A többemberes baba kifejezés Dr. William Sears nyolcgyermekes gyerekorvostól származik. Ezek a gyerekek nagyobb törődésigényűek és ez nagyon igénybevehezi a szülőket. Itt megtalálod azt a 12 pontot, ami alapján e tudod dönteni, hogy többemberes-e a babád: https://wmn.hu/wmn-life/59777-a-tobbemberes-babak-igenyei-nagyok-a-szuleik-megis-gyakran-magukra-maradnak
A WMN- en nemrég jelent meg velem az interjú, ami arról szól, hogy hogyan és miért terheli meg a kapcsolatot ha többemberes baba születik.
Gyakran előfordul, hogy a párkapcsolati konfliktust valójában egy külső konfliktus kezelése okozza.
Ilyen szempontból mindegy, hogy az anyós próbál beleszólni a kapcsolat szabályaiba vagy valaki flörtölni próbál a pároddal, esetleg a volt feleség szeretne több gyerektartást.
Ezek látszólag teljesen más történetek,de valamiben hasonlítanak.
Mindegyik egy külső konfliktus a párod oldaláról, aminek az lehet az eredménye, hogy éket ver közétek.
Teljesen természetes, hogy ilyenkor úgy érzed, hogy védeni kell a kapcsolatot. De mégis, a legtöbben olyan módokon próbálják megvédeni a kapcsolatot, amivel pont meggyengítik.
Ezek a helyzetek arról szólnak, hogy hol van a ti közös határotok. A párkapcsolat egy egység ( ha gyerek is van, akkor a család is) és fontos, hogy legyen egy határ, ami körülvesz titeket.
Ez azt jelenti, hogy ti egy csapat vagytok, elsősorban egymáshoz tartoztok és minden, ami ezen kívül van másodlagos.
Amikor egy ilyen zavaró kísérlet történik, hogy a határt valaki megsérti, akkor annak a dolga megvédeni, akihez tartozik ez a külső személy. Vagyis az a jó, ha mindenki a saját anyját, saját exét ” tartja féken”.
Gyakran előfordul azonban, hogy nem annak zavaróbb a helyzet, akihez az adott személy tartozik és megpróbálja rávenni a párját, hogy úgy lépjen, döntsön, reagáljon, ahogy ő maga helyesnek tartja az adott helyzetben.
És pontosan ezzel teszi párkapcsolati problémává az adott helyzetet!
Mert eredetileg a párja számára ott egy kihívás, hogy hogyan kezelje ezt a külső ” behatolót”, de onnantól, hogy a párja elkezd ezzel kapcsolatban erőteljes elvárásokat kommunikálni, máris arról is szól a történet, hogy magában a párkapcsolatban kerül nyomás alá.
A legtöbb esetben megéli azt is, hogy a párja bizalmatlan vele, hiszen, ha át akarod venni a kontrollt azzal minimum azt kommunikálod, hogy ő nem tudja ezt megoldani vagy szerinted nem akarja. Tehát azt fogja megélni, hogy nem hiszel benne, hogy megvédi a kapcsolatot, nem hiszel benne, hogy bízhatsz benne, nem hiszel abban, hogy elég fontos vagy neki. Az üzenet az lesz, hogy ő nem elég tökös, nem tudja hogy kell és nem lehet benne bízni.
Az eredeti problémánál sokkal nagyobb gond lesz, ha a párod ezt éli meg! A bizalmatlanság nagyon romboló a kapcsolatra nézve.
Mindegy, hogy a hűségében nem bízol vagy abban, hogy elég tökös beleállni egy konfliktusba vagy abban, hogy helyesen tud mérlegelni , hogy egy helyzetben mit tegyen. Biztos, hogy minden bizalmatlanság meggyengíti a kapcsolatot!
És ha a külső személy direkt azt akarta, hogy a kapcsolat meggyengüljön, akkor gyakorlatilag segítettél neki, hogy valóban így legyen. Kettőtök közé emelted azt a problémát, ami valójában egy külső probléma.
De mit lehet tenni helyette?
Ha a helyén látod a problémát, ott, ahol valójában keletkezett, a kapcsolatotok határán, a párod oldalán, akkor màris egyértelmű, hogy rá kell bízni a megoldást.
Ez nem azt jelenti, hogy nem beszélgethettek róla. Természetesen van közöd hozzá és jó, ha elmondod, hogy mit érzel az adott dologgal kapcsolatban, de ne akard átvenni a kontrollt! Ne mondd meg, hogy hogyan kezelje és ne helyezz rá nyomást! Ha erőteljesen elvárod, hogy úgy döntsön vagy lépjen, ahogy te szeretnéd, akkor két tűz közé teszed. Lehet, hogy eléred, hogy a kívánságodnak megfelelően cselekedjen, de ha ez nyomásra történik, nem a saját meggyőződése szerint, akkor az előbb- utóbb visszaüt.
Ha viszont azon túl, hogy elmondod hogy érzel az adott dologgal kapcsolatban azt kommunikálod, hogy rábízod a helyzet megoldását, mert az ő anyja/exe/volt felesége, akkor pont megerősíted a kapcsolatot. Mert azt látja, hogy bízol benne, hogy hiszel abban, hogy megoldja.
Természetesen nem elég, ha bizalmat kommunikálsz, tényleg bíznod kell benne és el kell tudni fogadni, hogy az ő megoldása a helyzetre valószínűleg nem az lesz, ami a te megoldásod lenne.
Ezt néha nehéz elfogadni.
Ha azért nehéz, mert úgy éled meg, hogy a párod valóban nem elég határozott, akkor azt fontos, hogy tudd, hogy senki sem lett még tökösebb attól, hogy azt mondták neki, hogy ” Ne legyél már olyan tutyimutyi!”
Sőt, ennek duplán negatív hatása van!
Mert egyrészt pont leminősíti a a másikat, hogy ő nem elég jó neked, másrészt kontrolláló, ami megint azt üzeni, hogy ” gyenge vagy, az irányításomra szorulsz!”.
A férfiak erre különösen érzékenyek. Ha van olyan, amit minden férfi utál, akkor az az, ha a párja nem tartja elég tökösnek.
Ezzel szemben legyen bármilyen határozatlan vagy bizonytalan, ha te hiszel abban, hogy képes kiállni magáért és a kapcsolatért, az erőt és önbizalmat ad neki!
Lehet, hogy nem egyik napról a másikra fogja tudni erőteljesen képviselni a kapcsolat érdekeit és oroszlánként védeni a határt, de biztos, hogy a kapcsolatotok azonnal erődik azáltal, hogy hiszel benne.
Ha pedig a bizalmatlanságod nem csak a külső konfliktus miatt van, mert más okból sem tudsz megbízni benne, akkor az egy másik probléma. De akkor sem érdemes a külső szereplőre koncentrálni és átvenni a megoldás feletti kontrollt, hiszen akkor meg nem erről a konfliktusról szól a bizalmatlanságod, hanem más oka van. Akkor ezzel a bizalmatlansággal érdemes foglalkozni. Elsősorban saját magadban, aztán kettőtök között.
A párkapcsolati konfliktusok háttérben gyakran bonyolultabb, családi konfliktusok állnak.
Amikor a történet többszereplőssé válik, gyakran nehezen követhető az is, hogy tulajdonképpen kik között zajlik a konfliktus.
Tipikusan ilyenek azok a helyzetek, amikor az anyóssal, apóssal, sógórnővel vagy korábbi házastárssal kialakult konfliktus ver éket a pár közé.
Ilyenkor előfordul, hogy a pár mindkét tagja tisztán látja, hogy a probléma valójában nem kettejük között van. De mégsem tudnak közös stratégiát kialakítani, hogy milyen módon kezeljék az problémát jelentő helyzeteket. Ebben az esetben abban tudok segíteni, hogy mindkét fél szükségleteit figyelembe véve olyan közös stratégiát alakítsatok ki, amiben mint pár támogatni tudjátok egymást.
Valamivel nehezebb a helyzet, ha ezek a külső konfliktusok ahhoz vezetnek, hogy már maga a párkapcsolat kerül veszélybe.
Ilyenkor fontos, hogy a közös stratégia kialakítása előtt újraépítsük a bizalmat, a kapcsolat határait és kialakítsuk azokat a kommunikációs módokat, amelyet segítenek abban, hogy együtt tudjatok működni a közös stratégia kialakításában.
És a hozzá tartozó videót is, aminek a leírásában megtalálod az ingyenesen letölthető állandó utazási litát, ami sokat segíthet, hogy kialakítsd a saját listádat, ami minden nyaralás, utazás előtt megkönnyíti az összepakolást.
Szülőnek lenni, gyereket nevelni a legtöbbünk életében az egyik legnagyobb kihívás. A gyermek fejlődése során számtalan nehéz helyzettel kerülünk szembe, amik miatt új megoldásokat kell keresnünk, gyakran okoz nagy stresszt a gyermeknevelés. Szóval szülőnek lenni nehéz. Ha igyekszünk igazán jó szülők lenni, az meg még nehezebb. Ehhez folyamatos önfejlesztésre, tanulásra, önmagunk meghaladására van szükség.
Ha ehhez az egyébként is nagy kihívásokkal teli hosszú ideig dinamikusan változó alkalmazkodást kívánó helyzethez még hozzáadódik egy krízis, akkor ember legyen a talpán, aki ép elmével és kiborulás nélkül képes kezelni a helyzetet.
Viszont nem feltétlenül reális a cél, hogy sose boruljunk ki és semmiképpen nem reális, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben mindent jól csináljunk. Annyi nehezítő tényező van, hogy mindenképpen fontos ezen a területen is a reális célok kitűzése. Ebbe belefér, hogy nehéz, hogy küzdesz, hogy nem találod elsőre a jó megoldásokat, hogy kiborulsz, hogy éppencsak túlélitek a napot, hogy nem tudsz mindent megadni, amit szeretnél, hogy kompromisszumokat kötsz.
Mindeközben az is természetes, hogy szeretnél mindent megtenni, hogy jól legyetek, hogy te magad ne szenvedj és a gyereked, gyerekeid számára is könnyebbé tedd ezeket a heteket.
Ebben a bejegyzésben pedig arról írok, hogy a gyerekekre hogyan hat a bezártság és hogyan tudsz nekik segíteni úgy, hogy közben a saját helyzetedet és állapotodat is figyelembe veszed.
Először vedd fel a saját oxigénmaszkod!
Aki repült már repülőgépen, az tudja, hogy ha vészhelyzetben fel kell venni az oxigénmaszkot, akkor a protokoll szerint a felnőttnek először a saját maszkját kell felvenni és csak utána adni a gyerekre az övét. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Ha véletlenül nem vagy elég gyors és az oxigénhiánytól elájulsz, nem( biztos , hogy )lesz, aki feladja a gyerekre vagy rád a maszkot. Vagyis ha vészhelyzet van, akkor muszáj jól lenned, hogy gondoskodhass azokról, akik rászorulnak a gondoskodásra.
Ez lelki értelemben is így van. Egyszerűen nem tudsz adni, ha nincs, ha teljesen ki vagy. Ha nem vagy képes magad összeszedni, akkor nem fogsz tudni a gyerekednek segíteni. Úgyhogy, ha az erőd végén vagy, ha az alapvető szükségleteid kielégülése veszélyben van, ha egyszerűen nem működsz, akkor a gyereked érdeke is az, hogy először rövid időre legyél önző. Lehet, hogy addig neki nem lesz könnyű, mert ha előre sorolod a saját szükségletedet, akkor az övé nyilvánvalóan háttérbe szorul, de ha nem sorolod előre és nem tudod emiatt összeszedni magad, akkor ugyanúgy nem fogod tudni az ő szükségletét kielégíteni, csak hosszabb ideig. Szóval van az a helyzet, amikor az önzés nem önzés, hanem egyszerűen közös érdek.
Hogyan hat a gyerekekre a bezártság?
A gyerekek is krízist élnek át, de életkortól függően egészen máshogy reagálhatnak. Nézzük először , hogy milyen veszteségek és változások vannak az életükben a járvány miatti bezártság következtében:
Megváltozik a napirend, a hetirend, az élet szokásos kiszámíthatósága borul.
A számukra fontos személyekkel nem tudnak kapcsolatottartani. Nagyszülők, barátok, pedagógusok.
Megszokott és szerett tevékenységek, amiket az óvódában, iskolában vagy a nagyszülőknél szoktak csinálni elmaradnak.
Nem csak a szeretett személyek társaságától vannak megfosztva, de a szűk családon kívül bármilyen más társaságtól. Ez különösen nehéz az egyke gyerekeknek vagy azoknak, akiknek kisbaba még a testvére, hiszen így a szülőkön kívül nincs, akivel együttjátszhatnának.
Együttjátszó testvérek esetében viszont az hozhat nehézségeket, hogy a folyamatos összezártság és egymáshoz alkalmazkodás kényszere fokozza azokat a feszültségeket és konfliktusokat, amik a testvérkapcsolatokban egyébként is jellemzőek.
Az ingerkereső gyerekeknek az ingerek hiánya is komoly problémát jelent.
A megfelelő mennyiségű szabad levegőn tartózkodást és mozgást is nehezebb megoldani, a nagy mozgásigényű gyerekeknek ez nagyon megnehezítheti, hogy egyensúlyban maradjanak.
Hogyan reagálnak a gyerekek?
Életkortól függ, hogy mi a konkrét reakció, de az alapvetően jellemző, hogy a gyerekek, ha nem érzik jól magukat, akkor egy korábbi fejlődési szintre visszalépéssel reaglnak, hogy biztonságot keressenek. Vagyis egy óvodás gyakran úgy viselkedik, mintha baba lenne, sírósabb, önállótlanabb és a szeparációs szorongás , a szülőre tapadás is gyakori reakció. Az iskolásoknál is előfordul, hogy éretlenebb viselkedéseket vesznek fel, mint ahol már tartottak a fejlődésben, kevésbé tudják szabályozni az érzéseiket és indulataikat , mint korábban. Minden életkorban előfordulhat alvás és evészavar, hiszti és dühkitörések.
Mit tehetünk?
A legfontosabb, amit tehetünk, hogy mi jól vagyunk. Nem véletlen, hogy ezzel kezdtem a bejegyzést. Ha a szülő jól van, az biztonságot és követendő példát is ad egyszerre a gyereknek. És itt nem feltétlenül arról van szó, hogy kicsattanóan boldognak, minden pillanatban pozitívnak kell lenni. Éppen elég, ha képesek vagyunk magunkat annyira egyensúlyban tartani, hogy szabályozni tudjuk az érzéseink kimutatásának módját, hogy összerendezetten tudjunk viselkedni, egyszóval egyszerűen csak képesek legyünk ” normálisan ” működni.
A rossz érzéseket és fáradtságot nemcsak lehet, hanem kifejezetten jó, ha kommunikáljuk a gyerek felé, az ő nyelvükön, az életkornak megfelelő szinten. Egyrészt, mert így leszünk hitelesek, nem esünk abba a csapdába, hogy kettős kommunikációba csúszunk. Ha megpróbálunk a gyerekünknek jobb képet mutatni arról, amit átélünk, akkor valószínűleg nem fog sikerülni elhitetni vele. Az ember ezer módon kommunikál, így teljesen más egy őszinte mosoly, mint egy magunkra erőletett mosoly, miközben belül zokogunk. A gyerekek pedig nagyon rá tudnak hangolódni a szülőre, úgyhogy ha egyetlen ember van, aki megérzi a szavaid és a belőled sugárzó belső állapot ellentmondását, az a gyereked lesz. Szóval ne próbáld becsapni, mert csak megzavarod!
Ez nem azt jelenti, hogy az összes felnőtt kétségbeesésünket, halálfélelműnket, járványszorongásunkat vagy egziszteciális szorongásunkat ráboríthatjuk a gyerekre. Ezt nagyon nem javaslom! Fontos, hogy tisztában legyünk, hogy az életkorának és a személyiségének függvényében mit bír el a gyerekünk, mennyi információ adható. De az alapvető érzéseinkről, a gyermek számára nem ijesztő formában , érdemes beszélni, mert úgyis megérzi és ha csak érzi, sokkal nehezebben tudja kezelni.
A másik ok, amiért nem érdemes takargatni, hogy nekünk is nehéz, mert segít a gyerekünknek az általunk mutatott péda abban, hogy lássa, hogy ami rossz, azt ki lehet bírni, túl lehet élni, lehet rá megoldást keresni. Látja, hogy a rossz érzéseket ki lehet mutatni, ki lehet mondani és el lehet bírni velük. Szóval ne üvöltsd sírva, kiabálva a kisgyerek előtt, hogy mindmeghalunk! De nyugodtan mond ki, hogy félsz a betegségtől és ezért kellenek az óvintézkedések, mert így meg tudjátok védeni magatokat vagy, hogy nagyon fáradt vagy, mert egyszerűen túl sok a tennivaló vagy, hogy nagyon hiányoznak a barátaid.
A fent felsorolt hatások enyhítésével sokat tehetünk. Természetesen nem fogjuk tudni tökéletesen pótolni azokat a dolgokat, amiktől jelenleg el van vágva, de sokat tehetünk azért, hogy azok az alapvető szükségletek, amiket ezek a jelenleg nem elérhető emberek és dolgok kielégítettek, mégis valamilyen módon kielégüljenek.
Mit tehetünk a biztonságérzetéért?
A gyermeked biztonságérzetéért már nagyon sokat teszel azzal, ha vagy annyira jól, hogy úgy működj, mint máskor. Mit értek ez alatt? A gyerekek számára fontos, hogy a felnőttek kiszámíthatóak legyenek, lehessen tudni, hogy milyen helyzetre hogy reagálnak. Ha megszegik a szabályokat , arra a szülő hogyan reagál, hogyan lehet tőle figyelmet kérni vagy szerezni, szóval a gyermek számára a legfontosabb, hogy rájuk hogyan reagálunk vagy nem reagálunk. Így, amikor nagyon vacaul vagyunk és ettől ingerültebben vagy nagyobb büntetéssel reagálunk egy szabályszegésre, vagy éppen ellenkezőleg, annyira fáradtak vagyunk lelkileg, hogy nem reagálunk, nem tartjuk az addigi határokat, azzal az eddigi életrend megbomlását kommunikáljuk. Ha a gyerek nem kap erre értelmes magyarázatot vagy olyan pici még, hogy nem képes azt befogadni, akkor ez a biztonságérzetét kikezdheti.
Ez nem azt jelenti, hogy a helyzethez való alkalmazkodás miatt ne lehetne változtatni a szabályokon. Sok szempontból kell most kompromisszumot kötni, természetes, hogy változtatunk ezeken. De nem mindegy, hogy ez a gyerek számára követhető és érthető módon történik vagy kiszámíthatatlan módon. Ezért már az ovis gyereknek is érdemes magyarázatot adni , lehetőleg előre jelezni, ha valamilyen szabály változik. Nagyobb gyerekek esetében érdemes családi gyűlést tartani és közösen átbeszélni, hogy az új élethelyzet milyen változtatásokat igényel. A közösen meghozott szabályok felé a gyerekek sokkal elkötelezettebbek, mint a felülről rájuk kényszerített szabályok esetén. Természetesen ehhez szükség van a gyerekek belátási képességeire is és ahhoz is, hogy a szülő hajlandó legyen rugalmasan alkalmazkodni a gyerekek véleményéhez és szempontjaihoz vagy a megbeszélés valódi legyen. Ha úgy adódik az előzetesen elképzelt szabály helyett egy közösen kitalált mellett lehessen dönteni.
A biztonságérzet helyreállításáért tehetünk azzal is, ha az eddig kisámítható napirend, életritmus megborulása helyett, egy új ritmust alakítunk ki. Ez a saját munkáink szervezését is segíti és a gyerek biztonságérzetét is támogatja. Hogy a szoros napirend vagy a rugalmas, inkább csak néhány ponton fix ritmus az, ami az adott családnak segítség lesz, az változhat. Az új rimus alapját adhatják olyan nem változtatható dolgok, mint a pici gyerekek fix napközbeni alvása ( bár bizonyos keretek között ez is változtatható, de a legtöbb esetben ezeknek a megbolygatása több kárral jár, mint haszonnal) vagy az online órák, esetleg a szülők munkarendjéből adódó fix pontok.
Fontos azonban, hogy a napirend segítség legyen és ne plusz teher! Csak akkor tervezz szoros időbeosztást, ha feltétlenül szükséges vagy segít neked, különben maga a napirend betartása is újabb problémákat okozhat. Ezért fontos, hogy valóban a család szükségleteinek és helyzetének megfelelően tervezd meg. A mástól átvett napirend nagyon ritkán működik, mintának, inspirációnak használd az interneten keringő ilyen javaslatokat, de mindig igazítsd saját magatokhoz. Az otthonülés egyik előnye, hogy nem kell sietni reggel sehová, nem kell időre odaérni. Azáltal, hogy nem megyünk sehová szabadabban variálhatunk, főleg, ha a szülőnek sem teljesen kötött a munkarendje, így kihasználhatjuk , hogy kevésbé kell a rohanó világhoz alkalmazkodni, sok szempontból a saját tempónkban élhetünk.
Mit tehetünk, hogy szeretve érezze magát?
Az emberi kapcsolatokat nagyon nehéz pótolni és nagyon nagy teher nehezedik a szülőkre, amikor az eddig több felnőtthöz kötődő és velük jó kapcsolatot ápoló gyermek összes szeretetszükségletét csak a szülők tudják kielégíteni, akik mindeközben egyéb területen is terhelve vannak.
Azokkal a barátokkal, felnőttekkel, akihez kötődik, próbáljuk meg más csatornákon biztosítani a kapcsolattartást! Ha nem is jó a gyereknek, ha sokat számítógépezik, ebben a helyzetben érdemes kompromisszumot kötni ebben és a nagyszülőkkel és barátokkal összehozni online találkozásokat. Az óvodás gyerekeknek sokszor nem megy még az ilyen csatornán a beszélgetés vagy a kapcsolódás. A közös meseolvasás vagy, ha a felnőtt bábozik a gyereknek jó lehetőség ilyenkor. A nagyszülő, akár felveheti hangfelvevőre, ahogy mesél és le lehet játszani a gyereknek, de telefonos formában is megoldható ugyanez. A gyerek rajzolhat a nagyszülőknek, amit akár postán, akár szkennelve átküldhetünk, így a legközelebbi beszélgetésnél meg is köszönheti.
Az ovisok kis barátaival való online együttlétet úgy is megoldhatjuk, hogy 4-5 gyereket összehozunk, egy szülő mesél vagy bábozik nekik, így beindítva a beszélgetést és a kontaktust, vagy mindenki odahozza a saját kedvenc játékát megmutatni. Ha ezt ügyesen megszervezzük, akkor a szülőnek is hasznos, hiszen, ha egy szülő így szórakoztat 4-5 gyereket, addig a többiek tudnak dolgozni, a kisebbet ellátni vagy a nagyobb gyerekkel tanulni.
Mivel a kisgyerekeknek a tesi érintés alapvető ahhoz, hogy szeretve érezzék magukat, ezek az online formák pedig nem teszik ezt lehetővé, ezért várható, hogy nagyobb lesz a testi kontaktus igényük irányunkba. Meglepő lehet, hogy miért tapad ránk a gyerek, hiszen egész nap együtt vagyunk. De egyrészt, ha nagyrészt nem tudunk ráfigyelni ( ami a legtöbb esetben így van), akkor az egy másfajta együttlét. Másrészt ha feszült vagy szorong az is megnöveli a testi kontaktus igényt illetve az is, hogy más felnőttektől most nem tudja megkapni azokat az öleléseket, amikre szüksége van. Szóval érdemes számolni ezzel és, ha nyugodtan szeretnénk a feladatunkat elvégezni, akkor a kisebb gyerekkel érdemes előtte összebújni, megölelni, hogy tele legyen a szeretettankja.
A nagyobb gyerekek már változatosabb formákban elfogadják a figyelmet, a közös munka, közös játék, beszélgetés, a családi étkezések vagy akár az együtt tanulás is út lehet arra, hogy megkapja a minőségi figyelmet, amire szüksége van. Érdemes ezeket az utakat úgy megválasztani, hogy nemcsak a gyerek szükségletét vesszük figyelembe, hanem a sajátunkat is. Ezek az egymással töltött idők minket is feltölthetnek, így ne legyen lekiismeretfurdalásunk, ha azt mondjuk , hogy ezen a módon most nem szeretnék időt tölteni veled, de azon vagy amazon igen. Bár a gyerekek nagyon örülnek, ha a kedvenc játékukba száll be a szülő, de annak is, ha látják, hogy nem csak az ő kedvükért tesz valamit, hanem a közös idő neki is öröm.
Mozgás és friss levegő igény
Akinek kertje van, az szerencsésebb ebben a helyzetben. A gyerekek megmozgatását és friss levegőn tartozkodását sokkal nehezebb lakásba zárva megoldani. Mindenki igyekszik sétálni, kirándulni, amennyit meg tud oldani az egyéb teendők mellett, de ez általában jóval kevesebb, mint amihez hozzá vagyunk szokva. Fontos, hogy vedd figyelembe a gyereked jellegzetességeit! Van, amelyik gyereknek inkább, csak tudjuk, hogy fontos a mozgás és nem tapasztaljuk közvetlenöl a mozgáshiány következményeit. És van gyerek, aki , ha nincs rendesen megmozgatva, akkor nem képes koncentrálni, ingerült lesz vagy szédszedi a házat. Utóbbi esetében nagyon kiszúrsz magaddal is, ha nem kezeled prioritásként a mozgást, mert az ilyen típusú gyerekkel minden nehezebb, ha nem mozog eleget, így végső soron akármilyen nehéz a mozgást megoldani, mégis megéri, annyit nyersz vele! Ha egyéb körülmények miatt nem tudtok mindennap sétálni, egy otthoni mozgás, torna vagy legalább egy nagy hancúrozás az ágyban párnacsatával is sokat segíthet.
Ingerek biztosítása
Vannak gyerekek, aki szeretik, ha sok inger éri őket, szeretik a változatosságot. Számukra nehéz az otthonlét monotóniája. Az ő esetükben különösen fontos, hogy a napok ne legyenek egyformák, a napirend inkább keretet adjon, legyen lehetőség változatos napokra! Sok apró ötlet, ami nem tűnik felnőtt szemmel nagy dolognak és nem is igényel nagy energiabefektetést nagy izgalmat hozhat egy kisgyerek életébe. A kreatív tevékenységek festés, rajzolás, szinezők, gyurma, vágás, ragasztás, gyöngyfűzés vagy bárminek az alkotása egymással váltogatva hozhat egy kis újdonságot. De egy kis lefagyasztott jég, amivel lehet játszani a kádban vagy egy buborékfújó is izgalmas program lehet. Ha megteheted, szerezz be néhány új mesekönyvet, böngészőt, új filctoll készletet,nagyobb gyerekek esetén társasjátékot! Interneten is rengeteg letölthető szinező, játékos feladat, gyerekeknek való ötlet van. Érdemes ilyeneket begyűjteni, hogy mikor valami izgalmas tevékenységre van szükség, be tudd vetni!
Sokszor az is segít, ha egyszerűen csak egy másik helységbe mentek át a lakásban, ha nem mindig ugyanott játszotok vagy tanultok. Viszont vannak gyerekek, akiknek pont az a jó, ha adott tevékenységet mindig ugyanott, ugyanazon a helyen végeztek, így fontos, hogy a saját gyereked igényeit vedd figyelembe!
Testvérkonfliktusok
A tetvérek közti konfliktusok nem csak ebben a helyzetben okoznak gondot, a hétköznapi életben is sok energiát igényel, ha jó testvérkapcsolatot szeretnénk kialakítani a gyerekeink között.
Ami a helyzetben speciális, hogy a megnövekedett feszültségi szint okozhat plusz konfliktusokat. Hajlamosak lehetnek egymáson levezetni a feszültséget, illetve a folyamatos összezártság is növelheti a vitára való hajlamot.
Ezek ellen egyrészt teszünk azzal, ha igyekszünk megoldani, hogy ne legyenek feszültek, másrészt érdemes az összezártságot csökkenteni azzal, hogy megoldjuk, hogy külön is tudjanak játszani illetve a szülőkkel való külön időre is legyen lehetőség.
Maguk a gyerekek nem biztos, hogy tudatában vannak, hogy szükségük van külön időre, hogy ne legyenek folyamatosan együtt a testvérek, de ha sikerül úgy megszervezni a napot, hogy nem mindig mindenki van egy helységben, akkor kevésbé élik meg a folyamatos összezártságot.
A bejegyzéshez kapcsolódó videóban egy olyan motivációs játékról mesélek, ami nálunk nagyon jól bevált, járványtól függetlenül is.
Ezen a hosszabb videón pedig arról beszélgettünk Kepes-Végh Júlia pozitív fegyelmezés szülőoktatóval, hogy hogyan tudunk segíteni a gyerkeknek a bezártság elviselésében.
A konfliktusok hátterében mindig érdemes a szükségleteket keresni. Amikor összefeszülnek a vélemények, a háttérben mindig vannak szükségletek. Ezek a szükségletek gyakran összeegyeztethetőek, konszenzus is létrejöhet, ami azt jelenti, hogy mindenki megkapja, amit szeretne, a megoldással mindenki nyer. Ehhez azonban le kell ásni a megfogalmazott vélemények mögé, ha valójában mi is az, amit a felek szeretnének.
Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?
Ilyen szempontból a felnőtt és a kisgyerek között az a legmarkánsabb különbség, hogy míg a felnőtt képes a saját szükségleteit észlelni, megfigyelni és kifejezni, addig a kisgyermek nem, vagy csak részben képes erre. Kisgyermek alatt leginkább 6 éves kor alatti gyermeket értek.
Természetesen a 6-7 éves gyerekkel sem lehet úgy kommunikálni teljesen, mint egy felnőttel, de mégis elindul körülbelül ebben az életkorban egy változás, aminek eredményeként a kommunikáció “felnőttesebbé” válik. Ebben a korban egy fejlődési ugrás következik be, fejlődik az önuralom, a tudatosság, a belátás és a következményekről való előre gondolkodás, mérlegelés. Ettől az érési folyamattól a gyerek tudatosabb lénnyé válik.T ermészetesen nem egyik percről a másikra történik az érési folyamat és ezután még sok évig eltart a felnőtté válás, mégis fokozatosan egyre inkább lehet hasonló módon megbeszélni a problémákat, mint egy felnőttel. Ha korán elkezdtük tanítani és bátorítani a saját szükségletek felismerését, akkor az iskolás gyerek már sokkal többször fogja tudni megfogalmazni, hogy valójában mi nyomasztja, mi a baja, mint az óvodás.
A saját szükségleteink tudatosítása
A konfliktusban mi szülők is ott vagyunk. Bár jellemző, hogy a gyerekekkel kapcsolatos konfliktusokban a gyerek viselkedésére, érzéseire, szükségleteire koncentrálunk, éppen ugyanannyira fontos a mi szükségletünk is. Ha konfliktusba kerülünk, akkor biztosan ott van valamilyen szükséglet a háttérben, aminek kielégülését veszélyben érezzük. Természetesen lehet ez a szükséglet a gyerekkel kapcsolatos is, például ha a gyerek biztonsága van veszélyben, az ránk is hat. De lehetséges, hogy a saját fiziológiás szükségletünk, mondjuk a pihenés kerül veszélybe, amikor a gyermek olyasmire készül, ami számunkra aránytalanul nagy munkát eredményez. Fontos hát, hogy tudd, mi az, ami a te szükségleted a helyzetben!
Occam borotvája és Maslow piramisa
Occam borotvája az a filozófiai elv, miszerint egy jelenség magyarázatára érdemes mindig a legegyszerűbb megközelítést alkalmazni. Ez az elv nagyon hasznos tud lenni a gyerekek szükségleteivel kapcsolatban is. A szükségleteket melyek motiválnak minket Abraham Maslow elméletében hierarchiába rendezte. Az ő nevéhez köthető Maslow piramisban a szükségletek úgy helyezkednek el, hogy a legalapvetőbb szükségletek helyezkednek el legalul, a piramis magasabb szintjein pedig a magasabb szintű szükségletek.
Mivel a kisgyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mi okoz bennük feszültséget, így Occam elve alapján érdemes az alapoktól elindulni, és először az alapvető szükségleteket megvizsgálni.
Fiziológiás szükségletek
Ezek a legalapvetőbb élettani szükségleteink, olyanok, mint a folyadék, az evés, az alvás, a fizikai biztonság. A kisgyerek ezeknek a kielégítetlenségére sokkal érzékenyebb, mint a felnőttek. Nem képes elhalasztani az ilyen szükségletek kielégülését. Gondoljunk csak arra, hogy csecsemőkorban bármelyik ilyen szükségletét veszélyben érzi a baba, azonnal erőteljes vészjelzést ad le. Természetesen ahogy nőnek a gyerekek már nem jeleznek pánikszerűen, ha diszkomfort érzésük van, de egy óvodás gyerek még nagyon érzékeny lehet a kialvatlanságra vagy az éhségre, így ha nehezen értesz szót a gyerekeddel, mindig érdemes először ezeket a kérdéseket feltenni magadnak: Nem fáradt? Nem éhes?
A fáradtság nem csak a kialvatlanság miatt fordulhat elő. A világunk tele van erős ingerekkel és vannak gyerekek, aki különösen érzékenyek erre, így a fáradtság nemcsak alváshiány miatt, hanem amiatt is előfordulhat, hogy egyszerűen túl sok inger érte.
Egy fáradt, idegileg kimerült vagy éhes gyerekkel nem igazán képzelhető el, hogy érdemi beszélgetést lehet folytatni bármilyen helyzetnek a megoldásáról,így ilyenkor érdemes arra koncentrálni, hogy hogyan tudjuk mielőbb olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy ez a szükséglet kielégüljön. Természetesen nem mindig tudjuk hipp-hopp lefektetni a gyereket, de az ingerek csökkentése, ha ölbe vesszük, megöleljük sokat segíthet.
Biztonsági szükségletek
Ha nem éhes és nem fáradt a gyerek, de mégis kibillenti valami az egyensúlyából, a következő, amire érdemes gondolni, hogy biztonságban érzi-e magát. Nem elsősorban fizikai szempontból. A biztonságérzethez nagyon fontos a kiszámíthatóság. A gyerekek esetében ez a kiszámítható szabályokat, megszokott dolgokat, ritmusokat jelenti leginkább. Vannak olyan gyerekek, akik rugalmasabbak, de van, akit az is képes kibillenteni az egyensúlyából, hogy más úton megyünk az óvodába vagy éppen nem tudja felvenni a kedvenc nadrágját vagy inni a kedvenc bögréjéből. Felnőtt fejjel ezek a merevségek olykor abszurdnak tűnnek, de ha őszinte önvizsgálatot tartunk, rájövünk, hogy felnőttként nekünk is vannak olyan rigolyáink, amikhez ragaszkodunk. A saját gyereked ismerve gondold végig, hogy mik azok a pontok az ő életében, amik fontosak számára, amik biztonságot adnak neki!
Az ilyen szokásokon túl a szabályok, keretek kiszámíthatósága is ide tartozik. A következetesség, hogy tudja mire számíthat tőlünk biztonságot ad, kiszámíthatóvá teszi az életét. Ez olyan apróságokban is megnyilvánulhat, mint, hogy mekkora mozgásteret adunk neki abban, hogy saját döntéseket hozzon. Van olyan gyerek, aki már 2,5 évesen képes az összes ruhája közül választani, hogy aznap mit szeretne hordani és van, aki 6 évesen is jobban érzi magát, ha csak két verziót kínálunk, amiből kiválaszthatja a neki tetszőt. Abban hiszek,hogy minél több teret adunk a gyerekeknek az önálló döntésekre, annál önállóbbak lesznek. De ha nagyobb teret adunk, mint, ami számára komfortos, akkor inkább feszültséget kelt benne, hogy a döntéssel lemond a többi lehetőségről.
A szeretet szükséglete
A szeretet szükségletét igen gyakran emlegetjük a gyereknevelésben. A gyerekek lelki egyensúlyához mindenképpen fontos, hogy érezzék, hogy tartoznak valakihez, elfogadják őket és szeretik. Ezt a szükségletet viszont jóval nehezebb azonosítani, mint az éhséget vagy a szomjúságot. A picik ösztönösen keresik a fizikai kapcsolatot, de később előfordulhat, hogy a kapcsolódni vágyó gyerek nem tudja magáról, hogy ez okoz benne feszültséget vagy nem tudja hogyan kapcsolódjon a felnőtthöz. Sokszor hangoztatott elmélet, hogy ha a gyerek rosszalkodik, akkor általában figyelemre vágyik. Ez általában igaz is. Ha nem magyarázható a fiziológiás vagy biztonsági szükségletekkel a a gyerek feszültsége, akkor érdemes időt szakítani valódi figyelemre, egy kis szeretgetésre, hancúrozásra. Arra, hogy megélje, hogy hozzád tartozik és örömmel tölt el az ő létezése.
Intellektuális szükségletek
A pici gyerekeknél az intellektuális szükségletek leginkább a felfedezésben és a játékban jelennek meg. Kicsiknél a funkció játékok, míg óvodásoknál már a szerepjátékok jellemzőek. A kíváncsiság minden kisgyereket hajt és ennek minden szülő kénytelen olykor gátat szabni a veszélyek miatt. Ez kelthet a gyerekekben feszültséget, amire jó megoldás, ha biztonságosabb alternatívát találunk. Helyettesítő tárgyakkal vagy a felfedezés szoros felügyeletével a legtöbb ilyen helyzet megoldható. Természetesen nem mindig tudjuk ezt azonnal megoldani, de legalább tudjuk, hogy mi az a szükséglet, aminek a kielégülésében a gyermekünk frusztrálódott.
A leegyszerűsítés veszélyei
Maslow elméte természetesen sokkal bonyolultabban működik annál, mint, hogy ha egy alsóbb szint kielégül, akkor lépünk a következő szintre. Számos példát tudnánk találni arra, hogy éhező , fázó emberek is eljutottak az önmegvalósítás legmagasabb szintjeire. Ezen kívül az emberek és a gyerekek egyéni érzékenysége is más, nem feltétlenül ugyanannyira viselik el a frusztrációt egyik vagy másik szükséglet kapcsán. Előfordulhat, hogy egy gyerek már képes várni az evéssel, de kiborul, ha nem nézhet meg valamit, amire kíváncsi. Ezért a fentiek alkalmazása mindig egyedi. Inkább egyfajta gondolkodási keretrendszert szeretnék adni vele. Anyaként, különösen nehéz időszakokban, nehéz racionálisan gondolkodni, mikor egy dackorszakos gyerek számunkra aránytalannak tűnő módon teljesen kiborul attól, hogy nem megfelelő színű a bögre vagy van egy folt a banánon. Ilyenkor jó támpont, egyfajta checklist -ként használható mankó lehet a szükségletek sorrendben való végiggondolása.
Ha gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmak érdekelnek, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videót is:
Ilyenkor sok ember vágyik arra, hogy minden jól sikerüljön, a vacsora, az ajándékok, a fenyőfa díszítése, a dekoráció és a teríték. Vannak, akik mindent aprólékosan megterveznek. A kézzel készített gyertya vagy a gyönyörűen csomagolt ajándék nagyon szép látvány, de ha ehhez veszekedés társul, már semmit sem ér. Gondold át, számodra mi a fontos, mi számodra a valódi karácsony és mennyi időd és energiád van, és ne várj magadtól többet! Ha irreálisan túlvállalod magad, a meghittség helyett kimerültség, a béke helyett veszekedés lehet a fa alatt.
Fókuszálj arra, ami számodra az ünnep lényege!
Attól függően, hogy milyen az ember vallása, hite, különbözőképpen gondolkodunk a karácsonyról. Azonban attól függetlenül, hogy Jézus születését vagy a szeretetet ünnepeljük, a lényeg az ünnepben nem az anyagi világ, hanem a lelki. Nem az számít, hogy hegyekben álljon az ajándék, vagy hogy vacsorára szinte betegre együk magunkat, hanem az egymás iránti szeretet és tisztelet. Ha a lelkünk ünneplőbe öltözik, akkor a finom falatok és az ajándékok is más értelmet nyernek.
Figyelj a befelé!
Azért is érdemes fókuszban tartani azt, amit számodra az ünnep jelent, mert a nagy rohanás közepette így nem felejtesz el időt adni magadnak, hogy átgondold a szeretteiddel való kapcsolataidat. Vedd számba mennyi mindent kapsz tőlük, milyen gazdaggá tesz a szeretetük! Gondold át, mennyit adsz nekik!
Adj türelmet és engedményeket!
A tárgyi ajándékokon túl adhatsz tudatosan időt és türelmet is. Ha ilyenkor türelmesebb, megértőbb vagy a szeretteiddel, már érezni is fogjátok, ahogy a szeretet hangulata elkezdi átjárni az otthonotokat. A karácsony előtti rohanás nagyon sok stresszt okoz mindenkinek, idén a járványhelyzet miatt eleve mindenki feszültebb, a karácsony sem a szokásos mederben zajlik, nem könnyű így ünnepelni . Sokan veszteséget élnek meg, mert nem tudnak úgy együtt lenni a szeretteikkel, ahogy máskor. A karácsony azonban lehet egy lehetőség is, hogy a sűrű sötétségben fényt gyújtson, hogy a szeretet által megerősödjünk és megerősítsük egymást.
A családot összetartó csapatként működtesd !
Ha nem akarsz összeesni a fáradtságtól még karácsony előtt, akkor érdemes kiosztani a feladatokat. Ha jól ismered a családod tagjait, akkor tudod, milyen feladat számukra a testhezálló. Nem jó, ha minden feladatot egyvalaki végez, hiszen, ha nem közös a munka, az ünnep sem lehet igazán az. A kis gyerekeket is bevonhatjuk, bár ez néha több munkával jár, mint haszonnal, később természetes lesz nekik, hogy mindenkinek van feladata.
Oszd be az időt!
A „majd valamikor” hozzáállás a legfőbb oka a veszekedéseknek. Ha 24-én a fadíszítés és főzés mellett még ajándékok vagy fenyőfa után rohangálunk, akkor lehetetlen estére elcsendesedni és egymásra figyelni. A feszültséget ilyenkor egymáson vezetjük le.Ha megoldható az utolsó napra ne maradjon sok feladat, legyen időd arra, hogy elcsendesedj, és a családtagok egymásra is figyelni tudjanak!
Adj időt magadnak a hangolódásra is!
Már többször említettem az elmélyedés, a szeretteinkről való gondolkodást. Ehhez tervezz be magadnak időt! Lehet gondolkodni vásárlás közben vagy útközben is, de az igazi elmélyedéshez az kell, hogy ne kelljen másra figyelni csak magunkra. Ha egy fél órát szánsz erre, az bőven elég. Van, akinek a sütés és főzés is alkalmas erre, van akinek arra van szüksége, hogy egy finom itallal vagy egy forró fürdővel lazítson. Kelj hamarabb, vagy kérd meg a családot, hogy adjon fél órát és ülj le kényelmesen egy teával vagy egy kis zenével! Ha a készülődés és az ünneplés közé tudod illeszteni ezt az időt, az a legideálisabb. A pörgésből nagyon nehéz hirtelen lelassulni. Ha nem tudsz akkor hosszabb időt szakítani, legalább egy percet szánj arra, hogy magadban gondolatban lezárd a készülődést és ráhangolódj az ünneplésre! Egy két mély lélegzet vagy akár egy átöltözés sokat segíthet, hogy megérkezz az ünnepi hangulatba.
Ne akarj mindenkinek jó megoldást!
Nagyobb, és főleg bonyolultabb családokban feszültség keletkezhet abban a kérdésben is, hogy ki? – mikor?- hol? ünnepel. Ezt idén még a járványhelyzet miatti érintkezési dilemmák is bonyolítják. Ritka, hogy legyen olyan megoldás, ami minden félnek tökéletes, de ez nem jelenti azt, hogy meg kell bántanunk szeretteinket. A szűk család – aki a mindennapokban együtt él- döntsön és magyarázza el a többieknek a döntés szempontjait. Néha, olyankor is megsértődik valaki, amikor meg kellene értenie, hogy miért nem az ő akarata teljesült. Ilyenkor továbbra is szeretettel fordulj felé, de ne engedj a nyomásnak!
Az apróságokban engedj!
Az emberek életre-halálra tudnak vitatkozni a szalvéta színén vagy a szaloncukor ízén. A viták mögött persze más konfliktusok feszültségei vannak. Ezeket a valós konfliktusokat felderíteni azonban nem karácsonykor kell. Ilyenkor legyél nagylelkű az apróságokban! Próbáld magad kívülről nézni, mennyire komikus, amikor egy apróság miatt kikaparjuk egymás szemét!
A gyerekek legyenek középpontban!
Ahol van gyerek a családban, ott fontos, hogy a karácsony gyerekbarát legyen. Gondolj arra, hogy most tanul ünnepelni a gyermek! Sok felnőtt utálja a karácsonyt, vajon milyen karácsonyaik lehettek gyermekként? Mindig gondold végig a gyermekek szemszögéből a dolgokat!
Ha még többet szeretnél hallani arról, hogy kerülhetitek el a karácsonyi veszekedést és mi van a háttérben, akkor ajánlom az erről szóló lő adás felvételét.
Mikor stresszhatások érnek valakit gyakran előfordul, hogy a párján vezeti le a feszültséget. Ezen sokat segíthet, ha tudatosítjátok, hogy feszültek vagytok és jelezitek is a másik felé. Ha tudatosan kéred a másik türelmét, támogatását, segítségét, már ki is húztad a dolog méregfogát. Lehet, hogy még ezután is türelmetlenebb leszel a pároddal, de ha már tudja, hogy ez valójában nem neki szól, akkor kisebb esélye van, hogy ez komoly konfliktus lesz az eredménye. Ezen kívül sokat tudtok segíteni egymásnak abban, hogy támogatjátok egymást az öngondoskodásban. Ha képesek vagytok egymás felé megfogalmazni a szükségleteiteket, azt, hogy mit szeretnétek, mi lenne segítség számotokra, mit vártok a másiktól, akkor párkapcsolati konfliktus helyett, egyfajta csapatjátékká válik, hogy az otthon mindkettőtök számára a biztonságot jelentse.
Legyen közös terv a stresszkezelésre!
A közös célok kitűzése is segíthet, főleg, amikor a szükségletek teljesen mások. Egy közösen megfogalmazott cél közös irányt tud hozni, amiben helye lehet teljesen másfajta szükségleteiteknek és azok egyensúlyba hozhatók. Jó, ha pozitívan fogalmazol, azt mondod el, amit szeretnél és nem azt, amit nem. Ezen kívül fontos, hogy konktétan fogalmazz. Ha azt mondom nyugalmat szeretnék, az jelentheti, hogy nem akarok beszélgetni, de azt is, hogy az zavar, ha más zenét hallgat vagy egyikkel sincs baj, csak adott témáról nem szeretnék beszélni.
Legyen családi stratégiátok!
A saját családunk biztonsága érdekében érdemes kialakítani egy saját szabályrendszert, közös döntéseket hozni arról, hogy milyen szabályokat tartsunk be, milyen szempontok alapján döntjük el azt, hogy kivel, mikor és hogyan érintkezünk. Ha ezt a stratégiát általában kialakítottuk, sokkal könnyebb lesz ezt a barátok, rokonok felé képviselni. Hiszen ha általános szabályokat alkalmazunk, akkor a másik fél könnyebben elfogadja, hiszen nem az ő személyéről szól.
Ha nem értetek egyet, fektessetek munkát a közös vélemény kialakításába!
A közös stratégia kialakítása is okozhat problémát, ha az együtt élő családtagoknak, házastársaknak más a véleménye. Ilyenkor szánd rá az időt, hogy valóban megértsétek egymás szempontjait! Ahogy más vitás kérdésekben itt is az a legfontosabb, hogy mielőtt ütköznétek a különbözőségek miatt, törekedjetek arra, hogy minél részletesebben és világosabban megértsétek, hogy a másik milyen tények alapján, mit gondol, mit érez, mit szeretne és miért szeretné, amit szeretne! Keressétek a közös pontokat és közös minimumokat! Nem érdemes rögtön a vélemények közötti különbségekre koncentrálni. Ha sikerült egymást figyelmesen meghallgatva, kérdezve valóban megértenetek egymást, akkor először emeljétek ki azokat a dolgokat, amikben egyetértetek.
A megbeszélés során alkalmazzátok azokat a szempontokat, amiket a „Hogyan lehet egy vita építő párkapcsolatban?” bejegyzésben találtok, így elkerülhetitek, hogy a vitából párkapcsolati konfliktus alakuljon ki.
Az olyan területeken pedig, ahol nehéz a megegyezés, a érdemes megpróbálni tágítani a gondolkodást és akár a kétféle megoldás helyett egy teljesen más harmadikat kitalálni! Gyakran előfordul, hogy a konfliktus során beszorulunk egy igen-nem dimenzióba, azt gondoljuk, hogy csak kompromisszummal oldható meg a helyzet, miközben számos olyan megoldás is lehetséges, ami ezen az igen-nem-en kívül van. Ha elakadtok, jó módszer lehet, hogy megpróbáltok minél több, akár extrém, furcsa ötletet írni a megoldásra. Csak azután értékeljétek az ötleteket, hogy mennyire megfelelőek mindkettőtöknek és mennyire megvalósíthatóak, mi után jó sok ötletet írtatok össze anélkül, hogy bármilyen módon cenzúráznátok azokat! Ez a módszer segít, hogy szélesebb szemszögből lássátok a helyzetet, többféle megoldási lehetőségből választhassatok.
Adj több apró szeretetbonbont!
A legtöbb szeretetet és biztonságérzetet az apró, ismétlődő rítusok, gesztusok adják. Egy futó ölelés, puszi, a kérem,a köszönöm vagy a reggeli és esti köszönések mind egy-egy pozitív impulzust jelentenek, ezekre ilyenkor fokozottan szüksége van az embereknek. Minél inkább be vagy zárva a négy fal közé, annál inkább fokozódik ez az igény, hiszen a többi kapcsolatod virtuálissá válik, kiesnek azok a mindennapi ilyen pozitív impulzusok, amiket máskor másoktól kapsz. Ezek a testi és lelki simogatások csökkentik a szorongást és erősítik a kapcsolatot.
Jóból is megárt a sok!
Ha sokat vagytok összezárva az egy idő után teherré válik. Mindegy milyen jó a kapcsolat, hogy házasságról, barátságról vagy rokonságról van szó, a folyamatos együttlét legalább annyira nehéz, mint távol lenni a szeretteidtől. Fontos, hogy ezt elsősorban saját magad előtt fel tudd vállalni! Teljesen természetes, ha nem szeretnél a pároddal, gyerekeddel, szüleiddel vagy bárki mással egész nap kontaktusban lenni, ez még nem jelenti, hogy ne szeretnéd őket eléggé! Minden embernek szüksége van arra, hogy legyen ideje saját magára. Hogy kinek mennyi az igénye és mennyire tudja az adott élethelyzetben megvalósítani, az persze különböző. De sokat segít a béke megtartásában, ha figyeltek egymás igényeire. Próbálj meg időt és teret biztosítani a párodnak, hogy legyen a napnak egy olyan része, amikor félre tud húzódni és kérd a segítségét, hogy neked is legyen egy kis időd, amikor önmagaddal lehetsz! Ha nem kapja meg mindenki az időt a regenerálódásra, annak konfliktus lehet az eredménye.
Ezt az időt érdemes olyan tevékenységre fordítani, ami feltölt, egyensúlyban tart, ami csökkenti a feszültségeket. A ” Mit tehetünk a lelki békénk megőrzéséért a járvány alatt?” című bejegyzésben olvashatsz arról, milyen módjai vannak, hogy megküzdj a helyzettel.
Konfliktus közeli barátokkal, családtagokkal
Szeretteinkkel nehezebb a véleménykülönbségek kezelése.
Ha a közvetlen környezetedben, a szeretteiddel tapasztalsz nagy véleménykülönbségeket, akkor a helyzet tovább bonyolódik. Az elköteleződés kisebb, mint a közvetlen családtagok felé, akikkel együtt élünk, de nagyobb, mint az idegenek felé. Akikkel nem élsz együtt, azokkal nem feltétlenül kell közös nevezőre jutni abban, hogy mi a megfelelő viselkedés, ebben az esetben mindenki saját magáért és a közvetlen családjáért felelős. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, mert ha valaki közel áll hozzád, akkor nagy valószínűséggel szeretnél találkozni vele, így az ő viselkedése már hatással lesz a biztonságodra és a közvetlen családtagjaid biztonságára is. Illetve aki közel áll hozzád, annak a biztonságáért is aggódhatsz, emiatt is jobban szeretnél hatni a viselkedésére.
Amikor arról próbálunk beszélni a szeretteinkkel, hogy találkozzunk-e és, ha igen, milyen körülmények között, akkor sokszor keveredik a saját családunkért aggódás és a másikért, a másik családjáért való aggódás. Pedig érdemes ezt elválasztani.
A saját családi stratégia legyen a kiindulási pont!
Amikor családtagokkal, barátokkal kapcsolatban kell döntést hozni az érintkezésről vagy annak módjáról, a saját családi stratégia legyen a döntő! Ahogy az előző cikkemben írtam (Hogyan őrizzük meg a járvány alatt a lelki békénket?) érdemes az együtt élőknek egy közös stratégiában megegyezni arról, hogy milyen szempontok alapján döntenek a találkozásokról, érintkezésekről. Ha ez már kialakult, sokkal könnyebb dönteni és objektívebb is lesz a döntés.
Attól, hogy aggódom valakiért, még nem dönthetek helyette!
A felnőtt barátok és családtagokért való aggodalom nem azt jelenti, hogy helyettük kell döntenünk. A fent említett rengeteg szempont mentén való különbségek miatt nehéz is lenne valaki más helyett dönteni, így a legjobb, ha elfogadod hogy a felnőtt családtagjaid ugyanúgy saját maguk döntenek a saját szabályokról a saját prioritásaik mentén! Sokan aggódnak idős szüleik és nagyszüleik miatt vagy várnának tőlük nagyobb óvatosságot, mint amivel ők a helyzethez hozzáállnak. A nyomásgyakorlás vagy az, hogy a szüleid szülei próbálsz lenni nem igazán vezet eredményre, inkább családi konfliktus lesz belőle. A tájékoztatás, információ átadás és akár a saját érzések kifejezése után el kell fogadjuk, hogy nem dönthetünk helyettük. Amiben dönthetünk azok a saját szabályaink az érintkezésre és az ezek mellett való kiállás.
Saját lelki biztonságunk is lehet szempont!
Azzal együtt, hogy mások helyett nem dönthetünk, a saját magunk védelme kiterjedhet arra is, hogy nem teszünk olyat, ami bár a saját család szempontjából biztonságosnak tűnik, valaki másra veszélyt jelenthet. Ha úgy látod, hogy a veled vagy családoddal való találkozás a másik félnek lenne veszélyes, akkor érdemes végiggondolni ennek az érzelmi következményeit és azt is a mérlegre tenni. Ha esetleg valóban ti fertőznétek meg egy barátot, családtagot, akkor azt gondolnád, hogy övé volt a döntés vagy felelősnek éreznéd magad? Utóbbi esetben akár ez is lehet ok, hogy úgy dönts, nem vállalod a kockázatot.
Az őszinteség az alapja a biztonságos kapcsolattartásnak!
Bármilyen kontaktus felvállalásáról akkor tudsz dönteni, ha van rálátásod, hogy a másik mennyi emberrel találkozik. Ez alapján tudod megbecsülni, hogy mekkora kockázatot jelent. Ha valaki nem őszinte veled, akkor számolnod kell azzal, hogy esetleg nagyobb kockázatot jelent, mint gondolnád, így ezt figyelembe véve mérlegelj!
Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj egy like-ot a facebook oldalamra is!
Megosztás:
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni.
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Cookie (Süti ) tájékoztató
A Sütik feladata
A sütik információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek pl. online tranzakciók igénybevételekor, így nem kell újra begépelni őket; megkönnyítik a weboldal használatát; minőségi felhasználói élményt biztosítanak, továbbá részt vesznek néhány látogatói statisztikai információ gyűjtésében.
A testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A cookie-k nem tartalmaznak olyan adatot, amely által a weboldal látogatói azonosíthatóak, azok kizárólag a felhasználó számítógépének felismerésére alkalmasak.
Ezen sütik célja, hogy a látogatók maradéktalanul és zökkenőmentesen böngészhessék a palagyikata.hu weblapot, használhassák annak funkcióit, és az ott elérhető szolgáltatásokat. Az ilyen típusú sütik érvényességi ideje a munkamenet (böngészés) befejezéséig tart, a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépről, illetve a böngészésre használt más eszközről.
Harmadik fél által elhelyezett cookie-k
A weblap alkalmazza a Google Analytics .A Google Analytics statisztikai célú szolgáltatás használatával a palagyikata.hu és aldomainjai információkat gyűjtenek azzal kapcsolatban, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalakat. Az adatot a honlap fejlesztésének és a felhasználói élmény javításának céljával használja fel. Ezen sütik szintén lejáratig a látogató számítógépén vagy böngészésre használt más eszközén, annak böngészőjében maradnak, illetve amíg a látogató nem törli őket.
Functional
Always active
The technical storage or access is strictly necessary for the legitimate purpose of enabling the use of a specific service explicitly requested by the subscriber or user, or for the sole purpose of carrying out the transmission of a communication over an electronic communications network.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statistics
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
The technical storage or access is required to create user profiles to send advertising, or to track the user on a website or across several websites for similar marketing purposes.
