Ha fejleszteni szeretnéd az önbizalmad és még nem olvastad, érdemes előbb elolvasni az előző bejegyzést :
A szuperképesség
Mindenkinek vannak erősségei, biztosan van olyan képességed is, ami ezek közül az erősségek közül is kiemelkedik. Ha sikerül megtalálnod, hogy melyik az a tudásod, képességed, amiben igazán jónak érzed magad, akkor érdemes végiggondolnod, hogy azon kívül, ami egyértelmű, milyen területeken tudod még ezt a képességet jól használni.
Kifejezetten érdemes végiggondolnod azt is, hogy az olyan helyzetekben, amik nehezek számodra, amikor azt éled meg, hogy nincs önbizalmad, hogyan tud neked segíteni ez a képességed!
Pédául kreatív vagy és úgy érzed, hogy szép, esztétikus képeket, vázlatokat tudsz alkotni, de nem szeretsz nyilvánosan beszélni, mert attól tartasz. Érdemes véggigondolni, hogy azokban a helyzetekben, amikor nyilvánosan kell beszélni, hogyan oldhatnád meg, hogy megjeleníthess képeket, amikkel a beszédet színvonalát és a magabiztosságodat is emelni tudod.
A humor is lehet ilyen szuperképesség, ami szinte az élet minden területén bevethető. Hiszen a kommunikáció fontos része és a feszültségoldást is segíti.
De bármilyen képesség lehet szuperképesség, a lényeg, hogy találd meg miben vagy jó és támaszkodj rá.
Ha úgy érzed, hogy neked nincs szuperképességed, akkor kérdezd meg azokat, akik ismernek és szeretnek! Biztosan fognak tudni mondani olyan tulajdonságot, ami az erősséged.
„A ígéret szép szó…”
A saját önbizalmad rombolásának egy tipikus módja, hogy elhatározásokat teszel, ígéreteket saját magadnak, amiket aztán megszegsz. Tipikusan ilyenek szoktak lenni az újévi fogadalmak.
Ha minden változtatási szándékod fogadalom formában fogalmazod meg, akkor csalódni fogsz magadban, amikor nem tartasz ki. Márpedig nem reális, hogy minden elhatározás mellett kitartsunk.
Mielőtt komolyan megfogadsz valamit magadnak, érdemes átgondolnod, hogy valóban annyira fontos -e számodra , ki akarsz-e tartani minden áron vagy inkább csak egy szándék, de nem komoy elhatározás.
Csak azt ígérd meg magadnak, amit nagyon komolyan gondolsz és biztos vagy benne , hogy teszel is azért, hogy valóban végigvidd!
Amit pedig megígértél, azt vedd komolyan.
A kudarc egy állomás a siker felé vezető úton
A kudarchoz való viszony meghatározó abban, hogy valaki mennyire tud kitartó lenni. Ha a kudarcra úgy tekintesz, mint aminek nem kellene lennie és amit a siker helyett kaptál, akkor nem csoda, hogy az önbizalmad megcsappan és a saját alkalmatlanságod fogod látni benne.
Az igazán sikeres emberek tudják, hogy a kudarc az élet természetes része és nem végállapot, hanem állomás. Ha a kudarcra úgy gondolsz, hogy most ez nem sikerült, de fejlődök tovább, tanulok belőle és megyek tovább a célom felé, akkor sokkal kevésbé fog visszahúzni.
Biztosan sokat hallottad már, hogy „sokat tanultam a hibáimból”. Ezt a legtöbben úgy értik, hogy a hibából azt tanulták meg, hogy hogyan kerüljék el legközelebb.
De általában a kudarcnak megéllt történetek sem teljesen sikertelenek. Ha szeretnéd a kudarcokat a lehető legjobban kiaknázni, olvasd el ezt a bejegyzést is:
Mi hajt a cél felé?
Ha kitartásra van szükséged a célod felé vezető úton, akkor jó, ha nem csak a külső visszajelzésekre támaszkodsz, hanem olyan sikerkritériumokat tűzöl ki magad elé, aminek az elérése tőled függ.
Ehhez azt érdemes megvizsgálnod, hogy mi a te belső motivációd, ami nem a külső elvárásoktól függ, hanem a saját szükségleteid, vágyaid határozzál meg.
Ha van ilyen belső hajtóerő, akkor az elsőre kudarcnak tűnő helyzetekben is könnyebb megtalálni a sikert. Például, ha az a fontos számomra, hogy fejlődjek valamiben, akkor nem az számít, hogy objektíven jó teljesítményt nyújtok-e, hanem már akkor elégedett lehetek, ha a saját korábbi teljesítményemhez képest fejlődtem.
De akár arra is lehetek büszke, hogy a sorozatos sikertelenség ellenére újra képes voltam valamit megpróbálni, függetlenül attól, hogy esetleg most sem volt sikeres, a kitartásomra büszke lehetek.
Videó sorozat formában is meghallgathatod az önbizalomfejlesztő tippjeimet. Az első videót itt találod:
Ha szeretnél gyakorlati segítséget kapni az önbizalomfejlesztéshez, ajánlom figyelmedbe az online megvásárolható és letülthető Önépítő workbookom.
Amikor az önbizalmad fejleszted hasznos, ha tudod, hogy milyen mechanizmusok akadályoznak. Az előző bejegyzésemben arról írtam, hogy milyen mechanizmusok nehezítik azt, hogy változtass az önbizalomhiányodon.
Ebben és a következő bejegyzésekben olyan önbizalmat növelő technikákról fogok írni, amik segítenek abban, hogy kimozdulj a fenti ördögi körökből.
A kudarckerülés és a kockázatvállalás nem zárja ki egymást
Ahogy az előző bejegyzésben írtam, a kudarckerülés tudja fokozni az önbizalomhiányt, de a túl nagy kockázatvállalás is. Amikor teljesen elkerülöd a számodra kihívást jelentő helyzeteket, az olyan feladatokat vagy viselkedéseket, amihez nincs önbizalmad, az megerősít abban, hogy nem vagy rá képes. Ugyanígy, ha azért, hogy pozitív tapasztalatot szerezz, hogy növeld az önbizalmad túlságosan nagy kockázatot vállalsz, számodra nagy kihívást jelentő viselkedést vállalsz be, a nagy nyomás miatt nagy az esély a kudarcra és arra, hogy az önbizalomhiányod fokozd.
Ha egyik irány se jó, akkor mégis mi a megoldás?
A kockázatvállalás és a kudarckerülés megfelelő egyensúlya. Bármiben fejlődni, tanulni akarunk, a legjobban az szolgálja a fejlődésünk, ha vállalunk némi kockázatot, de nem túl nagyot.
Ha olyan viselkedést vállalsz be, ami nagy stresszt okoz, akkor maga a stressz önmagában elég, hogy a sikeresség útjába álljon. Ha viszont megpróbálod megkeresni a lehető legkisebb lépést, azt a viselkedést, ami még nem ijesztő számodra,de annak sikerét tapasztalva jobban tudsz hinni abban, hogy az adott területen képes vagy többre is, akkor előre tudsz lépni.
Az előző bejegyzésben is említett példát tekintve, ha nehéz számodra sok ember előtt beszélni, akkor ne egy nagyközönség előtti prezentációt vállalj el, hogy el tudd hinni, hogy képes vagy rá, hanem keress kisebb célt! Ha nem túl ijesztő, lehet ez egy kisebb körben való prezentáció. Ha az is nagy falat, lehet az meetingeken való felszólalás. Ha még ez is túl stresszes, akkor néhány kollégával való megbeszélésen való aktivitás. Ha még ez is kihívást jelent, akkor baráti társaságban is lehet gyakorolni, hogy beszélj mások előtt. Vagy próbálkozhatsz először otthon egy családtag és egy barát előtt.
A lényeg, hogy apró lépésekben haladj, hogy minél biztosabb legyen a siker és kevésbé stresszes a folyamat!
Ha a párkeresésben való kezdeményezés okoz gondot, eleinte örülj annak, hogy képes vagy felvenni a szemkontaktust azzal, aki tetszik ! Ezt könyveld el sikerként és ne kudarcként! Haladj lassan!
A korábbi kudarcaid egy része akár siker is lehetne
Gyakran az is táplálja az önbizalomhiányt, hogy túl kritikus szemüvegen keresztül nézed a tapasztalataidat. Olyan kultúrában nőttünk fel, ami hajlamos a hiányokra, hibákra, gyengeségekre koncentrálni és nem az erősségekre helyezi a hangsúlyt.
Emiatt a részsikereket hajlamos lehetsz kudarcnak elkönyvelni. Ahogy fent írtam ha nehéz az ismerkedés és „csak arra vagy képes”, hogy szemezz azzal, aki tetszik neked, lehet kudarcélményed, mert többet vársz magadtól.
Ha viszont nem csak a jövőben igyekszel kis lépésekben haladni, hanem a múltbeli tapasztalataidat is megvizsgálni, hogy az eddig kudarcnak látott helyzetekben milyen részsikereket tudsz látni, akkor teljesen más szemüvegen keresztül fogod látni a saját teljesítményed.
Hogy valamit kudarcnak vagy sikernek látsz az jelentős részben múlik azon, hogy milyen szemmel nézed, mire fókuszálsz. Arra, ami az adott helyzetben sikerült vagy ami nem. Ha valakinek önbizalomhiánya van, már az is önbizalomfejlesztő, ha egyszerűen csak újragondolja, hogy a múltban megélt kudarcok vajon mennyiben azok.
A sikerkritériumok kapcsán az is fontos, hogy ezek a kritériumok saját magadra vonatkozzanak. Ha mások reakciója, viselkedése alapján méred magad, az biztosan torzítani fog, hiszen a kommunikáció két emberen múlik. Attól, hogy egy viselkedéssel nem éred el a kívánt hatást, azzal magát a viselkedést még képes voltál kivitelezni.
Vagyis az előbbi példán keresztül, akkor is tettét az ismerkedésért, ha végül nem alakul ki kapcsolat.
Stresszmenedzsment – Az önbizalmad fejlesztésének jóbarátja
Ahhoz, hogy azt a kis stresszt, amit egy új viselkedés kipróbálása, egy számodra kihívást jelentő feladat okoz kezelni tudj, hasznos, ha ebben tudatos vagy.
Gyakran akadályozza a változtatást, hogy az ezzel járó feszültség teher, esetleg le is bénít. Még akkor is lehet ez nehéz, ha nem vállalsz nagyot. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire tűrjük jól a stresszes helyzeteket, azonban ez fejleszthető.
Az önbizalmad fejlesztését nagyon jól meg tudja támogatni, ha tudatos vagy abban, hogy a számodra feszültséggel járó helyzetekkel járó stresszt hogyan tudod oldani.
Tanulhatsz olyan technikákat, amik segítenek ebben, de megtalálhatod a saját megoldásaidat is. A lényeg az, hogy legyen a tarsolyodban olyan stresszkezelő technika, amit be tudsz vetni, amikor úgy érzed, hogy szeretnéd csökkenteni a feszültséged.
Néhány ötlet stresszcsökkentő tevékenységekre
Ha szeretnél belevágni az önbizalmad fejlesztésébe, ajánlom az Önbizalmat és önértékelést fejlesztő Önépítő workbookom. (Több információért kattints a képre!)
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésről, amiben további tippeket olvashatsz az önbizalmad fejlesztéséhez, akkor iratkozz fel a blogbejegzés értesítőre:
Ha úgy érzed, hogy az önbizalomhiányod van, ebből a helyzetből nem könnyű kimozdulni. Az önbizalomhiány okozta szenvedés mellett még ördögi körök nehezítik, hogy változtass a helyzeten.
Ha ezeket tisztán látod, az máris segít, hogy tudd, hogy mi tartja fent és fokozza a problémád.
De egy következő bejegyzésben arról is fogok írni, hogyan tudsz ezek ellenére is kimozdulni ebből a nehéz helyzetből.
Fontos tisztázni először, hogy mit is jelent az önbizalom, mert az önbizalmat gyakran keverjük az önbecsüléssel, önértékeléssel. Ezek a fogalmak ugyan szorosan összefüggenek, erősen hathatnak egymásra, de mégsem teljesen ugyanazok.
Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizalom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.
Nincs önbizalmad változtatni
Ha valakinek az önbizalomhiány okoz gondot, akkor hogyan is tudna bízni abban, hogy tud ezen változtatni? Ahhoz, hogy bármin változtassunk kell némi erőfeszítés és hit, hogy képesek vagyunk rá. De annak, akinek nincs hite önmagában, nincs bizalma abban, hogy képes lesz erre. Vagyis a nehézség plusz nehézséget okoz azzal, hogy akadályozza a változtatást.
Önbeteljesítő jóslatok csapdája
Az önbeteljesítő jóslat vagy Pygmalion effektus azt a jelenséget jelenti, amikor valakivel szemben az elvárásainknak megfelelően viselkedünk és ezzel a viselkedéssel azt segítjük elő, hogy ő az valóban az elvárásainknak megfelelően viselkedjen.
ha önbizalomhiányod van, akkor jó eséllyel ezt direkt és indirekt módon is kommunikálod a környezeted felé, ezzel gyakorlatilag meggyőzöl másokat, hogy ők se bízzanak a képességeidben. Ezek után értelemszerűen, amikor pedig ők nem bíznak a képességeidben (hiszen te meggyőzted őket erről), akkor ez igazolja számodra a saját vélekedésed önmagadról.
Példán keresztül: Ha félsz szerepelni, akkor igyekezni fogsz elkerülni, hogy a főnököd rád bízza, hogy prezentálj. Vagy direkt módon: „Én ebben nem vagyok olyan jó, beszéljen inkább xy!” vagy kevésbé direkt módon soha nem jelentkezel ilyen feladatra, sőt, igyekszel sok mást elvállalni, ha tudod, hogy nemsokára felmerül a „ki prezentál?” kérdés, hogy addigra neked már sok feladatod legyen és logikus legyen, hogy nem rád bízzák. Ha ezt kellő ideig csinálod, akkor bizony elkönyvelik, hogy te ebben nem vagy jó, nem vagy rá alkalmas és egy idő uténa főnököd is úgy fog kezeln, hogy te ebben nem vagy jó. Ami megint igazolja számodra, hogy ám, ő is azt gondolja, hogy nem vagyok rá képes. Valószínűleg észre sem fogod venni, hogy te magad győzted meg őt erről.
A magadról kialakított kép is akadályoz a változásban
Ha önbizalomhiányod van, akkor nem tudod megmutatni, aki valójában vagy. Sok olyan helyzet adódik, ahol nem mersz önmagad lenni. Vannak, akik úgy kompenzálják az önbizalomhiányt, hogy nagy önbizalmat mutatnak és vannak, akik inkább felveszik a szürke kisegér szerepet és megpróbálnak beleolvadni a tapétába. Az is jellemző stratégia lehet, hogy valamilyen speciális szerepet alakítasz ki magadnak, ami menekülőutat jelenthet neked, amikor el akarod kerülni azokat a helyzeteket, amiktől tartaszt, hogy nem tudnál benne helytállni. Ilyen szerep lehet például az osztály vagy az iroda bohóca.
Ezek a kifelé mutatott nem önazonos arcok minél inkább fel vannak építve, annál inkább nehezítik, hogy megmutasd a valódi önmagad hiszen egyre inkább társul az eredeti félelem mellé, hogy mit fognak gondolni mások, ha kilépsz az általuk ismert szerepedből.
Amikor véded magad és az önbizalomhiány mégis fokozódik
Akinek nincs önbizalma, az nem pusztán nehezen tesz azért, hogy ez változzon, hanem jellemzően kifejezetten tesz azért, hogy fenntartsa , sőt növelje az önbizalomhiányát. Na persze ezt nem szándékosan teszi.
Ha nem bízol abban, hogy valamilyen helyzetekben helytállsz, akkor azokat a helyzeteket jellemzően kerülöd, hogy védd magad. Nézzük az előbbi példát, hogy félsz kiállni mások elé és beszélni. Mivel azt gondolod, hogy ez neked nem megy, ezért igyekezni fogsz elkerülni az ilyen helyzeteket.
Nyilván kerülöd ezzel a stresszt, amit okoz és kerülöd a kudarcot, amit biztosnak hiszel. Logikus, hogy nem akarunk magunknak rosszat, a stressz kerülése és a kudarcok minimalizálása természetes és egészséges velünk született önvédelmi viselkedés.
Csakhogy ha önbizalomhiánytól szenvedsz, akkor olyan biztos leszel abban, hogy kudarcotvallanál, hogy bizony meg sem kell történnie annak, hogy elkönyveld. Vagyis amikor elkerülöd a helyzetet, hogy kiállj mások elé az élményed az lesz, hogy megúsztad a kudarcot. Ami egyben azt jelenti, hogy tovább csökken az önbizalmad, hiszen ha elkönyveled, hogy egy kudarcot úsztál meg, akkor a fejedben az a saját magad által eltorzított statisztika, ami a sikereid és a kudarcaid listáját tartalmazza nem marad érintetlen.
Ugyanis attól, hogy nem történ meg ténylegesen a kudarc, a te fejedben az lesz, hogy csak azért nem történt meg, mert elkerülted a helyzetet. Vagyis valójában megerősítetted magad abban, hogy biztosan kudarcot vallanál….
Az élet a komfortzónán kívül, avagy amikor az önbizalomhiány pont a megoldási kísérlet miatt fokozódik
Amikor egy önbizalommal teli ember empátia és valódi megértés nélkül közelít az önbizalomhiányhoz, na abból lesznek a „Csak csináld!” megoldások.
Természetesen valóban kell erőfeszítést tenni és kockázatot vállalni, hogy az önbizalomhiány ördögi köreiből kimozdulj, de nem a sokkterápia a jó módszer.
Amikor egy önismereti guru azt hirdeti, hogy csak mozdulj ki a komfortzónádból, akkor elfelejti, hogy milyen hatalmas stresszt okoz, ha az ember olyan helyzetekbe kényszeríti bele magát, amitől retteg.
Amikor egy önbizalomhiánnyal küzdő ember összeszedi az erőforrásait és ilyen tanácsoknak engedelmeskedve bevállal egy olyan dolgot, amitől retteg, mert meg van győződve róla hogy nem képes rá, akkor jó eséllyel csak rontani fog a helyzeten.
„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, mindenképp igazad lesz.” Henry Ford
Ebben az esetben sajnos ez igaz és nagyon visszavetheti azt, aki megpróbál változtatni.
Ebből már sejthetitek is az egyik gyakorlati tanácsom, kis lépésekben változtass!
A következő bejegyzésben a gyakorlati tanácsok jönnek, hogy hogyan lehet kiszabadulni ezekből a körökből.
Ha biztosan nem akarsz lemaradni, akkor iratkozz fel az értesítőre:
Az önismeret fejlesztése korunkban elég gyakran elhangzó kifejezéssé vált.
Gyakran halljuk, hogy milyen fontos.
De mit is értünk ezalatt?
Az nyilvánvaló, hogy önmagunk mélyebb megismerését.
De hogy pontosan milyen oldalunkat, képességeinket, mintáinkat, működésünket érdemes éppen megismerni és akár fejleszteni az nagyon egyedi lehet.
Általában akkor merül fel az önismeret fejlesztésésnek igénye, ha azt érzékeled,hogy vannak olyan helyzetek, kapcsolatok, amikben nem tudsz úgy működni, kommunikálni ahogy szeretnél.
Van, hogy egy kitűzött cél felé vezető úton érzed leküzdhetetlennek a belső akadályokat és előfordulhat, hogy valójában valaki más megváltoztatasának kudarca vezet oda, hogy saját magadban kezded keresni a megoldást.
Az önismeret valójában egy élethosszig tartó hatalmas kaland. Mert változunk, tapasztalunk,változó körülmények közé kerülünk így mindig van újdonság az úton.
De ezen az úton néha nehéz egyedül menni. Vannak sötét ösvények és van, ahol térkép nélkül könnyű eltévedni.
Ha szükséged van kísérőre ennek az útnak egy szakaszán, aki a nehéz pillanatokban biztonságot ad, a kusza utakhoz pedig térképet, akkor fordulj hozzám bizalommal,szívesen veled tartok.
Ha szeretnéd fejleszteni az önismereted, akkor ajánlom az Önismeret és párkapcsolat című bejegyzés sorozatomat:
Sokaknak okoz problémát az önérvényesítés, a saját érdekeinek képviselete.
Ha nem tudsz nemet mondani, pedig valójában azt szeretnél,
ha gyakran érzed úgy, hogy háttérbe szorulsz,
ha félsz őszinte lenni,
ha folyamatosan bizonytalan vagy abban, hogy mások elfogadnak- e
vagy úgy érzed, hogy csak bizonyos feltételekkel fogadnak el,
ha néha már abban is bizonytalan vagy, hogy mit szeretnél valójában, akkor érdemes foglalkozni azzal, hogy mik azok a gátak, akadályok, hiedelmek, amik nem engedik, hogy igazán az legyél, aki vagy !
Ha magadra ismertél a fentiekben, akkor valószínűleg régóta érzed már így.
Sajnos pont azok, akik küzdenek ezekkel a nehézségekkel azt is gondolják, hogy nem érdemlik meg, hogy erre időt és pénzt fordítsanak.
Mert valahol hátul, az egész mélyén általában ott van az a gondolat, hogy ” nem vagyok fontos” .
De! Fontos vagy! Értékes vagy!
Megérdemled, hogy végre te is lásd ezt! Ebben tudok segíteni.
Az önérvényesítés kapcsán érdemes elolvasnod ezt a bejegyzést is:
Az önbizalom a saját képességeinkbe, erőnkbe, kompetenciáinkba vetett bizlom. Vagyis arról szól, hogy a jövőben mennyire tudok bízni abban, hogy megoldok, jól kezelek helyzeteket, hogy képes vagyok helytállni.
Mindkettő hatással van az önbizalomra. Ha alapvető önbecsülési problémája van valakinek, akkor az minden területen okozhat önbizalomhiányt. Illetve fordítva, ha van egy egészséges önbecsülése az megalapozza az önbizalmat minden területen.
Az önértékelés már nem ilyen általánosan működik, lehet az egyik területen magas az önértékelésünk, míg a másik területen alacsony. Ha reálisan látjuk magunkat, akkor valószínűleg érzékeljük a gyengéinket is és ezeken a területeken kevésbé lesz önbizalmunk. Azon a területen pedig, ahol erősnek érezzük magunkat, magabiztosak leszünk.
A dolgot bonyolítja, hogy az önbecsülés alacsony szintje vagy hiánya könnyen vezethet irreális önértékeléshez is adott területeken. Ilyenkor látjuk azt, hogy valaki kifejezetten magabiztos, ám ez a magabiztosság inkább álca, a bizonytalanságot takargatja vele.
Az önbizalom, amit látunk
Az önbizalmat általában a viselkedés alapján ítéljük meg, de nem feltétlenül tesszük ezt jól. Sokan takargatják az előbb említett módon saját gyengeség érzésüket. Ezekben az esetekben előfordulhat az is, hogy nagyon is reálisan látja valaki a gyengeségét és azt igyekszik nagy önbizalommal palástolni és az is, hogy a gyenge önbecsülés miatt nem képes látni a saját gyengeségét, irreális önértékeléssel védekezik.
A valóban magabiztos emberről is azt szokták gondolni, hogy nem fél. Ha egy területen magabiztos valaki, megfelelő önbecsüléssel és reális önértékeléssel együtt, akkor valóban rengeteg olyan viselkedésre képes, ami mások számára ijesztő, szorongáskeltő lehet. De amikor ahhoz képest, amilyen célokat addig kitűzött maga elé kicsit magasabbra tolja a lécet, akkor bizony a magabiztos ember és megéli a félelmet.
Ez a félelem azonban nem bénító, mert az önbecsülése egyfajta védőhálóként működik. Bár tart a kudarctól, tudja, hogy kudarc esetén is értékes, nem dől össze a világ, így képes a siker érdekében kockázatot vállalni.
Milyen szerepe van az önbizalomnak párkapcsolatban?
A párkapcsolat kezdetén
A párkapcsolatra már a kapcsolat kezdete előtt hat az önbizalom. Hiszen az önbizalom hiánya már az ismerkedést, a kezdeményezést akadályozza. A kapcsolatok kezdeti szakaszában komoly stresszt okoz, ha nem bízik valaki abban, hogy képes kezelni az ismerkedéssel járó helyzeteket.
Itt újra bejön az önbecsülés és az önértékelés szerepe. A kapcsolat ismerkedési fázisában kulcskérdés, hogy mennyire képes valaki önmagát megmutatni. Ha valaki nem reálisan látja saját magát, nem érzi magát értékesnek vagy sok területen alacsony az önértékelése, akkor nem fogja merni magát megmutatni. Minnél kritikusabb magához, annál inkább mást próbál mutatni, ha szeretné, hogy szeressék. Ebből rengeteg probléma származhat, hiszen ha mindkét ember mást mutat, akkor két álarc szeret egymásba és nincs valódi kapcsolódás a két ember között.
Természetesen nagyon kevesen vannak, akik már az első randin is képesek olyanok lenni, amilyenek, kicsit sem torzítani pozitív irányba. Ez nem is baj. Nem az a gond, ha próbáljuk az előnyös oldalunkat mutatni, az a gond, ha ez olyan mértékű, hogy nem lesz reális a kép.
Kommunikációs problémák
A kapcsolat létrejötte után is hasonlóan fontos, hogy meg merjük mutatni magunkat, a gyengeségeinket is, hiszen csak így ismer meg igazán minket a másik. A kommunikációs problémák jelentős része is abból származik, hogy saját magunk megbecsülése bizonytalan.
Ha az önbecsülés-önértékelés-önbizalom hármassal gond van, akkor az önérvényesítéssel is gond lesz. Függetlenül attól, hogy ezen hármasban hol van probléma, a végeredmény lehet az önérvényesítés elmaradása, behódoló magatartás és agresszív, a másikat lenyomó önérvényesítés is.
A valóban egyenrangú kapcsolathoz ugyanis szükség van bizalomra és önbizalomra is. Ahhoz, hogy a párom és a magam szükségleteit egyformán fontosnak tudjam kezelni, tudnom kell, hogy képes vagyok magamat képviselni, megvédeni a határaimat és ugyanannyira értékes vagyok, mint a másik. És persze azt is tudnom kell, hogy a másik nem fog bántani és őt is értékesnek lássam.
Ez az egyensúly sok ponton tud billenni, ezért az természetes, hogy egy kapcsolatban ez folyamatos egyensúlyozást, magunkra és a másikra való odafigyelést igényel.
Hogyan fejleszthető?
Rettenetesen sok ember foglalkozik azzal, hogy tréningeket, könyveket tanácsadást és minden mást ajánl az önbizalom növelésére. És nagyon sok ember érzi úgy, hogy önbizalom hiányban szenved.
Valójában az önbizalom a felszín. Nagyon sok esetben, amikor valaki azt mondja, hogy ” nincs önbizalmam” valójában az önbecsülésével van probléma. Amikor az alapvető önbecsülés nagyon alacsony, mert valaki nem kapta meg gyerekkorában, hogy feltétel nélkül is szeretik, akkor anélkül, hogy ezen dolgozna, az önbizalom növelés nem fog segíteni. Hiába ér el sikereket akár, az alapérzés ettől nem változik.
Ebben az esetben érdemes szakemberrel dolgozni a problémán, mert az ilyen korán és mélyen beépült értéktelenség érzést nagyon nehéz egyedül leküzdeni.
Ha viszon valaki alapvetően nem érzi magát értéklennek, de mégsem tud egy vagy több területen bízni magában, akkor a legtöbbet a tapasztalat segít.
Egyrészt a tapasztalatok megfelelő észlelése és értelmezése, másrészt, ha kis lépésekben megpróbálunk olyan tapasztalatokat szerezni, ami fokozatosan , lépésről -lépésre növeli az önbizalmunkat.
Érdemes kicsi célokat kitűzni, adott területen a legkisebbet és, ha sikerül elérni, akkor megtenni a következő lépést. Ha valaki például nehezen szólal meg társaságban, lehet a legkisebb lépés, hogy beszél akár a tükörképéhez, aztán a közvetlen szeretteihez Később baráti társaságban, majd munkahelyi értekezleten és csak ezután jöhet a nagyobb közönség elé kiállás.
A heti videóban arról fogok részletesebben mesélni, hogyan figyeljünk oda megfelelő módon a tapasztalatokra, hogyan támaszkodjunk rájuk és hogyan keressünk lehetőséget az önbizalom növelésére.
Az önbecsülés egy mélyebb és általánosabb értékelése saját magunknak. Az önbecsülés azt jelenti, hogy alapvetően értékesnek, szerethetőnek érezzük magunkat, tudjuk, hogy képesek vagyunk fejlődni és teljesíteni.
A múlt héten írtam az önértékelésről. ( Önismeret és párkapcsolat- Önértékelés és párkapcsolat ) Míg az önértékelés arról szól, hogy konkrét elképzelésünk van arról, hogy különböző területeken hogyan tudunk teljesíteni, milyenek a képességeink, miben vagyunk jók vagy rosszak, miben kellene fejlődnünk, addig az önbecsülés általánosabb és sokkal inkább egy érzelmi alapállás.
Az önbecsülés stabil alapja lehet az önértékelésnek. Ha nincs stabil belső alap, akkor a pozitív önértékelés fenntartása sok teljesítményt és igényel és általában szorongással jár.
Maarit Johnson pszichológus elkülöníti a belső és külső önbecsülést. Míg a belső önbecsülésünk stabil, életünk korai éveiben alapozódik meg azáltal, hogy a minket gondozó felnőttektől feltétlen szeretetet kapunk, addig a külső folyamatosan változik. A külső önbecsülésünk viselkedésünk és teljesítményünk és a környezet azokra adott reakciói függvényében folyamataosan változhat.
A belső és külső önbecsülés magas vagy alacsony szintje alapján négy embertípust ír le. Ezek tiszta formában ritkán fordulnak elő, mindenkiben felelhető többféle típus, mivel az önbecsülésen kívül sok dolo befolyásolja a másokhoz való viszonyainkat.
De az egyes típisok jellemzői mégis jó támpontot adhatnak az alapvető működéseinket tekintve.
A boldog teljesítők belső és külső önbecsülése is magas, a feladatokat, nehézségeket kihívásként élik meg, a hibák nem tántorítják el őket, mivel kudarc esetén a belső alapönbecsülésük védi őket. Reálisan látják magukat és reális célokat tűznek ki. Nincs szükségük a teljesítményre ahhoz, hogy értékesnek érezzék magukat, de örömet okoz neki a teljesítménnyel elér önbecsülés növelés.
A kényszerteljesítőknek szükkségük van a teljesítményre és kompetencia érzésre, hogy magukat értékesnek érezzék, mivel náluk a belső önbecsülés alacsony. Emiatt miközben törekszenek a teljesítményre félnek a kudarctól, mert nem védi őket a stabil belső önbecsülés. Hajlamos agresszívan versenyezni, a kritikát támadásnak éli meg, folyamatosan fenyegetve érzi magáz.
Az életélvezők belső önbecsülése magas, de külső önbecsülése alacsony. Nem vágyik a teljesítményre, hajlamos nem befejezni a dolgokat. A bboldog teljesítőknél viszont jobban ki tudja élvezni az élet örömeit, a művészeteket, a szépségeket.
A nélkülözőknek mind a belső, mind a külső önbecsülése alacsony. Nem keresik a teljesítmény lehetőségét, mert nem hisznek benne, hogy képesek teljesíteni. Hiányzik belőle az a védekező hozzáállás másokkal szemben, ami a kényszerteljesítőket jellemzi.
Miért fontos a párkapcsolatban?
Már a párkeresésnél komoly akadály lehet az alacsony önbecsülés. Az alacsony önbecsülésű ember fél a visszautasítástól. A visszautasítástól való félelem, a kockázatvállallás képtelensége nagyon megnehezíti a párkeresést.
Aztán a párválasztásnál is jelentősége van az önbecsülésnek, mert az önbecsülés szükséges ahhoz, hogy olyan párt válasszunk, aki vonzó számunkra és ne érjük be olyan kapcsolattal, ami nem jó nekünk.
Akinek pozitív az önbecsülése az képes az őszinteségre és elbírja a másik őszinteségét is, mert a hibákat, gyengeségeket gondokat nem katasztrófaként, hanem megoldható nehézségként látja.
A stabil önbecsülés ahhoz vezet, hogy egyformán értékesnek tudom látni saját magam és a párom, egyformán fontosnak a vágyaink teljesülését, a szükségleteink kielégülését ez pedig képessé tesz a kiegyensúlyozott kapcsolatra.
A stabil önbecsülés azt is jelenti, hogy nem okoz gondot nemet mondani és határt húzni, amire egy jó kapcsolathoz mindig szükség van.
Ha stabil az önbecsülés, akkor a kapcsolat nehézségeit és kríziseit a kapcsolat természetes velejárójaként tudjuk kezelni, míg az alacsony önbecsüléssel rendelkező ember minden zavart és hibát úgy értelmez, hogy az ő rosszaságának, alkalmatlanságának, értéktelenségének bizonyítéka.
Milyen problémákat okoz az önbecsülés hiánya párkapcsolatban?
Bizalmatlanság, féltékenység
A saját értéktelenség érzése számos ponton okozhat a partner felé bizalmatlanságot. Ha valaki saját magát értéktelennek vagy a másiknál kevésbé értékesnek látja, akkor már abban is nehéz bíznia, hogy a párja valóban szereti őt. Ez a kapcsolat alapján gyengíti meg, hiszen, ha azt sem tudom elhinni, hogy szerethető vagyok, ezáltal nem hiszem el, hogy a másik valóban szeret, akkor folyamatosan bizonytalan leszek.
Ez gyakran vezet féltékenységhez olyan kapcsolatban is, ahol a partner semmilyen okot nem ad a gyanakvásra. Éppen elég ok maga az önbecsülés hiánya, hiszen a józan ész azt mondja, „ha értéktelen vagyok, előbb-utóbb keres egy jobbat, nem fogja beérni velem”. Sokszor a partner számára érthetetlen és bántó a bizalmatlanság, hiszen nem az ő viselkedése váltotta ki. Ez hosszú távon nagyon romboló lehet, hiszen, mivel nem a másik viselkedése okozza a bizonytaanságot, így ő nem is tud változtatni rajta semmilyen módon, a bizalmatlanság pedig folyamatosan rombolja a kapcsolatot.
Társfüggőség
Ha nem értékeljük magunkat, az folyamatos elismerés és szeretet éhséget is okoz. Mivel saját magunk nem vagyunk képesek szeretni és megbecsülni, ezért annak érdekében, hogy értékesnek érezzük magunkat, mások elismerésére szomjazunk. Ez könnyen vezet függő viszonyhoz, hiszen a másik megerősítése, folyamatos pozitív visszajelzése nélkül azonnal szorongani kezd, akinek nincs egy alapvető biztos hite abban, hogy értékes. Ez egyrész a kapcsolat egyensúlyát mindenképpen megbontja, az erővisonyok nem lesznek egyenlőek, ha az egyik fél a másiktól ennyire függ, másrészt nagy teher a másik félnek, hogy az ő feladata folyamatosan stabil lelkiállapotban tartani a párját. Ez nem két felnőtt ember egyenrangú kapcsolatára jellemző. Ráadásul valójában az ilyen ember sohasem stabil, amikor éppen megkapja a párjától, amire vágyik, akkor is folyamatosan szorong, hogy mi lesz, ha nem kapja meg, hiszen belül az értéktelenség érzés dolgozik és a félelem attól, hogy egyedül marad.
Egyensúly és egyenrangúság
Ahogy már korábban is említettem, ha a másikat többre tartja valaki, magát pedig kevéssé becsüli, akkor az egyensúly megborul. Az egyik oldalról a fent említett folyamatos megerősítési éhség miatt, a másik oldalon pedig a határok kihúzásának képtelensége miatt. Akitől függünk, aki az alapvető érzelmi stabilitásunkat biztosítja, annak nagyon nehéz nemet mondani, Ezért más területeken is megborul az egyensúly, hizsen a magát értéktelennek érző fél mindent meg fog tenni, hogy a párja elégdett legyen vele, közben pedig a saját szükségleteit, vágyait háttérbe szorítja. Annyira, hogy olykor nincs is tisztában vele.
Bántalmazás
A bántalmazók viselkedésének hátterében gyakran saját alacsony önbecsülésük kompenzálása áll. A másik fél testi lelki terrorban tartását főként saját belső bizonytalanságuk motiválja.
Az önbecsülés hiányának abban is lehet szerepe, hogy valaki nem tud kilépni bántalmazottként a bántalmazó kapcsolatból. Aki nem becsüli és nem értékeli magát, olykor annyira nem képes határt húzni, hogy a bántalmazást is eltűri. Külsö szemlélőként nehéz megérteni, hogy akit bántanak az miért marad együtt azzal, aki bántja. Ennek a sok esetben az önbecsülés hiánya az oka. Gyakran a bántalmazott fél eleve alacsony önbecsüléssel lép a kapcsolatba, a gyerekkora során nem alakult ki stabil önbecsülése, más esetekben maga a bántalmazó kapcsolat rombolja le a meglévő önbecsülést. Ha valaki elhiszi, hogy ő nem értékes, a másiknál értéktelenebb, akkor jogosnak érezhet egy ilyen bánásmódot, hiszen „ha rossz vagyok, akkor megérdemlem, hogy rosszul bánjanak velem”. Gyakori, hogy az alacsony önbecsülés mellé gyerekkori bántalmazás is társul, amivel azt tanítja a szülő a gyerekének, hogy a bántalmazás része a szeretet kapcsolatnak. Ebben az esetben a bántalmazás nem áll ellentétben a szeretettel a bántalmazott gyerek értelmezésében, hanem az ilyen tapasztalatok folytán, annak természetes része.
Másrészt az alacsony önbecsülés miatt a bántalmazott nem hisz abban, hogy ennél jobb kapcsolatra is van esélye, vagy, hogy egyáltalán megérdemel, elérhet jobb életet is. Függetlenül attól, hogy a bántalmazás lelki vagy testi, egy ördögi kör alakul ki, amiben a bántalmazott vágya, hogy szeretetet és megbecsülést kapjon ahhoz vezet, hogy egyre többet tűr, az önbecsülése pedig továbbb csökken.
Hogyan fejleszthetjük az önbecsülésünk?
A külső önbecsülést, mivel az a teljesítményünkkkel függ össze könnyebben fejleszthető. Ha van is szorongás a teljesítménytől, az önismeret fejlesztésével, reális önértékelés kialakításával és a teljesítmény akár apróbb lépésekben való vállalásával fokozatosan fejleszthető. Fontos, hogy a pozitív visszajezéseket észre is kell venni és el is kell fogadni, csak akkor fogja az önbecsülést növelni, ha ezeket képesek vagyunk befogadni. A minket érő megerősítések és kritikák észlelésében cseppet sem vagyunk objektívek. Azokat fogadjuk be, amelyek összhangban vannak a saját elképzeléseinkkel. Így a tudatos figyelem és saját magunkra kényszerített objektivítás nagyon sokat tud segíteni abban, hogy az énképünk és az önértékelésünk reálisabb legyen.
Nehezebb a helyzet a belső önbecsüléssel. Ha ez nagyon alacsony valakinél, akkor az azt jelenti, hogy a koragyermekkorban nem kapott elég feltétlen szeretetet, nem tudta megalapozni az alapvető önbecsülését. Ennek az első lépése mindenképpen a felismerés, hogy ezzel dolgod van. Az önismereti munka, a bennünk élő kisgyermek felé való szeretetteljes odafordulás útján ez is fejleszthető. Kapaszkodót jelenthetnek olyan kapcsolatok, élmények, amikor meg tudtad élni, hogy elfogadnak és szeretnek önmagadért, teljesítmény és feltétel nélkül.
Az önszeretet az a pozitív érzelmi viszonyulás, amivel önmagunk felé fordulunk. Elfogadjuk magunkat és olyan szeretetettel fordulunk magunk felé, mint azok felé az emberek felé, akiket szeretünk.
De a szeretet nem érzelem, sokkal komplexebb dolog annál. Többféle meghatározása van, de az elköteleződés és cselekvés mindegyikben meghatározó.
Eric Fromm szerint: „A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk.”
Vagyis ez a viszonyulás valójában egy döntés arról, hogy szeretetteli módon viselkedsz saját magaddal. Ez tulajdonképpen jó hír azoknak, akik úgy érzik, hogy nem szeretik saját magukat, hiszen az érzelmeinket általában nem tudjuk akarattal kiváltani, míg a cselekedeteink lehetnek akaratlagosak, egy tudatos döntés eredményei.
Milyen cselekedetekben nyilvánul meg az önszeretet?
Az önszeretet része, hogy a saját szükségleteidet, vágyaidat, törekvéseidet fontosnak tartod. Törődsz magaddal, az egészségeddel, a lelki egyensúlyoddal. Nem zsigereled ki magad. Határokat szabsz a kapcsolataidban, elvárod a tiszteletet és képes vagy nemet mondani arra, ami nem jó neked. Elfogadod magad a hibáiddal együtt, nem vársz magadtól teljesíthetetlen dolgokat,megengeded magadnak, hogy hibázz vagy tévedj!
Miért fontos az önszeretet?
A magunkkal való viszonyunk, ahogy látjuk saját magunkat, ahogy gondolkodunk magunkról, ahogy értékeljük magunkat, az egyik legmeghatározóbb az életünkben. Aki elfogadja és szereti magát, az képes igazán önmaga lenni, megélni és kifejezni az érzéseit, elfogadni és megfelelően kezelni a negatív érzéseit is. Tenni azért, hogy a vágyaink kielégüljenek és védeni magunkat a rossz behatástól. Egy kapcsolatban nagyon meghatározó, hogy képes legyél magadat képviselni, tudni mit szeretnél és azt kifejezni.
És egy egész sorozat szólt arról, milyen kommunikációs problémákhoz vezethet, ha nem tudunk megfelelően kommunikálni arról, amit szeretnénk vagy nem szeretnénk.
Milyen gondokat okoz, ha nem tudod szeretni magad?
Jézus azt tanítja: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” De ha önmagam nem szeretem, akkor tudom-e a felebarátomat szeretni?
Ha nem szeretem magam és nem gondoskodom magamról, akkor az a másokkal való kapcsolataimat is megzavarja. Aki nem tud magával szerettel viselkedni, az elégedetlen és bizonytalan lesz. Nem képes úgy képviselni magát a kapcsolatban, hogy közben a másikat is figyelembe veszi. Vagy az önfeladás vagy az önzés felé mozdul a viselkedése. De akár feladja magát, akár önzővé válik a szeretre való örökös éhség miatt, a kiegyensúlyozott kapcsolatra képtelen lesz.
Mit tehetünk, hogy fejlesszük az önszeretetünket?
Az egyik, amit tehetünk, hogy úgy döntünk, hogy szerettel viselkedünk saját magunkkal. Az érzésekről nem dönthetsz, de eldöntheted, hogy mi az, amit teszel! Ha elkezdesz magaddal szeretettel viselkedni, először olyan területeken, ahol ez nem annyira nehéz, akkor ezek a cselekvések az érzéseidre is hatnak.
Amikor nem tudod szeretni magad…
Aki úgy éli meg, hogy nem tudja szeretni magát, annak általában az önértékelése is negatív. Ezek a negatív érzések a legtöbb esetben a gyerekkorból származnak. Vagyis valójában, aki akadályozza az önszeretetet, az nem igazán te magad vagy. Valaki, aki számodra fontos és belsővé tetted. Ez legtöbb esetben a szülő, aki gyerekkorban olyan üzeneteket küldött, ami nem azt üzeni, hogy szeretnivaló és értékes vagy, hanem kételyeket ébreszt, hogy rendben vagy-e, vagy akár arról ad bizonyosságot, hogy valami baj van veled.
Ha gyerekkorodban csak feltételhez kötött szeretetet kaptál, akkor azt tanultad, hogy ha hibázol, akkor nem vagy szerethető.
Ezeket a bennünk élő szülői hangokat nem könnyű figyelmen kívül hagyni. Ha nem is vagy tudatában annak, hogy a kép, ahogyan látod magad, honnan származik, akkor nincs is erre esély. Az önismereti munka fontos része tehát, hogy feltárd, hogy azok a gátak, amik akadályoznak abban, hogy saját magaddal hamóniában legyél honnan származnak.
Sokan eljutnak odáig, hogy gondolati szinten tudatában vannak, hogy a gyerekkorukban milyen történések vezettek ahhoz, hogy most nem tudják magukat szeretni, de mégsem tudnak változtatni.
Az önelfogadáshoz az vezethet, ha képes vagy saját magadban kialakítani azt a szeretetteljes viszonyulást a hibáid, tévedéseid, gyengeségeid felé, amire gyerekkorodban szükséged lett volna.
Az önsimeret nemcsak elméleti tudás magunkról, hanem lelki munka is. A korábbis sérüléseket nem lehet figyelmen kívül hagyva továbblépni, mert akkor is hatnak ránk.
Ha viszont időt és energiát szánunk arra, hogy ezeken dolgozzunk, feldolgozzuk, helyre tegyük és saját magunk váljunk az elfogadás és szeretet forrásává önmagunk számára, akkor ebből a lelki munkából megerősödve kerülünk ki.
Ha azonban úgy érzed, hogy nehezen boldogulsz ezzel a feladattal egyedül, akkor érdemes pszichológushoz fordulni!
Ha szeretnél segítséget kapni az önelfogadásban vagy az önismereted fejlesztésében, akkor várlak szeretettel online tanácsadás formájában!
Nézd meg a kapcsolódó videót is!
Megosztás:
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni.
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Cookie (Süti ) tájékoztató
A Sütik feladata
A sütik információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek pl. online tranzakciók igénybevételekor, így nem kell újra begépelni őket; megkönnyítik a weboldal használatát; minőségi felhasználói élményt biztosítanak, továbbá részt vesznek néhány látogatói statisztikai információ gyűjtésében.
A testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A cookie-k nem tartalmaznak olyan adatot, amely által a weboldal látogatói azonosíthatóak, azok kizárólag a felhasználó számítógépének felismerésére alkalmasak.
Ezen sütik célja, hogy a látogatók maradéktalanul és zökkenőmentesen böngészhessék a palagyikata.hu weblapot, használhassák annak funkcióit, és az ott elérhető szolgáltatásokat. Az ilyen típusú sütik érvényességi ideje a munkamenet (böngészés) befejezéséig tart, a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépről, illetve a böngészésre használt más eszközről.
Harmadik fél által elhelyezett cookie-k
A weblap alkalmazza a Google Analytics .A Google Analytics statisztikai célú szolgáltatás használatával a palagyikata.hu és aldomainjai információkat gyűjtenek azzal kapcsolatban, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalakat. Az adatot a honlap fejlesztésének és a felhasználói élmény javításának céljával használja fel. Ezen sütik szintén lejáratig a látogató számítógépén vagy böngészésre használt más eszközén, annak böngészőjében maradnak, illetve amíg a látogató nem törli őket.
Functional
Always active
The technical storage or access is strictly necessary for the legitimate purpose of enabling the use of a specific service explicitly requested by the subscriber or user, or for the sole purpose of carrying out the transmission of a communication over an electronic communications network.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statistics
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
The technical storage or access is required to create user profiles to send advertising, or to track the user on a website or across several websites for similar marketing purposes.