel kapcsolatban erős érzések keletkeznek bennünk, olykor nehezen tudjuk szavakba önteni. Ebben az esetben elég, ha időt kérsz arra, hogy megfogalmazd, amit szeretnél.

Olyan helyzet is van, amikor egyszerűen azt gondoljuk, hogy nem tudjuk olyan módon megfogalmazni a dolgokat, hogy abból ne veszekedés legyen, ne legyen a másik számára bántó, támadó. Az ilyen esetben javaslom az alább bejegyzést, amiben olvashatsz arról, hogy milyen megfogalmazás, kommunikációs mód segíti, hogy a másik fél ne támadásnak érezze, amit megfogalmazol.

Már nem akarom mondani, úgysem érti

Ha olyan tapasztalatod van, hogy hiába igyekeztél a pároddal korábban megfelelő módon kommunikálni, mégsem sikerült, akkor eljuthatsz arra a pontra, hogy egyszerűen feladod. Ebben az esetben is azt javaslom, hogy gondold végig, hogy mi lehetett a hiba a kommunikációban,tájékozódj, olvass utána! Akár az előbb említett bejegyzés is adhat ehhez megfelelő szempontokat! Ha pedig nem sikerül megtalálnod a megoldást, akkor javaslom, hogy kérj segítséget szakembertől! Természetesen, ha egy párkapcsolatban van kommunikációs nehézség, akkor a leghatékonyabb módon párkapcsolati tanácsadás formájában lehet megoldani a gondot. De ha ezt nem szeretnéd vagy a párod nem nyitott erre, az egyéni tanácsadás is sokat változtathat a helyzeten. Hiszen, ha egy rendszer egy részét megváltoztatjuk, ebben az esetben az egyik fél kommunikációját, akkor maga a rendszer is változik.

Ne nyugodj bele!

A belenyugvást a rossz kommunikációba, annak feladását, hogy megértsd a párod és megértesd magad semmiképpen nem javaslom! Lehet ideig óráig a szőnyeg alá söpörni a dolgokat, de a ki nem mondott sérelmek folyamatosan rombolják a párkapcsolatot.Hha ezek gyűlnek, a megoldás is egyre bonyolultabb lesz! Amíg csak egy borsó van a szőnyeg alatt, addig alig lehet észrevenni. Ha már egy marék, akkor át kell lépni, ki kell kerülni. Ha pedig egy kupac, akkor azt veszitek észre, hogy a kupac közétek áll!

Olvasd el a Párkapcsolati kommunikációs problémák sorozat következő részét is!

Ha szeretnétek egymás jobban érteni, akkor ajánlom figyelmetekbe az alábbi két videót, amik arról szólnak, hogy hallgasd meg a másikat, hogy valóban megértsd és hogyan mond el úgy, ami zavar, hogy az ne támadás legyen.

Megosztás:

Hogyan segít nekünk a gyerekekkel kialakult konfliktusokban Occam borotvája és Maslow piramisa?

Konfliktus és szükségletek

A konfliktusok hátterében mindig érdemes a szükségleteket keresni. Amikor összefeszülnek a vélemények, a háttérben mindig vannak szükségletek. Ezek a szükségletek gyakran összeegyeztethetőek, konszenzus is létrejöhet, ami azt jelenti, hogy mindenki megkapja, amit szeretne, a megoldással mindenki nyer. Ehhez azonban le kell ásni a megfogalmazott vélemények mögé, ha valójában mi is az, amit a felek szeretnének.

Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?

Ilyen szempontból a felnőtt és a kisgyerek között az a legmarkánsabb különbség, hogy míg a felnőtt képes a saját szükségleteit észlelni, megfigyelni és kifejezni, addig a kisgyermek nem, vagy csak részben képes erre. Kisgyermek alatt leginkább 6 éves kor alatti gyermeket értek.

Természetesen a 6-7 éves gyerekkel sem lehet úgy kommunikálni teljesen, mint egy felnőttel, de mégis elindul körülbelül ebben az életkorban egy változás, aminek eredményeként a kommunikáció “felnőttesebbé” válik. Ebben a korban egy fejlődési ugrás következik be, fejlődik az önuralom, a tudatosság, a belátás és a következményekről való előre gondolkodás, mérlegelés. Ettől az érési folyamattól a gyerek tudatosabb lénnyé válik.T ermészetesen nem egyik percről a másikra történik  az érési folyamat és ezután még sok évig eltart a felnőtté válás, mégis fokozatosan egyre inkább lehet hasonló módon megbeszélni a problémákat, mint egy felnőttel. Ha korán elkezdtük tanítani és bátorítani a saját szükségletek felismerését, akkor az iskolás gyerek már sokkal többször fogja tudni megfogalmazni, hogy valójában mi nyomasztja, mi a baja, mint az óvodás. 

A saját szükségleteink tudatosítása

A konfliktusban mi szülők is ott vagyunk. Bár jellemző, hogy a gyerekekkel kapcsolatos konfliktusokban a gyerek viselkedésére, érzéseire, szükségleteire koncentrálunk, éppen ugyanannyira fontos a mi szükségletünk is. Ha konfliktusba kerülünk, akkor biztosan ott van valamilyen szükséglet a háttérben, aminek kielégülését veszélyben érezzük. Természetesen lehet ez a szükséglet a gyerekkel kapcsolatos is, például ha a gyerek biztonsága van veszélyben, az ránk is hat. De lehetséges, hogy a saját fiziológiás szükségletünk, mondjuk a pihenés kerül veszélybe, amikor a gyermek olyasmire készül, ami számunkra aránytalanul nagy munkát eredményez. Fontos hát, hogy tudd, mi az, ami a te szükségleted a helyzetben!

Occam borotvája és Maslow piramisa

Occam borotvája az a filozófiai elv, miszerint egy jelenség magyarázatára érdemes mindig a legegyszerűbb megközelítést alkalmazni. Ez az elv nagyon hasznos tud lenni a gyerekek szükségleteivel kapcsolatban is. A szükségleteket melyek motiválnak minket Abraham Maslow elméletében hierarchiába rendezte. Az ő nevéhez köthető Maslow piramisban a szükségletek úgy helyezkednek el, hogy a legalapvetőbb szükségletek helyezkednek el legalul, a piramis magasabb szintjein pedig a magasabb szintű szükségletek.

Mivel a kisgyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mi okoz bennük feszültséget, így Occam elve alapján érdemes az alapoktól elindulni, és először az alapvető szükségleteket megvizsgálni.

Fiziológiás szükségletek

Ezek a legalapvetőbb élettani szükségleteink, olyanok, mint a folyadék, az evés, az alvás, a fizikai biztonság. A kisgyerek ezeknek a kielégítetlenségére sokkal érzékenyebb, mint a felnőttek. Nem képes elhalasztani az ilyen szükségletek kielégülését. Gondoljunk csak arra, hogy csecsemőkorban bármelyik ilyen szükségletét veszélyben érzi a baba, azonnal erőteljes vészjelzést ad le. Természetesen ahogy nőnek a gyerekek már nem jeleznek pánikszerűen, ha diszkomfort érzésük van, de egy óvodás gyerek még nagyon érzékeny lehet a kialvatlanságra vagy az éhségre, így ha nehezen értesz szót a gyerekeddel, mindig érdemes először ezeket a kérdéseket feltenni magadnak: Nem fáradt? Nem éhes?

A fáradtság nem csak a kialvatlanság miatt fordulhat elő. A világunk tele van erős ingerekkel és vannak gyerekek, aki különösen érzékenyek erre, így a fáradtság nemcsak alváshiány miatt, hanem amiatt is előfordulhat, hogy egyszerűen túl sok inger érte. 

Egy fáradt, idegileg kimerült vagy éhes gyerekkel nem igazán képzelhető el, hogy érdemi beszélgetést lehet folytatni bármilyen helyzetnek a megoldásáról,így ilyenkor érdemes arra koncentrálni, hogy hogyan tudjuk mielőbb olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy ez a szükséglet kielégüljön. Természetesen nem mindig tudjuk hipp-hopp lefektetni a gyereket, de az ingerek csökkentése, ha ölbe vesszük, megöleljük sokat segíthet.

Biztonsági szükségletek

Ha nem éhes és nem fáradt a gyerek, de mégis kibillenti valami az egyensúlyából, a következő, amire érdemes gondolni, hogy biztonságban érzi-e magát. Nem elsősorban fizikai szempontból. A biztonságérzethez nagyon fontos a kiszámíthatóság. A gyerekek esetében ez a kiszámítható szabályokat, megszokott dolgokat, ritmusokat jelenti leginkább. Vannak olyan gyerekek, akik rugalmasabbak, de van, akit az is képes kibillenteni az egyensúlyából, hogy más úton megyünk az óvodába vagy éppen nem tudja felvenni a kedvenc nadrágját vagy inni a kedvenc bögréjéből. Felnőtt fejjel ezek a merevségek olykor abszurdnak tűnnek, de ha őszinte önvizsgálatot tartunk, rájövünk, hogy felnőttként nekünk is vannak olyan rigolyáink, amikhez ragaszkodunk. A saját gyereked ismerve gondold végig, hogy mik azok a pontok az ő életében, amik fontosak számára, amik biztonságot adnak neki!

Az ilyen szokásokon túl a szabályok, keretek kiszámíthatósága is ide tartozik. A következetesség, hogy tudja mire számíthat tőlünk biztonságot ad, kiszámíthatóvá teszi az életét. Ez olyan apróságokban is megnyilvánulhat, mint, hogy mekkora mozgásteret adunk neki abban, hogy saját döntéseket hozzon. Van olyan gyerek, aki már 2,5 évesen képes az összes ruhája közül választani, hogy aznap mit szeretne hordani és van, aki 6 évesen is jobban érzi magát, ha csak két verziót kínálunk, amiből kiválaszthatja a neki tetszőt. Abban hiszek,hogy minél több teret adunk a gyerekeknek az önálló döntésekre, annál önállóbbak lesznek. De ha nagyobb teret adunk, mint, ami számára komfortos, akkor inkább feszültséget kelt benne, hogy a döntéssel lemond a többi lehetőségről.

A szeretet szükséglete

A szeretet szükségletét igen gyakran emlegetjük a gyereknevelésben. A gyerekek lelki egyensúlyához mindenképpen fontos, hogy érezzék, hogy tartoznak valakihez, elfogadják őket és szeretik. Ezt a szükségletet viszont jóval nehezebb azonosítani, mint az éhséget vagy a szomjúságot. A picik ösztönösen keresik a fizikai kapcsolatot, de később előfordulhat, hogy a kapcsolódni vágyó gyerek nem tudja magáról, hogy ez okoz benne feszültséget vagy nem tudja hogyan kapcsolódjon a felnőtthöz. Sokszor hangoztatott elmélet, hogy ha a gyerek rosszalkodik, akkor általában figyelemre vágyik. Ez általában igaz is. Ha nem magyarázható a fiziológiás vagy biztonsági szükségletekkel a a gyerek feszültsége, akkor érdemes időt szakítani valódi figyelemre, egy kis szeretgetésre, hancúrozásra. Arra, hogy megélje, hogy hozzád tartozik és örömmel tölt el az ő létezése.

Intellektuális szükségletek

 A pici gyerekeknél az intellektuális szükségletek leginkább a felfedezésben és a játékban jelennek meg. Kicsiknél a funkció játékok, míg óvodásoknál már a szerepjátékok jellemzőek. A kíváncsiság minden kisgyereket hajt és ennek minden szülő kénytelen olykor gátat szabni a veszélyek miatt. Ez kelthet a gyerekekben feszültséget, amire jó megoldás, ha biztonságosabb alternatívát találunk. Helyettesítő tárgyakkal vagy a felfedezés szoros felügyeletével a legtöbb ilyen helyzet megoldható. Természetesen nem mindig tudjuk ezt azonnal megoldani, de legalább tudjuk, hogy mi az a szükséglet, aminek a kielégülésében a gyermekünk frusztrálódott.

Miért nem fogad szót? Hogyan mondjunk a gyereknek nemet? A gyerek kíváncsisága és felfedezés szükséglete nehezíti a korlátok felállítását.
A leegyszerűsítés veszélyei

Maslow elméte természetesen sokkal bonyolultabban működik annál, mint, hogy ha egy alsóbb szint kielégül, akkor lépünk a következő szintre. Számos példát tudnánk találni arra, hogy éhező , fázó emberek is eljutottak az önmegvalósítás legmagasabb szintjeire. Ezen kívül az emberek és a gyerekek egyéni érzékenysége is más, nem feltétlenül ugyanannyira viselik el a frusztrációt egyik vagy másik szükséglet kapcsán. Előfordulhat, hogy egy gyerek már képes várni az evéssel, de kiborul, ha nem nézhet meg valamit, amire kíváncsi. Ezért a fentiek alkalmazása mindig egyedi. Inkább egyfajta gondolkodási keretrendszert szeretnék adni vele. Anyaként, különösen nehéz időszakokban, nehéz racionálisan gondolkodni, mikor egy dackorszakos gyerek számunkra aránytalannak tűnő módon teljesen kiborul attól, hogy nem megfelelő színű a bögre vagy van egy folt a banánon. Ilyenkor jó támpont, egyfajta checklist -ként használható mankó lehet a szükségletek sorrendben való végiggondolása.

MI lehet a baj? Chacklist kisgyerekes szülőknek a gyerekek szükségleteihez. Vajon miért sír? Vajon miért hisztizik? Milyen szükségelete nem elégül ki?

Ha gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmak érdekelnek, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videót is:

Megosztás:

Az optimizmusról – Hogyan maradjunk optimisták nehézségek és kudarcok mellett?

Arról, hogy mit jelent az optimizmus, az irreális és reális optimizmus és a toxikus pozitivitás , az előző bejegyzésben olvashatsz, ahogy arról is, milyen módszerek vannak arra, hogy a pozitív érzéseket, sikerélményeket kiváltó dolgokra ráirányítsuk a figyelmünket.

Mit kezdjünk a negatív gondolatokkal és érzésekkel?

A megoldás biztosan nem az, hogy nem veszünk tudomást a negatív érzésekről, ez a fajta  hurráoptimizmus, inkább elfojtáshoz vezet.  A hibák, kudarcok, nehézségek az életünk szerves részei, ennek az elfogadása segíti a reális optimizmus fenntartását. Ebben a bejegyzésben olyan módszereket, technikákat osztok meg veletek, amelyeknek az alkalmazása segíti, hogy a negatív történések ellenére fent tudjátok tartani az optimista gondolkodást.

Alakíts ki reális elképzeléseket!

Ha azt várod, hogy a dolgok mindig simán mennek és azt gondolod, hogy sosem kellene hibázni, az egyenes út a csalódáshoz. A nehézségek és hibák az élet természetes velejárói. 

“Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit.”  mondja Theodore Roosevelt. Woody Alan pedig úgy fogalmaz: “Ha nem hibázol folyton, az annak a jele, hogy nem hozol létre semmi újat.” A közmondás pedig úgy tartja: “ Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”

Vagyis a hibák, kudarcok épp úgy lehetnek a szorgalom és a kitartás következményei, mint elkerülhető negatívumok. Ha szeretnéd fenntartani a derűlátásod, próbálj a hibákra úgy nézni, mint természetes részei a tanulási, fejlődési folyamatnak.

Az itt és most nem mindenhol és mindig

Ahogy gyakran elszaladunk a pozitív dolgok mellett, úgy a negatív dolgokat hajlamosak vagyunk a fejünkben felnagyítani. Amikor valami negatív dolog történik hasznos a tudatosság abban, hogy ez a dolog itt és most történik és ez nem jelenti azt, hogy mindig és minden helyzetben ez fog történni. Amikor úgy gondolkodunk, hogy “ jaj, leejtettem a poharat, egy balfék vagyok, aki mindig, mindent összetör”, akkor felnagyítjuk a történést ráadásul saját magunk tekintjük a bajok forrásának. Ilyenkor érdemes emlékeztetni magunkat, hogy milyen sokszor nem ejtünk le semmit és, hogy a hibák teljesen normális velejárói az életnek. 

A mélypontot tekints átmenetinek!

Amikor valamiben sikertelen vagy, akadályba ütközöl, mélyponra kerülsz, akkor sokat számít, hogy tudj az időben távolabbra tekinteni. Az optimisták tudják, hogy vannak nehézségek, de mégis hisznek a sikerben. Az egyik oka ennek, hogy amikor a siker nem következik be, azt nem végállomásnak, hanem átmeneti állapotnak tekintik. Természetes, hogy a sikerhez vezető út nem mindig könnyű, ha nehézségekkel találkozol, tekintsd átmenetinek, ne végeredménynek!

Minden rosszban van valami jó!

Amikor olyan dolgok történnek, amiket kifejezetten rossznak érzel, akadályba ütközöl vagy úgy érzed minden rosszra fordul, akkor is érdemes megtalálni, hogy mi benne a jó. Sokszor pont a legnehezebb helyzetekben lehetünk magunkra a legbüszkébbek, hiszen, ha a nehézségekre jól reagálunk, akkor komoly sikert könyvelhetünk el. 

Amikor a rosszban keressük a jót, az is hasznos, ha az adott negatív esemény hosszú távú pozitív hatásaira gondolunk. Gyakran a nehézségek késztetnek minket fejlődésre vagy növelik a rugalmasságunkat. Tehát, ha valami sok negatív érzelemmel jár, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy van e benne jó vagy hasznos. Néhány kérdés, ami segíthet ebben:

Ugyanaz a történet, más értelmezés!

Ugyanannak a történetnek, anélkül, hogy a tényeken torzítanánk rengeteg értelmezése lehet. Ha valami csak negatív érzést kelt benned, akkor próbáld meg az eseményeket többféle szemszögből megnézni! Ez ilyenkor nagyon nehéz lehet, sokat segíthet ha olyan emberekkel beszélgetsz róla, akik támogatni tudnak. Ha például egy balesetben életveszélybe kerültél akkor természetes, hogy megnövekszik benned a félelem, hogy nem vagy biztonságban, hogy bármikor bármi történhet. De ugyanebből a történetből kiemelheted magadnak, hogy túlélted, ami már egészen más olvasata a történetnek.

k optimisták nehézségek és kudarcok mellett is?

A pozitív gondolkodást néha a maximalizmus is akadályozza. Olvasd el a Maximalizmusról szóló bejegyzést is!

És nézd meg a hozzákapcsolódó videót!

Könyvajánló

Ajánlom mindenkinek egy csodálatos ember, Edith Eva Eger könyveit, akivel szörnyű dolgok történtek, de ezek a tapasztalatok ahhoz vezettek, hogy most rengeteg embernek segít abban, hogy bármilyen helyzetben képes legyen megtalálni saját magában az erőforrásokat. Olvassátok el A Döntés és az Ajándék című könyvét is!

Ime egy üzenet tőle:

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Az optimizmusról -Lásd az élet napos oldalát!

Az optimizmus nem arról, szól, hogy nem látjuk a negatívumokat, hanem arról, hogy hisszük, hogy képesek vagyunk legyőzni a nehézségeket.

Mit jelent az optimizmus?

Amit általában optimizmusként emlegetünk azt a pszichológia vonásszintű optimizmusnak hívja. Akire ez jellemző, az hajlamos általában a legkedvezőbb kimenetelt várni. Egy másik megközelítésben az optimista emberek hajlamosak a negatív eseményeket külső, speciális okokkal magyarázni, míg a pozitívakat saját eredményüknek tekinteni.  Ezen kívül lehet az optimizmus specifikusan adott helyzetre vonatkozó is, például lehetünk optimisták egy konkrét betegség gyógyulási esélyeit illetően vagy egy felvételi sikerére vonatkozóan.

Irreális optimizmus és toxikus pozitivitás

Az optimizmus lehet irreális is, amikor saját magunkra vonatkoztatva pozitívabb kimenetelben hiszünk egy helyzet kapcsán, mintha ugyanabban a helyzetben valaki más esélyeit mérlegeljük. 

A toxikus pozitivitást is érdemes elkülöníteni az optimizmustól. Ez az a típusú hurráoptimista állapot, amikor csak a pozitív dolgokról veszünk tudomást, a negatív érzéseket, akadályokat, nehézségeket nem vagyunk hajlandóak látni, tagadjuk, bagatelizáljuk és kizárjuk ezeket. Ez a fajta hozzáállás inkább káros, a realitástól való eltávolodáshoz vezet és elfojtott érzésekhez.

Ha szeretnél erről részletesebben olvasni a Megoldás központ cikkét ajánlom: https://megoldaskozpont.com/toxikus-pozitivitas/

Mit jelent a reális optimizmus?

Valójában az optimizmus tehát nem arról szól, hogy azt gondoljuk, hogy minden csak jól alakulhat, nem lesz akadály, nem lehetnek nehézségek vagy negatív érzések. A reális optimista tudja, hogy várhatóak nehézségek, azonban hisz abban, hogy ezeket a nehézségeket képes legyőzni, a negatív érzésekkel megbirkózni.

Miért legyél optimista?

Az optimizmus már önmagában azzal, hogy több pozitív gondolattal jár jó közérzethez vezet. Ha pozitív dolgokra gondolunk, akkor a kedvünk is jobb. A hit, hogy képesek vagyunk az akadályokat legyőzni és kedvező végeredményre jutni, erősíti az önbizalmat.

A kutatások azt mutatják, hogy az optimista embereknek nagyobb az esélye a hosszabb életre ,és kisebb eséllyel kapnak stroke-ot, és a szívbetegségek kockázata is kisebb náluk.

Hogyan legyünk optimisták?

Keresd a pozitív dolgokat! 

Sok módja van, hogy tudatosan keressük a pozitív dolgokat. Ha minden nap átgondolod, hogy aznap mi volt a legjobb a napodban , miben voltál sikeres vagy miért vagy hálás az a pozitív történésekre és pozitív érzelmekre irányítja a figyelmed.Vannak napok, amikor sok jó dolog történik és néha előfordul, hogy nagyon nehéz jót találni egy napban. 

Optimizmus Ötletek pozitív gondolatok naplózásához

De apró dolgokat, egy finom kávét, egy szép fát vagy akár egy mosolyt mindig lehet találni. Ne próbáld a rossz dolgokról megmagyarázni magadnak, hogy jók, maradj reális, de találd meg a pici öröm vagy siker morzsákat a nehéz napokban is. Ha leírod ezeket a napi örömöket, sikereket, hála érzéseket, akkor később is erőt meríthetsz belőle, ha elolvasod! Segíthet abban is, amikor nehezen találod meg a napodban a jót, a korábbi írásokat fellapozva könnyebben eszedbe jut, hogy aznap mi esett jól. Mikor rossz hangulatban vagyunk, akkor sokkal könnyebben eszünkbe jutnak azok a dolgok, ezen is segíthet egy ilyen napló.

Optimizmus Ötletek pozitív gondolatok naplózásához

Nehéz helyzetekben azok a kérdések is sokat segíthetnek, amiket ebben a bejegyzésben találsz.

Tudatosítsd a sikereidet!

Rengeteg apró sikerünk van, amiket gyakran meg sem élünk, gyakorlatilag észre sem veszünk. Ha azt kérdezed magadtól, hogy “milyen sikert értem el ma?” és a válasz az, hogy semmilyet, akkor szinte biztos, hogy túl magasra rakod magadnak a lécet. Ha hosszú, nehéz feladattal kell dolgoznod vagy folyamatosan ismétlődő munkád van, akkor különösen fontos, hogy a kisebb sikert is észrevedd.

Optimizmus Sikerek tudatosítása
Listázz!

Erre egy nagyon egyszerű mód, ha leírod a napi feladatokat és mikor sikerült elvégezni, akkor kipipálod vagy kihúzod. Ha egyébként nem érzed az elégedettséget, mert sikerült egy szokásos hétköznapi értekezletet rendben megszervezni vagy levezetni, egy órát megtartani vagy akár megfőzni aznapra az ebédet, a listán való kipipálás mindjárt segíteni fog, hogy a kis dolgokért járó sikerélményt besöpörd! Azt is más megvilágításba helyezi, hogy mit is csináltál aznap. A gyermekkel otthon lévő anyukák gyakran érzik úgy, hogy “ ma sem csináltam semmit” . De amikor nekiállnak összeírni, akkor az a “semmi” egy 20 tételes lista is lehet. Egyszerűen a mindennapos ismétlődés által ezek a tevékenységek nem adják a “csináltam valami hasznosat” érzést. Pedig csak képzeljük el, mi lenne, ha nem végeznéd el ezeket a feladatokat! 😀

Szedd darabokra!

Ugyanígy nehéz munkahelyen az ismétlődő feladatokkal és azoknak is, akiknek hosszú folyamatokból áll a munkája. Ezeket érdemes részfeladatonként számba venni és örülni minden lépésnek, amit haladtál, legalább pár másodpercig!

AZ ilyen sikerek tudatosítása nemcsak az adott nap jó érzéseit szaporítják, hanem az összbenyomásodat arról, hogy mennyire vagy hatékony, sikeres. Vagyis amikor legközelebb mérlegelni fogsz abban, hogy vajon képes vagy -e egy feladat elvégzésére, egy nehézség leküzdésére, a korábbi sikerek segítenek, hogy higgy abban, hogy képes vagy rá!

Vedd észre az apró pozitív dolgokat!

Ahhoz hogy derülátóak tudjunk lenni nagyban hozzájárul, hogy jelen tudjunk lenni a napjaink pozitív történéseiben. Jó, ha utólag megtaláljuk a pozitív dolgokat, de mégjobb, ha észre tudjuk venni, amikor történik. A jó dolgok naplózása ezen is segíthet, mert amit utólag látunk,arra később jobban figyelhetünk és ezeket a jó pillanatokat tudatosan kiélvezhetjük. Az életünk nagyon felgyorsult, folyamatosan sietünk, így gyakran elszaladunk az ilyen pozitív dolgok mellett. Látunk valami szépet, de éppen csak pár másodpercre tudatosítjuk. Ha megtanulunk nyitott szemmel járni és kifejleszteni a figyelmet a pozitív dolgokra, akkor mélyebben és hosszabban elmerülhetünk ezekben a pozitív érzésekben.

Keress inspirációt!

Az olyan emberek élettörténete, akik sok nehézségen, kudarcon keresztül értek el sikereket inspirálóak lehetnek, az ilyen történetek olvasása vagy ilyen filmek nézése adhat energiát és pozitív gondolatokat. A példaképek útmutatása is lehet egy olyan iránytű, ami újra és újra erőt ad. Kereshetsz olyan idézeteket, amik motiválnak. Természetesen mindezeket úgy válaszd ki, hogy a valódi érzéseidre figyelj! Ha egy idézetről vagy élettörténetről azt gondolod, hogy “ilyennek kellene lennem!” de közben nem azt érzed, hogy valóban jó érzéssel tölt el a perspektíva, akkor inkább a saját gyengeségedre emlékeztet, és valószínűleg ellenkező hatást fog elérni. Keresd azokat a pozitív gondolatokat, amik valóban úgy érzed, hogy jó érzéseket, energiát adnak. Számomra az egyik leginspirálóbb élettörténet Madame Curie élete volt a lánya tolmácsolásában. 

Optimizmus Hogyan irányítsd a figyelmed a pozitív dolgokra?

Ha érdekel nehéz helyzetben hogyan őrízheted meg az optimizmusod, akkor olvassd ek ezt is!

https://www.palagyikata.hu/2021/01/03/az-optimizmusrol-hogyan-maradjunk-optimistak-nehezsegek-es-kudarcok-mellett/

A maximalizmus is lehet az optimizmus akadálya, így ezt is érdemes elolvasnod, ha hajlamos vagy a maximalizmusra!

Megosztás:

Párkapcsolati konfliktusok-Hogyan kerüljük el a karácsonyi veszekedést?

Ne vállald túl magad!

Ilyenkor sok ember vágyik arra, hogy minden jól sikerüljön, a vacsora, az ajándékok, a fenyőfa díszítése, a dekoráció és a teríték. Vannak, akik mindent aprólékosan megterveznek. A kézzel készített gyertya vagy a gyönyörűen csomagolt ajándék nagyon szép látvány, de ha ehhez veszekedés társul, már semmit sem ér. Gondold át, számodra mi a fontos, mi számodra a valódi karácsony és mennyi időd és energiád van, és ne várj magadtól többet! Ha irreálisan túlvállalod magad, a meghittség helyett kimerültség, a béke helyett veszekedés lehet a fa alatt.

Fókuszálj arra, ami számodra az ünnep lényege!

Attól függően, hogy milyen az ember vallása, hite, különbözőképpen gondolkodunk a karácsonyról. Azonban attól függetlenül, hogy Jézus születését vagy a szeretetet ünnepeljük, a lényeg az ünnepben nem az anyagi világ, hanem a lelki. Nem az számít, hogy hegyekben álljon az ajándék, vagy hogy vacsorára szinte betegre együk magunkat, hanem az egymás iránti szeretet és tisztelet. Ha a lelkünk ünneplőbe öltözik, akkor a finom falatok és az ajándékok is más értelmet nyernek. 

Figyelj  a befelé!  

Azért is érdemes fókuszban tartani azt, amit számodra az ünnep jelent, mert a nagy rohanás közepette így nem felejtesz el időt adni magadnak, hogy átgondold a szeretteiddel való kapcsolataidat. Vedd számba mennyi mindent kapsz tőlük, milyen gazdaggá tesz a szeretetük! Gondold át, mennyit adsz nekik!

 Adj türelmet és engedményeket! 

A tárgyi ajándékokon túl adhatsz tudatosan időt és türelmet is.  Ha ilyenkor türelmesebb, megértőbb vagy a szeretteiddel, már érezni is fogjátok, ahogy a szeretet hangulata elkezdi átjárni az otthonotokat. A karácsony előtti rohanás nagyon sok stresszt okoz mindenkinek, idén a járványhelyzet miatt eleve mindenki feszültebb, a karácsony sem a szokásos mederben zajlik, nem könnyű így ünnepelni . Sokan veszteséget élnek meg, mert nem tudnak úgy együtt lenni a szeretteikkel, ahogy máskor. A karácsony azonban lehet egy lehetőség is, hogy a sűrű sötétségben fényt gyújtson, hogy a szeretet által megerősödjünk és megerősítsük egymást. 

A családot összetartó csapatként működtesd !

Ha nem akarsz összeesni a fáradtságtól még karácsony előtt, akkor érdemes kiosztani a feladatokat. Ha jól ismered a családod tagjait, akkor tudod, milyen feladat számukra a testhezálló. Nem jó, ha minden feladatot egyvalaki végez, hiszen, ha nem közös a munka, az ünnep sem lehet igazán az. A kis gyerekeket is bevonhatjuk, bár ez néha  több munkával jár, mint haszonnal, később természetes lesz nekik, hogy mindenkinek van feladata. 

 Oszd be az időt!

A „majd valamikor” hozzáállás a legfőbb oka a veszekedéseknek. Ha 24-én a fadíszítés és főzés mellett még ajándékok vagy fenyőfa után rohangálunk, akkor lehetetlen estére elcsendesedni és egymásra figyelni. A feszültséget ilyenkor egymáson vezetjük le.Ha megoldható az utolsó napra ne maradjon sok feladat, legyen időd arra, hogy elcsendesedj, és a családtagok egymásra is figyelni tudjanak!

Adj időt magadnak a hangolódásra is!

Már többször említettem az elmélyedés, a szeretteinkről való gondolkodást. Ehhez tervezz be magadnak időt! Lehet gondolkodni vásárlás közben vagy útközben is, de az igazi elmélyedéshez az kell, hogy ne kelljen másra figyelni csak magunkra.  Ha egy fél órát szánsz erre, az bőven elég. Van, akinek a sütés és főzés is alkalmas erre, van akinek arra van szüksége, hogy egy finom itallal vagy egy forró fürdővel lazítson. Kelj hamarabb, vagy kérd meg a családot, hogy adjon fél órát és ülj le kényelmesen egy teával vagy egy kis zenével! Ha a készülődés és az ünneplés közé tudod illeszteni ezt az időt, az a legideálisabb. A pörgésből nagyon nehéz hirtelen lelassulni. Ha nem tudsz akkor hosszabb időt szakítani, legalább egy percet szánj arra, hogy magadban gondolatban lezárd a készülődést és ráhangolódj az ünneplésre! Egy két mély lélegzet vagy akár egy átöltözés sokat segíthet, hogy megérkezz az ünnepi hangulatba.

Ne akarj mindenkinek jó megoldást! 

Nagyobb, és főleg bonyolultabb családokban feszültség keletkezhet abban a kérdésben is, hogy ki? – mikor?- hol? ünnepel. Ezt idén még a járványhelyzet miatti érintkezési dilemmák is bonyolítják. Ritka, hogy legyen olyan megoldás, ami minden félnek tökéletes, de ez nem jelenti azt, hogy meg kell bántanunk szeretteinket. A szűk család – aki a mindennapokban együtt él- döntsön és magyarázza el a többieknek a döntés szempontjait. Néha, olyankor is megsértődik valaki, amikor meg kellene értenie, hogy miért nem az ő akarata teljesült. Ilyenkor továbbra is szeretettel fordulj felé, de ne engedj a nyomásnak!

Az apróságokban engedj! 

Az emberek életre-halálra tudnak vitatkozni a szalvéta színén vagy a szaloncukor ízén. A viták mögött persze más konfliktusok feszültségei vannak. Ezeket a valós konfliktusokat felderíteni azonban nem karácsonykor kell. Ilyenkor legyél nagylelkű az apróságokban! Próbáld magad kívülről nézni, mennyire komikus, amikor egy apróság miatt kikaparjuk egymás szemét!

 A gyerekek legyenek középpontban!

Ahol van gyerek a családban, ott fontos, hogy a karácsony gyerekbarát legyen. Gondolj arra, hogy most tanul ünnepelni a gyermek! Sok felnőtt utálja a karácsonyt, vajon milyen karácsonyaik lehettek gyermekként? Mindig gondold végig a gyermekek szemszögéből a dolgokat!

Ha még többet szeretnél hallani arról, hogy kerülhetitek el a karácsonyi veszekedést és mi van a háttérben, akkor ajánlom az erről szóló lő adás felvételét.
Megosztás:

A járvánnyal kapcsolatos konfliktusok ismerősökkel, idegenekkel

Kerüld az értelmetlen vitát!

A járvány kapcsán sok konfliktusod alakulhat ki azokkal, akikkel mást gondolsz a járvány kezeléséről, arról, hogy milyen viselkedés a megfelelő ebben az új helyzetben vagy milyen korlátozások indokoltak.  A vélemények a viták során gyakran úgy jelennek meg, mintha csak két szélsőséges értelmezés lenne. Ilyenkor az emberek hajlamosak egymást címkézni.  Járványhívőknek és járványtagadóknak vagy rettegőknek és felelőtleneknek nevezve egymást. Miközben a két szélsőség erőteljesen megjelenik, a vitától gyakran nem látják, hogy ezek között számtalan árnyalat létezik mind hozzáállásban, mind cselekvésben. A viták a helyes cselekvésről és a helyzet helyes értelmezéséről a legtöbb esetben erősen indulatvezéreltek, a felek nem törekszenek egymás szempontjainak megértésére, arra, hogy megismerjék azokat az információkat, amik alapján a másik fél véleménye kialakult. Márpedig , ha nem azonos információk alapján alkotunk véleményt, akkor nagyon nehéz egymás megértése.

Számos különbözőség nehezíti a megértést! 

Az információs különbségeken túl sok más tényező is okozza, hogy teljesen másképpen reagálunk a helyzetre.

Az emberek különböznek 

●        Élethelyzetük

●        Egzisztenciális helyzetük

●        Lakáskörülményeik

●        Munkakörülményeik

●        Egészségi állapotuk

●        Szeretteik egészségi állapota

●        Személyiségük jellemzőinek szempontjából.

További különbségek

Jelenleg pedig már azok a különbségek is hozzáadódnak ezekhez, hogy milyen személyes tapasztalatai, veszteségei vannak az embereknek a járvánnyal kapcsolatban. Ha a saját helyzeted  tekinted  alapnak és ha nem törekszel tudatosan arra, hogy tágítsd a nézőpontod, akkor nem veszed figyelembe, hogy másoknak teljesen más körülmények között kell szembenéznie a járvánnyal. Ebben az esetben nem fogod látni, hogy  a járvány és annak kezelése kapcsán meghozott intézkedések sem egyforma mértékű és jellegű veszteségeket és stresszt okoznak az embereknek. Illetve azt is érdemes figyelembe venned, hogy a különböző személyiségű embereknek más-más stratégiája van a nehéz helyzetek kezelésére!

Ez a rengeteg különbség nagyon nehézzé teszi egymás megértését még akkor is, ha erre őszintén törekszel. Valódi eszmecsere akkor tud a témában kialakulni, ha a másik körülményeit képes vagy részletesen megismerni és figyelembe venni. Idegenekkel vagy távoli ismerősökkel kapcsolatban pedig nem tűnik reálisnak, hogy ennyi energiát tegyünk egy-egy beszélgetésbe, ráadásul ehhez mindkét fél szándékára szükség van. Így az egymás vehemens győzködése több energiát vesz el, mint amennyi eredménye van, ésszerűbbnek tűnik ezeket a vitákat elkerülni. De mi van, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk elkerülni?

Ha nem tudod elkerülni, próbáld megérteni! Első sorban saját magadat!

Azok az indulatok, amik miatt ezek a viták ilyen hevesek lesznek okkal dolgoznak bennünk. Nézzünk meg két szélsőséges példát:

“A” szigorúan betart minden korlátozó szabályt, amit a járvány kezelése kapcsán bevezettek. Még annál is többet tesz, igyekszik sehová sem menni, hónapok óta. Csak a munkahelyére jár vagy esetleg home officban dolgozik, nem vásárol, nem szórakozik. Amikor azt hallja, látja, hogy “B” viszont ahogy csak lehet kijátsza a szabályokat, mindenhová, ahová tud ugyanúgy jár, mintha semmi sem lenne, akkor ez indulatot fog benne kelteni.  Mivel a vírus elleni védekezés egy olyan jellegű közös cél, ami akkor hatékony, ha a szabályokat, ajánlásokat mindenki betartja, akkor ha “A” sokat tesz bele ebbe a közös munkába és azt látja, hogy “B” nem hajlandó kicsit sem beletenni, akkor jogosan lesz frusztrált, hiszen a saját erőfeszítése ellen dolgozik “B” és az eredmény közös lesz.

“B” nem tartja be a szabályokat, csak amit feltétlenül muszáj, nem ért egyet a korlátozásokkal. Azt gondolja, hogy a vírus nem létezik/ nem komoly . Ő azt éli meg, hogy kívülről ráerőltettek olyan szabályokat, amik korlátozzák őt és nem látja úgy, hogy ezeknek haszna lenne.  “B” is frusztrált, mert úgy gondolja “A” nem látja reálisan a helyzetet és azok miatt van korlátozva, akik úgy látják, mint “A”

Ezekre a helyzetekre a vita nem lesz megoldás.

Hiszen, ha egymást meg is tudnák győzni ( ami a fent említettek miatt igen nehéz lenne), akkor sem változna igazán a  helyzetük.

Ha nem akarsz meddő vitákba belefolyni, akkor érdemes a fókuszt áthelyezni a saját viselkedésedre. A többiek viselkedésével kapcsolatban pedig elfogadni, hogy ez egy olyan tényező, amin nem tudsz változtatni! Amikor arra gondolsz, hogy mennyit teszel bele a nagy közös munkába, akkor ne ahhoz hasonlítsd, hogy más mit tesz bele, hanem ahhoz, hogy a saját lelkiismereted szerint te mekkora hozzájárulással érzed jól magad! 

„B” nem „A” miatt van korlátozva, sőt, ha ” A” is úgy viselkedne, mint ő, akkor az valószínűleg nagyobb szigorításokhoz vezetne. Attól, hogy meggyőzné „A”- t a helyzete nem vàltozna.

“A” valószínűleg akkor sem lenne lazább, ha “B” is ugyanannyit tenne, mint ő, tehát, amit ő maga beletesz, azt nem “B” miatt teszi bele, hanem saját maga miatt. Persze ettől még érezhet frusztrációt amiatt, hogy ő már MINDENT megtesz és nem tud többet. De ha valóban szeretne többet beletenni, akkor rengeteg módja van ebben a helyzetben mások támogatásának, segítésének és ebbe az irányba mindig lehet még kutakodni, új lehetőségekért. Ha az öngondoskodás és a saját hatékony tettekre koncentrálás van fókuszban, akkor mások nem viselkedése kevésbé lesz frusztráló.

Ha mégis vitázni szeretnél, akkor először a tényekről beszélgess!

Dönthetsz úgy, hogy mások meggyőzésével szeretnél hozzájárulni a járvány elleni védekezéshez. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni, azokat a szempontokat, amiket az építő vitához írtam.( Bár az említett cikk a párkapcsolati vitákról szól, a tanácsok többsége bármilyen vita esetén alkalmazható.) Ezen kívül mivel ez nem egy személyes konfliktus, érdemes a tényekre koncentrállni, információt megosztani, tisztán látni, hogy a másik fél milyen tények alapján milyen következtetéseket von le. Abban az esetben, ha nem tudtok arról megegyezni, hogy mit tekintetek ténynek, a további vita már értelmetlenné is válik. Vagyis először szorítkozz a tényekre, az információk megosztására!

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

A járvánnyal kapcsolatos párkapcsolati és családi konfliktusokról

Konfliktusok házastársunkkal párunkkal

 Ne egymás ellen, egymásért!

Mikor stresszhatások érnek valakit gyakran előfordul, hogy a párján vezeti le a feszültséget. Ezen sokat segíthet, ha tudatosítjátok, hogy feszültek vagytok és jelezitek is a másik felé. Ha tudatosan kéred a másik türelmét, támogatását, segítségét, már ki is húztad a dolog méregfogát. Lehet, hogy még ezután is türelmetlenebb leszel a pároddal, de ha már tudja, hogy ez valójában nem neki szól, akkor kisebb esélye van, hogy ez komoly konfliktus lesz az eredménye. Ezen kívül sokat tudtok segíteni egymásnak abban, hogy támogatjátok egymást az öngondoskodásban.  Ha képesek vagytok egymás felé megfogalmazni a szükségleteiteket, azt, hogy mit szeretnétek, mi lenne segítség számotokra, mit vártok a másiktól, akkor párkapcsolati konfliktus helyett, egyfajta csapatjátékká válik, hogy az otthon mindkettőtök számára a biztonságot jelentse. 

Legyen közös terv a stresszkezelésre!

A közös célok kitűzése is segíthet, főleg, amikor a szükségletek teljesen mások. Egy közösen megfogalmazott cél  közös irányt tud hozni, amiben helye lehet teljesen másfajta szükségleteiteknek és azok egyensúlyba hozhatók. Jó, ha pozitívan fogalmazol, azt mondod el, amit szeretnél és nem azt, amit nem. Ezen kívül fontos, hogy konktétan fogalmazz. Ha azt mondom nyugalmat szeretnék, az jelentheti, hogy nem akarok beszélgetni, de azt is, hogy az zavar, ha más zenét hallgat vagy egyikkel sincs baj, csak adott témáról nem szeretnék beszélni.

Legyen családi stratégiátok!

A saját családunk biztonsága érdekében érdemes kialakítani egy saját szabályrendszert, közös döntéseket hozni arról, hogy milyen szabályokat tartsunk be, milyen szempontok alapján döntjük el azt, hogy kivel, mikor és hogyan érintkezünk. Ha ezt a stratégiát általában kialakítottuk, sokkal könnyebb lesz ezt a barátok, rokonok felé képviselni. Hiszen ha általános szabályokat alkalmazunk, akkor a másik fél könnyebben elfogadja, hiszen nem az ő személyéről szól.

Ha nem értetek egyet, fektessetek munkát a közös vélemény kialakításába!

A közös stratégia kialakítása is okozhat problémát, ha az együtt élő családtagoknak, házastársaknak más a véleménye. Ilyenkor szánd rá az időt, hogy valóban megértsétek egymás szempontjait! Ahogy más vitás kérdésekben itt is az a legfontosabb, hogy mielőtt ütköznétek  a különbözőségek miatt, törekedjetek arra, hogy minél részletesebben és világosabban megértsétek, hogy a másik milyen tények alapján, mit gondol, mit érez, mit szeretne és miért szeretné, amit szeretne! Keressétek a közös pontokat és közös minimumokat! Nem érdemes rögtön a vélemények közötti különbségekre koncentrálni. Ha sikerült egymást figyelmesen meghallgatva, kérdezve valóban megértenetek egymást, akkor először emeljétek ki azokat a dolgokat, amikben egyetértetek.  

A megbeszélés során alkalmazzátok azokat a szempontokat, amiket a „Hogyan lehet egy vita építő párkapcsolatban?” bejegyzésben találtok, így elkerülhetitek, hogy a vitából párkapcsolati konfliktus alakuljon ki.

Az olyan területeken pedig, ahol nehéz  a megegyezés, a érdemes megpróbálni tágítani a gondolkodást és akár a kétféle megoldás helyett egy teljesen más harmadikat kitalálni! Gyakran előfordul, hogy a konfliktus során beszorulunk egy igen-nem dimenzióba, azt gondoljuk, hogy csak kompromisszummal oldható meg a helyzet, miközben számos olyan megoldás is lehetséges, ami ezen az igen-nem-en kívül van. Ha elakadtok, jó módszer lehet, hogy megpróbáltok minél több, akár extrém, furcsa ötletet írni a megoldásra. Csak azután értékeljétek az ötleteket, hogy mennyire megfelelőek mindkettőtöknek és mennyire megvalósíthatóak, mi után jó sok ötletet írtatok össze anélkül, hogy bármilyen módon cenzúráznátok azokat! Ez a módszer segít, hogy szélesebb szemszögből lássátok a helyzetet, többféle megoldási lehetőségből választhassatok.

Adj több apró szeretetbonbont!

A legtöbb szeretetet és biztonságérzetet az apró, ismétlődő rítusok, gesztusok adják. Egy futó ölelés, puszi, a kérem,a köszönöm vagy a reggeli és esti köszönések mind egy-egy pozitív impulzust jelentenek, ezekre ilyenkor fokozottan szüksége van az embereknek. Minél inkább be vagy zárva a négy fal közé, annál inkább fokozódik ez az igény, hiszen a többi kapcsolatod virtuálissá válik, kiesnek azok a mindennapi ilyen pozitív impulzusok, amiket máskor másoktól kapsz. Ezek a testi és lelki simogatások csökkentik a szorongást és erősítik a kapcsolatot.

Jóból is megárt a sok!

Ha sokat vagytok összezárva az egy idő után teherré válik. Mindegy milyen jó a kapcsolat, hogy házasságról, barátságról vagy rokonságról van szó, a folyamatos együttlét legalább annyira nehéz, mint távol lenni a szeretteidtől. Fontos, hogy ezt elsősorban saját magad előtt fel tudd vállalni! Teljesen természetes, ha nem szeretnél a pároddal, gyerekeddel, szüleiddel vagy bárki mással egész nap kontaktusban lenni, ez még nem jelenti, hogy ne szeretnéd őket eléggé! Minden embernek szüksége van arra, hogy legyen ideje saját magára. Hogy kinek mennyi az igénye és mennyire tudja az adott élethelyzetben megvalósítani, az persze különböző. De sokat segít a béke megtartásában, ha figyeltek egymás igényeire. Próbálj meg időt és teret biztosítani a párodnak, hogy legyen a napnak egy olyan része, amikor félre tud húzódni és kérd a segítségét, hogy neked is legyen egy kis időd, amikor önmagaddal lehetsz! Ha nem kapja meg mindenki az időt a regenerálódásra, annak konfliktus lehet az eredménye.

Ezt az időt érdemes olyan tevékenységre fordítani, ami feltölt, egyensúlyban tart, ami csökkenti a feszültségeket. A ” Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért a járvány alatt?” című bejegyzésben olvashatsz arról, milyen módjai vannak, hogy megküzdj a helyzettel.

Konfliktus közeli barátokkal, családtagokkal

 Szeretteinkkel nehezebb a  véleménykülönbségek kezelése.

Ha a közvetlen környezetedben, a szeretteiddel  tapasztalsz nagy véleménykülönbségeket, akkor a helyzet tovább bonyolódik. Az elköteleződés kisebb, mint a közvetlen családtagok felé, akikkel együtt élünk, de nagyobb, mint az idegenek felé. Akikkel nem élsz együtt, azokkal nem feltétlenül kell közös nevezőre jutni abban, hogy mi a megfelelő viselkedés, ebben az esetben mindenki saját magáért és a közvetlen családjáért felelős. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, mert ha valaki közel áll hozzád, akkor nagy valószínűséggel szeretnél találkozni vele, így az ő viselkedése már hatással lesz a biztonságodra és a közvetlen családtagjaid biztonságára is. Illetve aki közel áll hozzád, annak a biztonságáért is aggódhatsz, emiatt is jobban szeretnél hatni a viselkedésére.

Amikor arról próbálunk beszélni a szeretteinkkel, hogy találkozzunk-e és, ha igen, milyen körülmények között, akkor sokszor keveredik a saját családunkért aggódás és a másikért, a másik családjáért való aggódás. Pedig érdemes ezt elválasztani.

A saját családi stratégia legyen a kiindulási pont!

Amikor családtagokkal, barátokkal kapcsolatban kell döntést hozni az érintkezésről vagy annak módjáról, a saját családi stratégia legyen a döntő! Ahogy az előző cikkemben írtam (Hogyan őrizzük meg a járvány alatt a lelki békénket?) érdemes az együtt élőknek egy közös stratégiában megegyezni arról, hogy milyen szempontok alapján döntenek a találkozásokról, érintkezésekről. Ha ez már kialakult, sokkal könnyebb dönteni és objektívebb is lesz a döntés. 

Attól, hogy aggódom valakiért, még nem dönthetek helyette! 

A  felnőtt barátok és családtagokért való aggodalom nem azt jelenti, hogy helyettük kell döntenünk. A fent említett rengeteg szempont mentén való különbségek miatt nehéz is lenne valaki más helyett dönteni, így a legjobb, ha elfogadod hogy a felnőtt családtagjaid ugyanúgy saját maguk döntenek a saját szabályokról a saját prioritásaik mentén! Sokan aggódnak idős szüleik és nagyszüleik miatt vagy várnának tőlük nagyobb óvatosságot, mint amivel ők a helyzethez hozzáállnak. A nyomásgyakorlás vagy az, hogy a szüleid szülei próbálsz lenni nem igazán vezet eredményre, inkább családi konfliktus lesz belőle. A  tájékoztatás, információ átadás és akár a saját érzések kifejezése után el kell fogadjuk, hogy nem dönthetünk helyettük. Amiben dönthetünk azok a saját szabályaink az érintkezésre és az ezek mellett való kiállás. 

Saját lelki biztonságunk is lehet szempont!

Azzal együtt, hogy mások helyett nem dönthetünk, a saját magunk védelme kiterjedhet arra is, hogy nem teszünk olyat, ami bár a saját család szempontjából biztonságosnak tűnik, valaki másra veszélyt jelenthet. Ha úgy látod, hogy a veled vagy családoddal való találkozás a másik félnek lenne veszélyes, akkor érdemes végiggondolni ennek az érzelmi következményeit és azt is a mérlegre tenni. Ha esetleg valóban ti fertőznétek meg egy barátot, családtagot, akkor azt gondolnád, hogy övé volt a döntés vagy felelősnek éreznéd magad? Utóbbi esetben akár ez is lehet ok, hogy úgy dönts, nem vállalod a kockázatot.

Az őszinteség az alapja a biztonságos kapcsolattartásnak!

Bármilyen kontaktus felvállalásáról akkor tudsz dönteni, ha van rálátásod, hogy a másik mennyi emberrel találkozik. Ez alapján tudod megbecsülni, hogy mekkora kockázatot jelent. Ha valaki nem őszinte veled, akkor számolnod kell azzal, hogy esetleg nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnád, így ezt figyelembe véve mérlegelj!

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért járvány idején?

 Mindenki feszült. 

A járvány és az azzal járó életmód változások mindenki életét stresszessé teszik.  Van, aki saját vagy szerettei egészségét félti a legjobban, más az állását, a biztos egzisztenciáját. Sokan nehezen küzdenek meg a bizonytalansággal, a kiszámíthatatlansággal, másokat pedig aggaszt, milyen hatásai lesznek a járványnak hosszú távon az életünkre.  Mindemellett a szeretteinkkel való kapcsolataink is korlátozottak, ami tovább nehezíti a stresszkezelést. Mit tehetünk mégis, hogy megőrizzük a józan eszünket és csökkentsük a járvány okozta rombolást?

Első az öngondoskodás!

A saját magaddal való kapcsolat meghatározza minden más kapcsolatodat, ezért nehéz időkben különösen fontos a tudatos öngondoskodás. Az első a tested alapvető szükségleteiről való gondoskodás, a megfelelő folyadékbevitel, a minőségi étkezés, a mozgás. Ha ezekre időt és energiát szánsz, ha mozgósítod a kreativitásod, hogy a nehéz körülmények ellenére is megfelelően kielégítsd a testi szükségleteidet, már sokat tettél a jó közérzetért!  Mindenkinek más okoz nagyobb örömet, keresd meg a számodra megfelelőt, és tegyél tudatosan azért, hogy egy jó fogással vagy kellemes edzéssel örömet okozz magadnak!

Keresd a biztos pontokat!

Ha a testi egyensúly megvan, jöhetnek azok a dolgok, amik a lelki egyensúly fenntartásában segítenek.  Maslow szükségletpiramisában a fiziológiás szükségletek után következnek a biztonsági szükségletek.  A járvány egyik fő hatása, hogy elveszítjük a kiszámíthatóságot, hogy rövidebb vagy hosszabb távon tervezni tudunk. El kell fogadnunk, hogy a járvány és a védekezés miatt hozott lépések keresztülhúzhatják a terveinket. Ezt nem könnyű, de sokat segít, ha végiggondolod, mik az életedben, a terveidben  azok a stabil pontok, amik nem változnak. Van, akinek a stabil napirend a támasz ebben, másnak az, ha „a”, „b” és „c” tervet is kitalál arra az esetre, ha a helyzet megváltozna.  A munka és a megszokott tevékenységek is segítenek abban, hogy érezd vannak biztos pontok, stabil dolgok az életedben.

Legyen stratégiád!

A biztonságérzetet veszélyeztetik a félelmek, szorongások is. Félelem a megbetegedéstől vagy haláltól, szeretteink féltése vagy akár a munka, megélhetés elvesztésétől való félelem. Ezekkel az érzésekkel és a rád nehezedő stresszel akkor fogsz tudni a legsikeresebben megküzdeni, ha képes vagy párhuzamosan dolgozni a helyzet megváltoztatásán , és az érzelmeid megfelelő kezelésén.

„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Assisi Szent Ferenc

A tudatos stratégia tervezésével már meg is tetted az első lépést, hogy erősítsd a biztonságérzeted, a tervezés érezteti veled, hogy van a helyzetnek olyan része, amit tudsz kontrollálni.  Érdemes végiggondolni, hogy mi az, amire lehet befolyásod. Ehhez fontos a tájékozódás, ami önmagában is csökkenti a szorongást, mert az ismeretlentől mindig jobban félünk.  

Változtasd meg, amit lehet

Legyenek saját szabályaid!

Második lépésként a biztonságérzeted növelheted, ha a kötelező szabályokon túl, saját magad számára állítasz fel olyan szabályokat, amelyekkel a fertőzés esélyét csökkentheted.  Ugyanígy segítheti a biztonságérzeted azoknak a dolgoknak a tudatosítása, amik az életedben stabilak maradtak. A napirend fenntartása vagy kialakítása is biztos,stabil  kapaszkodót teremthet.

 ‘Segítsünk másokon! Mert a mások is mi vagyunk.”

Martin Luther King

Segíts másoknak!

Következő lépésként végiggondolhatod milyen módon tudsz hozzájárulni a járvány elleni védekezéshez, mások terheinek csökkentéséhez. Számos csoport, szakma került most nehéz helyzetbe, ha megtalálod azt a módot, ahogy másokat támogatni tudsz, azzal nem csak a társadalomért teszel. Ha aktívan segítesz másoknak, az erősíti  benned a kontroll érzetét és a saját hatóképességed,  a figyelmed fókuszát pedig a megvalósítható tettek felé tereli. Ilyen segítség lehet a magányos barátok, családtagok, ismerősök  tudatos támogatása, a velük való telefonos vagy online kapcsolattartás a magányuk elűzésére, a bezárt éttermek támogatása egy-egy megrendeléssel, online színházjegy vagy koncertjegy vásárlása, a jótékonykodás a rászoruló csoportok felé vagy akár egy kedves levél az idősotthonokban lakóknak. Rengeteg kezdeményezés van, ami  egymás segítését tűzte ki célul, mindenki találhat a lehetőségeinek, képességeinek és személyes preferenciáinak megfelelő módot, hogy tegyen másokért.

Tájékozódj tudatosan!

A tetteinken túl a gondolatainkra és érzéseinkre is van ráhatásunk. A spontán ránk áradó hírek tömege általában negatív irányba torzítja a képet, hiszen a gyógyulás kisebb hír, mint a tragikus halál. Érdemes tehát tudatos döntést hozni arról, hogy milyen csatornákon és mennyi hírt olvasunk el. Válaszd meg milyen forrásból tájékozódsz valamint azt is, mennyi időt szánsz erre! 

Kezeld kihívásként a nehéz helyzetet!

Érzéseinkre erősen hat, hogy hogyan értékeljük a helyzetet. Ha sorscsapásként tekintünk a járványra és  áldozatként magunkra, akkor passzív áldozatként fogunk gondolkodni és viselkedni. Míg, ha a helyzetet kihívásként értékeljük, magunkra pedig harcosként, túlélőként vagy akár jó stratégaként gondolunk, aki képes elbírni a nehézségekkel, akkor sokkal pozitívabb lehet az élményünk.  Ebben segít, ha felidézed, hogy korábban nehéz szituációkban milyen tulajdonságaid, képességeid segítettek a helyzet leküzdésében. Bár a járvány és következményei mindenki számára sok negatív hatással járnak, néhány előnye is lehet. Vedd számba, a jelenlegi körülmények között mi az a változás, aminek örülni tudsz! 

Tegyél azért, hogy optimista maradj!

Az optimizmus fenntartásáért szintén érdemes tudatosan tenni.  Fantáziálhatsz arról, hogy miket fogsz tenni a járvány után. Számba veheted azokat az erősségeidet, amik segítettek korábbi nehéz helyzetek leküzdésében. Végiggondolhatod kik azok az emberek, akik erőt adnak neked és azokat a tevékenységeket, hobbikat, amik feltöltenek..  Az olyan családi játékok, mint a „ mi volt ma legjobb a napodban?” vagy „ miért vagy hálás?” szintén ráirányíthatják a figyelmed azokra a dolgokra, amiktől derülátóbb leszel.

  Hogyan fogadd el, amin nem tudsz változtatni?

Alkalmazz stresszoldó technikákat, tevékenységeket a feszültség csökkentésére!

A feszültség , a félelmek egy része az aktív cselekvések ellenére is megmaradhat, ezek ellen azzal tehetsz, ha időt és teret tudsz magadnak biztosítani  stresszoldó tevékenységekre.  A sportok, a relaxáció, meditáció és a zenehallgatás, a tánc vagy más hobbik,  a legjobb módjai a feszültség levezetésének. A humor és a szórakozás is remek szelepei lehetnek a felgyülemlett stressznek.  A tudatos virtuális kapcsolattartás szeretteiddel, az érzelmeidről való beszélgetés, a tőlük kapott támogatás szintén segít elviselni és feldolgozni  a félelmeket. A hívők számára az ima és az Istennel való kapcsolódás adhatja a legtöbb nyugalmat és erőt.

Ha a másokkal kialakult konfliktusok okoznak nehézséget a számodra, akkor ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseket:
Ha szükséged van rá, kérj segítséget!

Ha úgy érzed a stesszoldás nem elég, kérj segítséget szakembertől. Lelki gyorssegélyt pedig több hekyen is elérhetsz. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány online lehetőséget, ahol segítséget kaphatsz.

Pszi.hu Segítő szakemberek (pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénés szakemberek) a koronavírus krízise kapcsán ingyenesen segítséget nyújtanak online vagy telefonon keresztül. https://pszi.hu/

Call for help Többféle lelki elsősegély vonaluk van és ingyenes online vezetett relaxációt is tartanak. https://callforhelp.hu/

A stresszoldás kapcsán hasznos oldalak:

https://mindsetpszichologia.hu/koronavirus-szorongas-mit-tehetunk-a-mentalis-egeszsegunk-erdekeben

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!

Megosztás:

Párkapcsolati konfliktusok- Hogyan lehet egy vita építő a párkapcsolatban?

 Ne felejtsd el, mit szeretnél elérni! Azt akarod, hogy igazad legyen, vagy megoldást keresel?

A vita gyakran válik harccá, és már csak arról szól, hogy kinek van igaza. Pedig ha valóban megoldást akarsz találni, akkor a legkevésbé ez számít. A legtöbbször mindkettőtöknek igaza van, legalább részben, de amíg arra figyelsz, hogy saját álláspontod védd, nem tudsz megoldást keresni. Koncentrálj a jövőre: arra, hogy mit szeretnél, milyen megoldási lehetőségeket látsz! Így sokkal könnyebb lesz közelíteni az álláspontokat.

Válts nézőpontot!

Mikor egy tárgyat akarunk megvizsgálni, egyértelmű, hogy akkor lesz róla a legpontosabb képünk, ha minden oldalról megnézzük. Így van ez a problémákkal, konfliktusokkal is. Ha a másik szemszögéből és kívülről is ránézünk egy problémára, akkor sokkal több információhoz, teljesebb képhez jutunk, ami nagyban segíti a megoldást. ( A különböző nézőpontokról nagyon érdekes képeket láthattok itt: Nézőpont kérdése – kolboid blog )

Hallgasd valódi figyelemmel!

Egy vita során fontos, hogy jól meg tudd fogalmazni, hogy mi zavar, mi okoz problémát, de ugyanilyen fontos, hogy megértsd a párod szempontjait is. Ha csak a saját véleményed kommunikációjára figyelsz, akkor nem biztos, hogy megérted a másik szemszögéből a helyzetet. A félreértés pedig a legnagyobb akadálya a megoldásnak.

Egy módszer arra, hogy jobban meg tudd érteni a párod:

Ellenőrizd, hogy jól érted-e!

Ha visszakérdezel, pontosítást kérsz, annak két pozitív hatása is van. Egyrészt biztos lehetsz benne, hogy valóban jól érted, mit akar mondani a párod, másrészt nagyon pozitívan hat rá, ha érzi, hogy valóban figyelsz arra, amit ő szeretne. A heves viták során, amikor mindkét fél csak a saját véleményét hajtogatja, tovább mélyíti a szakadékot az az érzés, hogy mindketten úgy érzik, hogy nem figyel rájuk a másik.

Az indulat ellenére se sértegess! Ne minősíts!

Ha támadunk, a másikat védekezésre kényszerítjük. Természetes, hogy ha valakit szidalmazol, akkor ellenállást vált ki. Senkit sem motivál  a szidás arra, hogy jobban odafigyeljen a kéréseidre. Ráadásul így a másik személye válik a vita tárgyává, ami nem vezet sehová. Beszélj a konkrét tettekről, amik benned rossz érzést okoznak!

Ha nehéznek találod az indulataid kezelését , akkor érdemes megnézned ezt a videót!

Kerüld a szélsőséges kijelentéseket!

A viták során gyakran hangzik el : „Te soha…”  „Te mindig…” Te állandóan…”.  Ezek az állítások ritkán igazak, hiszen kisarkítják a dolgokat, viszont a másik fél ilyenkor hajlamos erre reagálni. Példa: „Te mindig széthagyod a szennyest! “Nem igaz, szombaton is a szennyestartóba dobtam!”. Amikor úgy fogalmazod meg a véleményed, hogy a valósághoz ragaszkodsz, akkor arra is válaszol a párod. Példa : ” Mostanában nagyon gyakran széthagyod a szennyest!” “- Olyankor fáradt vagyok, és nem figyelek”  Az ilyen szélsőségek elkerülésével csökkentheted a beszélgetés vakvágányainak számát és megelőzheted  a vita elmélyülését.

Ne térj el a tárgytól!

A viták a legtöbb párnál gyakran fajulnak általános veszekedéssé arról, hogy milyen kifogásaik vannak egymás viselkedésével kapcsolatban. Ha a kezdeti problémára megoldást akarsz találni, akkor ne másról beszélj, hanem arról, ami a vita eredeti témája! 

Ne gyűjtsd a sérelmeket!

A viták általánossá válásának az egyik oka, hogy gyűjtögetjük a sérelmeinket. Ha úgy indul el egy vita, hogy több sérelmed is van, akkor nehéz mederben tartani. A többféle probléma kavarodásán túl, ilyenkor az indulatok is nagyobbak. Ha rögtön jelzed a párodnak, ha zavar valami, akkor az gyakran könnyen megbeszélhető, megoldható és még vita sem feltétlenül alakul ki.

Megoldás központú legyen a beszélgetés!

Ha egy vita egymásra halmozott szemrehányásokból tevődik össze, akkor abból nehéz előre lépni. Természetesen meg lehet fogalmazni, ha valami zavar, de érdemes ezt minél konkrétabb formában megtenni, viselkedésekről beszélni tulajdonságok helyett. A kérés vagy javaslat sokkal több lehetőséget tartogat, mint a kritika. Nem mindegy, hogy párunk fejére olvassuk, hogy „soha nem visz sehová” vagy megkérjük arra, hogy mozduljunk ki péntek este valahova. A kérésre persze lehet nemet is mondani, de a szidalmazásra és minősítésre csak nemet lehet mondani.

A jövőre koncentrálj!

Ahhoz, hogy megoldásközpontú legyél, sokat segít, ha arról beszélsz, hogy mi lesz a jövőben, és nem arról, hogy a múltban mi történt. A múlton nem tudtok változtatni, így könnyen elakadhat a beszélgetés. A múlt lehet a kiindulópont, de a jövő felé tartson a beszélgetés!

Vállalj felelősséget magadért! 

Ha a vita során azt szeretnéd, hogy a másik vállalja a felelősséget saját viselkedéséért, esetleg ismerje el, ha hibázott, akkor tedd ezt Te is! Nehéz ilyenkor elismerni, ha hibázol, de ha itt is tartod magad ahhoz, hogy a jövőt tartod fókuszban, akkor inkább meg tudod tenni, hiszen, ezzel a megoldás felé lépsz.

Tegyél engedményt!  

Ha lépsz egyet a másik felé azzal, hogy engedsz valamiben, akkor a párod is sokkal segítőkészebb lesz. Amikor engedményt teszel, vagy lemondasz egy korábbi kérésedről azért, hogy megoldást találjatok, előbb mindig gondold át, hogy valóban nem lehetséges-e olyan megoldást találni, ami nem jár lemondással! Ha csak a kompromisszum lehet megoldás, akkor arra érdemes figyelned, hogy csak olyan engedményt tegyél, amit jó szívvel meg tudsz tenni! Hiszen ha most nem képviseled a saját érdeked, akkor egy rossz megegyezés újabb vitákhoz vezethet.

Ne félj viccelni!

A humor rengeteg feszültséget el tud vezetni, akár vita közben is. Ha feszült a helyzet, akkor érdemes arra tekintettel nem a másik kárára viccelődni, mert lehetséges, hogy ez csak tovább fokozza a feszültséget.

Ne felejtsd el, hogy szeret és szereted Őt!

Ha csak ezt megteszed, az már nagyon sok csúnya vitától védhet meg. Amikor kénytelen vagy a szerelmeddel szemben saját érdekeidet képviselni, könnyű elfelejteni, hogy nem ellenségek, hanem szerelmesek vagytok. Persze amikor éppen dühös vagy a másikra, nehéz arra gondolni, hogy mennyire szeretitek egymást, de nagyon sokat segíthet! Egyrészt csitítja a dühöd, ha eszedbe jut, hogy mennyi boldogságot kaptatok már egymástól, másrészt, észben tartod, hogy nem az ellenséged, tehát nem akar rosszat neked. Előfordul, hogy mikor egy pár veszekszik az az alapfeltevésük, hogy “a másik mindig törődik a boldogságommal és jót akar nekem” , egyszerűen átfordul egy negatív feltételezésbe, miszerint “a másik önző és csak a saját érdekét nézi az enyém ellenében”. Ha ez a feltételezés állandósul, akkor a kapcsolat komoly válságba kerül és állandó veszekedések színterévé válik. Amikor tehát a párod valamit mond, ne felejtsd el, hogy nincs szándékában rosszat tenni neked, vagyis, ha mégis megbánt, az nem szándékos rosszindulat eredménye. Ugye nem mindegy, hogy bántani akar, vagy segíteni akar és csak félreértitek egymást? 

A karácsnyi konfliktusokhoz ajánlom a következő bejegyzést:

Sokszor nehéz a tanácsokat gyakorlatban is használni, pont akkor nem jut eszünkbe, amikor szükség lenne rá. Ez a nyomtatható emlékeztető segíthet felidézni a heti cikkben olvasottakat, ha vita előtt vagy közben rápillantasz.

A következő videóban arról beszélek, milyen, amikor egy pár együttműködve tudja kezelni a konfliktusait:

Hogy az ilyen együttműködő konfliktuskezelés hogyan építi a kapcsolatot, arról pedig ebben a videóból tudhatsz meg többet:

Ha mégtöbbet szeretnél tanulni a párkapcsolati konfliktuskezelésről, akkor szeretettel várlak a csoportomban!

Megosztás: