Szeretetbefőtt – „recept” karácsonyra

Remek „recept” karácsonyra, de igazából bármilyen alkalomra.

Miért szoktunk befőttet készíteni? Mert télen nincs gyümölcs és eltesszük ínségesebb időkre.

Pontosan ugyanezért érdemes szeretetbefőttet készíteni.

Akármennyire szeretünk valakit,vannak olyan időszakok, amikor saját krízisünk vagy energiahiányunk miatt, ezt nem tudjuk felé igazán kimutatni.

De mi lenne, ha tudnánk a szeretetet konzerválni és eltenni a nehéz időkre?

A szeretetbefőtt tulajdonképpen erről szól.

De mégis hogyan lehet elkészíteni?

Ahhoz, hogy jó szeretet befőttet tudj készíteni, fontos, hogy legyen gyümölcs, vagyis éppen olyan állapotban legyél, amiben ki tudod és akarod mutatni a másik felé, hogy mennyire szereted.

Ha ez megvan, már csak az kell, hogy ismerd a megajándékozott ízlését.

Minden szeretetbefőtt egyedi, rólatok szól, arról, ahogy te szereted őt. Minél inkább személyreszóló, annál finomabb és minél nagyobb, annál tovább kitart.

Nézzük, mik kerülhetnek bele a szeretbefőttbe:

Amit szeretsz benne:

” Mindig feltölt a mosolyod”

” Imádom az almáspitéd”

Pikánsabb ízesítés lehet a:

” Szeretem a bőrőd illatát” 😂

Vagy ” Imádom a tökéletes feneked”

Amiért hálás vagy neki:

” Köszönöm, hogy meghallgatsz, amikor feldúlt vagyok”

” Hálás vagyok, hogy békén hagysz, amikor egyedüllétre vágyom”

„Éerékelem, hogy sok erőfeszítést teszel a kapcsolatunkért”

Ami örömet okoz vele kapcsolatban:

” Imádom nézni, ahogy a gyerekekkel hancúrozol”

” Nagyon szeretem a beszélgetéseinket”

Amit nagyra értékelsz

” Csodálom a türelmedet, ahogy a gyerekekkel bánsz”

” Felnézek rád, hogy mindig dolgozol azon, hogy fejlődj és új dolgokat tanulj”

Kedves közös emlékek

” Mindig feltölt, amikor arra gondolok, hogy milyen volt veled a nyaralás…-on/az első tánc/ az első csókunk/ stb.

” Emlékszel, amikor….., 

Amikor te kapsz tőle szeretetet

” Ha rossz napom van és átölelsz, mindig biztonságra találok „

” Amikor meglepsz egy szál virággal, az egész nap jó kedvre derít.”

Amit ő jelent a számodra

” Te vagy az otthonom „

” Jó, hogy mindig tudom, hogy támogatsz abban, ami fontos nekem „

Idézetek, versek, mesék amik valamiért rólatok szólnak. 

Rajzolhatsz is egy kedves rajzot, ha szívesen rajzolsz.

Írhatsz hosszabban is egy- egy emlékről vagy arról, hogy mit látsz a kapcsolatotok erősségének.

Ha békés karácsonyra vágysz, nézd meg ezeket a tartalmakat is!

Megosztás:

5. Tévhit: A konfliktuskerülés jó kapcsolatot eredményez.

Honnan ered a tévhit?

Ahogy a konfliktust gyakran azonosítják a veszekedéssel, úgy ennek a logikának a mentén a konfliktuskerülés a békére törekvéssel lesz egyenlő. Ebből következik az a hiedelem, hogy ha kerülöd a konfliktust, azzal véded a kapcsolatot.

Mi a valóság?

Valójában egy olyan kapcsolatban, mint a párkapcsolat ritkán van esélye annak, hogy valóban elkerüljük a konfliktust. A legtöbb esetben a konfliktuskerülés sokkal inkább jelenti a konfrontáció kerülését. Hiszen egymást nem tudjátok és nem akarjátok elkerülni, így a konfliktus ugyanúgy dolgozik bennetek, csak nincs kimondva.

Miért káros?

Ha azt gondolod, hogy a konfliktusok elkerülése jó kapcsolatot eredményez, az ahhoz vezet, hogy nem vállalod fel a konfliktusokat akkor, amikor az ellentét keletkezik. Ennek az az eredménye, hogy gyűlik a feszültség benned, miközben a kommunikációd nem lesz önazonos, nem képviseled a saját érdekeid. Az ilyen konfliktuskerülés vezethet passzív agresszív viselkedésekhez, kettős kommunikációhoz, ami a párodban is feszültséget gerjeszt.

Amikor egy idő után nagyobbra nő az elégedettlenség, már sokkal nehezebb higgadtan jelezni, hogy valami zavar vagy problémát jelent a számodra. Ráadásul a másik fél is sokszor értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen ha hosszú ideig nem kommunikálsz erről, akkor számára meglepő lehet, amikor előállsz vele. 

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha azt tapasztalod magadon, hogy kerülöd a konfliktusok felvállalását, akkor érdemes a mélyére ásni, hogy a hiedelmeiden túl , mi akadályozza, hogy kifejezd a szükségleteidet. Az önérvényesítés csak a felszín, ha nem működik jól, akkor a háttérben gyakran az önértékelés és önbecsülés alacsony szintje áll.

Ehhez ajánlom figyelmedbe az Önismeret és párkapcsolat bejegyzés sorozatot:

És a párkapcsolati kommunikáciiós problémákról szóló sorozatot:

Megosztás:

4. Tévhit: Ha nincsenek hangos veszekedések, akkor nincs baj a konfliktuskezeléssel.

 A hangos veszekedések látványosak és az általuk okozott sérülések is nyilvánvalóak.

Ezért természetes, hogy a legtöbbeknek cél, hogy ne legyenek hangos veszekedések vagy akár kevésbé hangos, de egymást romboló kommunikáció. Az tehát nem tévedés, hogy jó, ha nem romboljuk egymást, nem eresztjük rá egymásra az indulatokat. A tévedés az, hogy mindegy, hogy ezt elfojtjuk, magunkban tartjuk vagy más módon fejezzük ki a hiányérzetet vagy fájdalmat, ami mögötte van. Ha csak a felszínt nézzük, nem feltétlenül lehet megítélni, hogy a nem veszekedés mögött béke és összhang vagy romboló folyamatok vannak.

Mi a valóság?

Amikor nem az összetűzés, hanem az elfojtott indulatok, saját magad háttérbeszorítása, a megbeszéletlen problémák okoznak folyamatosan sérüléseket, fájdalmakat, hiányérzeteket az kevésbé látványos, de ugyanúgy vagy akár jobban is rombolhatják a kapcsolatot, mint a hangos összetűzések. Ezért nem azt érdemes a önmagában a viselkedésre koncentrálni, mindig figyelembe érdemes venni, hogy milyen érzések vannak mögötte. Lehet cél és eszköz az együttműködő viselkedés. De a valódi együttműködés nem arról szól, hogy az indulataimat nem fejezem ki, hanem arról, hogy megfelelő módon fejezem ki illetve egyttműködés van abban, hogy ne is keletkezzenek ilyen indulatok.

Miért káros?

Ha nincsenek veszekedések, de mégis rosszul érzed magad, akkor ez a hiedelem ahhoz vezethet, hogy a saját érzéseid megkérdőjelezed. Így csak a problémák elmélyülése után lesz világos, hogy a egy csendes kapcsolatban is működhetnek romboló folyamatok.

Ha vannak nálatok veszekedések és azt gondolod, hogy a probléma maga a veszekedés és nem a mögötte lévő feszültség és elégedetlenség, akkor tüneti kezelést próbálsz alkalmazni. Minden energiád arra fordítod, hogy ne kiabálj, ne fejezd ki a dühödet, ami csak fokozza a feszültséget. Hiszen a megoldás nem az lenne, hogy magadban tartod a feszültséget, hanem az, hogy megfelelő, nem romboló módon fejezed ki.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ahelyett, hogy arra koncentrálnál, hogy hogyan ne fejezd ki az elégedettséged vagy a rossz érzéseidet inkább keresd az utakat arra, hogyan fejezheted ki konstruktív,előre mutató módon! 

Hogy valójában milyen a kapcsolat, azt sokkal inkább érdemes az élmények szintjén vizsgálni, mint a viselkedés szintjén. 

Ráadásul nem feltétlenül a jó – rossz skála az, ami segít abban, hogy változtatni tudjatok. Érdemes inkább tendenciákkal vizsgálni. 

Ehhez két ingyenes letölthető anyagom is segítséget tud nyújtani.

A következő videó is segíthet abban, hogy lásd, vannak -e káros folyamatok a kapcsolatban:
Megosztás:

3. Tévhit: A konfliktusokban valakinek igaza van, a másiknak meg nincs igaza

Honnan ered a tévhit?

A felnőttek szeretik a tényeket és igazságokat. Emiatt hajlamosak olyan helyzetekben is keresni ezeket, ahol nincsenek. Erről szól az „kinek van igaza” hozzáállás.

Természetesen a konfliktuskezelésben is fontosak a tények, de a párkapcsolati konfliktusok a legritkábbb esetben szólnak objektív, tudományosan bizonyítható tényekkel kapcsolatos vitákról. 

Mi a valóság?

A párkapcsolati (és úgy általában a szeretteinkkel való) viták érzelmekről, szükségletekről szólnak. Arról, hogy mit érzünk, mire van szükségünk nem lehet konstruktívan beszélgetni olyan kontextusban, amikor igaz/nem igaz részre próbáljuk osztani a dolgokat. Teljesen mindegy, hogy mi a “normális” vagy az “átlagos” vagy a “szokásos”. Az a lényeg, hogy az ellentétet úgy oldjátok meg, hogy mindenki elégedett legyen. Ezt akadályozza, ha azt gondoljátok, hogy csak az egyik félnek lehet igaza.

Miért káros ez a tévhit?

Ha azt gondolod, hogy csak az egyikőtöknek lehet igaza, akkor a vitában is csak egy nyerhet. Ebből logikusan következik, hogy valaki érdekei sérülni fognak. Az ilyen gondolkodás ahhoz vezet, hogy ellenfélként tekintetek egymásra akkor, amikor együttműködésre lenne szükség.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha kellőképpen figyelsz a másikra ahelyett, hogy be akarnád bizonyítani, hogy nincs igaza, akkor képes lehetsz felvenni az ő nézőpontját IS. Nem elvesztve a sajátod világossá válik, hogy ugyanannak a történetnek két oldala van és a másik nézőpontja inkább kiegészíti a tiédet, mint cáfolja.

Kezd el gyakorolni az értő figyelmet! Minél inkább képes vagy figyelni a másikra, annál inkább meg fogod érteni és ezáltal azt is, hogy egy másik nézőpontja is lehet ugyanannak a történetnek és lehet egyszerre mindekttőtöknek igaza.

Ha szeretnéd tudni, hogy a figyelemnek milyen fontos szerepe van a konfliktuskezelésben

Egymás megértésében segíthet a következő videó is

Megosztás:

2. Tévhit: A jó kapcsolatban nincsenek konfliktusok

Honnan ered a tévhit?

Ezt a tévhitet szintén a sok rosszul kezelt konfliktusnak köszönhetjük. Hiszen ha a konfliktus romboló, akkor logikus, hogy nincs helye a jó kapcsolatban

Mi a valóság?

Valójában pont a szeretetkapcsolatokban a legfontosabb, hogy az ellentétek felszínre kerüljenek, ne legyeneke a szőnyeg alá söpörve, hanem nyílt kommunikációval valódi megoldások szülessenek. Nem létezik két egyforma ember, ahogy gondolatolvasás sem. Így esélytelen, hogy két ember között ne legyen ellentét. A jól kezelt konfiktus azonban nem rombolja a kapcsolatot. Hiszen alkalmat ad a másik mélyebb megismerésésre, arra, hogy kimutasd a szereteted azzal, hogy a másik érdeke éppenúgy fontos neked, ahogy a sajátod.

Miért káros ez a tévhit? 

Egyrészt elősegíti a problémák szőnyeg alá söprését, hiszen, ha azt hiszed, hogy attól rossz a kapcsolat, hogy szóvá teszed, ami zavar, amiben hiányérzeted van, akkor próbálni fogod nem szóvá tenni. Míg akkorára nem nő a feszültség benned, hogy már nem tudsz konstruktív lenni. Ilyenkor természetedtől függően agresszívan kezdesz kommunikálni vagy megszünteted a kommunikációt.

A másik negatív hatása ennek a tévhitnek, hogy olyan kapcsolatokban, ahol a konfliktusok felszínre kerülnek azt okozhatják, hogy a kapcsolatot rossznak vagy menthetetlennek gondolod. Pedig szó sincs megoldatlan problémákról, pusztán attól vélik egyre rosszabbá a helyzet, hogy nem kezelni akarjátok a konfliktusokat, hanem bosszankodtok, hogy miért vannak.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolatodnak?

Ha ez az írás nem elég, hogy elhidd, hogy a jó kapcsolatban élő párok életének teljesen természetes része, hogy konfliktusok vannak és azokat kezelik, akkor keress olyan párt, akiket úgy ismersz, hogy jó a kapcsolatuk és kérdezd meg őket, hogy mit csinálnak, ha nem értenek egyet vagy problémájuk van. Ha egy pár azt mondja, hogy nekik sosincs konfliktusuk, akkor érdemes egy kicsit megkapargatni, hogy mit értenek ezalatt. Egy része az ilyen pároknak valójában rengeteg elfojtott problémával küzd és nem boldogok, egyszerűen csak nem is hiszik, hogy lehet jobb.

Az ilyen párok egy másik része viszont úgy értelmezi a konfliktust, mint keményebb vitát, összeütközést és olyan valóban nincs. Azok a párok, akik képesek nyugodtan, egymásra figyelve megbeszélni az ilyen helyzeteket, előfordul, hogy nem is nevezik konfliktusnak.

Ha úgy gondolod, hogy a párkapcsolatodban okoz gondot ez a tévhit, akkor érdemes beszélgetnetek arról, hogy ki mit gondol erről. Kinek mit jelent a konfliktus, az összhang, ki mit lát jó megoldásnak, ha nem kezdeményez beszélgetést arról, ami számára gondot jelent, azt miért nem teszi.

Ha szeretnéd a saját kapcsolatod megvizsgálni

Ha szeretnél többet tudni arról, hogy milyen a jó konfliktuskezelés

Megosztás:

1.Tévhit : A konfliktus rossz.

Honnan ered a tévhit?

Mivel az emberek jelentős része nem megfelelő módon kezeli a konfliktusait így a konfliktusok során rengetegszer sérülnek. Ha nehéz érvényesíteni az érdekeidet, ezen kívül számos alkalommal a konfliktusok ahhoz vezetnek, hogy még lelkileg is sérülsz nem csoda, ha azt gondolod, hogy a konfliktus rossz.

Mi a valóság?

A konfliktus nem jelent feltétlenül veszekedést de még vitát sem. Annyit jelent, hogy az adott szituációban mások az érdekek. Ha megfelelő módszerrel keresitek a közös megoldást, a konfiktus építi a kapcsolatot és az önértékelést is.

Miért káros ez a tévhit? 

Ha a konfliktust rossznak gondolod, akkor arra fogsz törekedni, hogy elkerüld. Azonban azt nem lehet elkerülni, hogy bizonyos helyzetekben más legyen a véleményed, az érdekeid vagyis valójában nem a konfliktust kerülöd el, csak annak nyilt rendezését.

Mit tehetsz, hogyez a tévhit ne ártson a kapcsolataidnak?

A saját asszertív kommunikációd és önismereted fejlesztésével sokat tehetsz azért, hogy a konfliktusaid úgy tudd rendezni, hogy közben ne sérülj.

Érdemes először átgondolnod, hogy miért tartasz a konfliktustól, milyen előzetes élmények vezettek ehhez. Ennek az ellenkezője, amikor jól sikerült konfliktusokat kezelni méginkább támpontot adhat ahhoz, hogy mi kell a jó konfliktuskezeléshez.

Hogyan voltál jelen, mit tettél, amikor a konfliktust jól sikerült rendezni, amikor nem volt rossz élmény a számodra?

Milyen kapcsolatokban, milyen körülmények között érzed úgy, hogy biztonságos a konfliktust felvállalni?

Ha szeretnél többet tudni arról, hogy milyen a jó konfliktuskezelés

Ha többet szeretnél tudni arról, hogy miért nehéz megfelelően kezelni a konfliktusokat

Megosztás:

Hogyan válik a külső konfliktus párkapcsolati konfliktussá avagy hogyan tud bekavarni az anyós vagy az ex?

 Gyakran előfordul, hogy a párkapcsolati konfliktust valójában egy külső konfliktus kezelése okozza.

Ilyen szempontból mindegy, hogy az anyós próbál beleszólni a kapcsolat szabályaiba vagy valaki flörtölni próbál a pároddal, esetleg a volt feleség szeretne több gyerektartást.

Ezek látszólag teljesen más történetek,de valamiben hasonlítanak.

Mindegyik egy külső konfliktus a párod oldaláról, aminek az lehet az eredménye, hogy éket ver közétek. 

Teljesen természetes, hogy ilyenkor úgy érzed, hogy védeni kell a kapcsolatot. De mégis, a legtöbben olyan módokon próbálják megvédeni a kapcsolatot, amivel pont meggyengítik. 

Ezek a helyzetek arról szólnak, hogy hol van a ti közös határotok. A párkapcsolat egy egység ( ha gyerek is van, akkor a család is) és fontos, hogy legyen egy határ, ami körülvesz titeket. 

Ez azt jelenti, hogy ti egy csapat vagytok, elsősorban egymáshoz tartoztok és minden, ami ezen kívül van másodlagos. 

Amikor egy ilyen zavaró kísérlet történik, hogy a határt valaki megsérti, akkor annak a dolga megvédeni, akihez tartozik ez a külső személy. Vagyis az a jó, ha mindenki a saját anyját, saját exét ” tartja féken”. 

Gyakran előfordul azonban, hogy nem annak zavaróbb a helyzet, akihez az adott személy tartozik és megpróbálja rávenni a párját, hogy úgy lépjen, döntsön, reagáljon, ahogy ő maga helyesnek tartja az adott helyzetben.

És pontosan ezzel teszi párkapcsolati problémává az adott helyzetet!

Mert eredetileg a párja számára ott egy kihívás, hogy hogyan kezelje ezt a külső ” behatolót”, de onnantól, hogy a párja elkezd ezzel kapcsolatban erőteljes elvárásokat kommunikálni, máris arról is szól a történet, hogy magában a párkapcsolatban kerül nyomás alá. 

A legtöbb esetben megéli azt is, hogy a párja bizalmatlan vele, hiszen, ha át akarod venni a kontrollt azzal minimum azt kommunikálod, hogy ő nem tudja ezt megoldani vagy szerinted nem akarja. Tehát azt fogja megélni, hogy nem hiszel benne, hogy megvédi a kapcsolatot, nem hiszel benne, hogy bízhatsz benne, nem hiszel abban, hogy elég fontos vagy neki. Az üzenet az lesz, hogy ő nem elég tökös, nem tudja hogy kell és nem lehet benne bízni.

Az eredeti problémánál sokkal nagyobb gond lesz, ha a párod ezt éli meg! A bizalmatlanság nagyon romboló a kapcsolatra nézve.

Mindegy, hogy a hűségében nem bízol vagy abban, hogy elég tökös beleállni egy konfliktusba vagy abban, hogy helyesen tud mérlegelni , hogy egy helyzetben mit tegyen. Biztos, hogy minden bizalmatlanság meggyengíti a kapcsolatot!

És ha a külső személy direkt azt akarta, hogy a kapcsolat meggyengüljön, akkor gyakorlatilag segítettél neki, hogy valóban így legyen. Kettőtök közé emelted azt a problémát, ami valójában egy külső probléma.

De mit lehet tenni helyette?

Ha a helyén látod a problémát, ott, ahol valójában keletkezett, a kapcsolatotok határán, a párod oldalán, akkor màris egyértelmű, hogy rá kell bízni a megoldást.

Ez nem azt jelenti, hogy nem beszélgethettek róla. Természetesen van közöd hozzá és jó, ha elmondod, hogy mit érzel az adott dologgal kapcsolatban, de ne akard átvenni a kontrollt! Ne mondd meg, hogy hogyan kezelje és ne helyezz rá nyomást! Ha erőteljesen elvárod, hogy úgy döntsön vagy lépjen, ahogy te szeretnéd, akkor két tűz közé teszed. Lehet, hogy eléred, hogy a kívánságodnak megfelelően cselekedjen, de ha ez nyomásra történik, nem a saját meggyőződése szerint, akkor az előbb- utóbb visszaüt.

Ha viszont azon túl, hogy elmondod hogy érzel az adott dologgal kapcsolatban azt kommunikálod, hogy rábízod a helyzet megoldását, mert az ő anyja/exe/volt felesége, akkor pont megerősíted a kapcsolatot. Mert azt látja, hogy bízol benne, hogy hiszel abban, hogy megoldja.

Természetesen nem elég, ha bizalmat kommunikálsz, tényleg bíznod kell benne és el kell tudni fogadni, hogy az ő megoldása a helyzetre valószínűleg nem az lesz, ami a te megoldásod lenne. 

Ezt néha nehéz elfogadni.

Ha azért nehéz, mert úgy éled meg, hogy a párod valóban nem elég határozott, akkor azt fontos, hogy tudd, hogy senki sem lett még tökösebb attól, hogy azt mondták neki, hogy ” Ne legyél már olyan tutyimutyi!”

Sőt, ennek duplán negatív hatása van!

Mert egyrészt pont leminősíti a a másikat, hogy ő nem elég jó neked, másrészt kontrolláló, ami megint azt üzeni, hogy ” gyenge vagy, az irányításomra szorulsz!”.

A férfiak erre különösen érzékenyek. Ha van olyan, amit minden férfi utál, akkor az az, ha a párja nem tartja elég tökösnek.

Ezzel szemben legyen bármilyen határozatlan vagy bizonytalan, ha te hiszel abban, hogy képes kiállni magáért és a kapcsolatért, az erőt és önbizalmat ad neki!

Lehet, hogy nem egyik napról a másikra fogja tudni erőteljesen képviselni a kapcsolat érdekeit és oroszlánként védeni a határt, de biztos, hogy a kapcsolatotok azonnal erődik azáltal, hogy hiszel benne.

Ha pedig a bizalmatlanságod nem csak a külső konfliktus miatt van, mert más okból sem tudsz megbízni benne, akkor az egy másik probléma. De akkor sem érdemes a külső szereplőre koncentrálni és átvenni a megoldás feletti kontrollt, hiszen akkor meg nem erről a konfliktusról szól a bizalmatlanságod, hanem más oka van. Akkor ezzel a bizalmatlansággal érdemes foglalkozni. Elsősorban saját magadban, aztán kettőtök között.

A bizalomról itt olvashatsz:

Érdemes megnézned a bizalom kapcsán ezt a videót is:

Ha szeretnél segítséget kapni :

Megosztás:

Családi konfliktusok

A párkapcsolati konfliktusok háttérben gyakran bonyolultabb, családi konfliktusok állnak.

Amikor a történet többszereplőssé válik, gyakran nehezen követhető az is, hogy tulajdonképpen kik között zajlik a konfliktus.

Tipikusan ilyenek azok a helyzetek, amikor az anyóssal, apóssal, sógórnővel vagy korábbi házastárssal kialakult konfliktus ver éket a pár közé.

Ilyenkor előfordul, hogy a pár mindkét tagja tisztán látja, hogy a probléma valójában nem kettejük között van. De mégsem tudnak közös stratégiát kialakítani, hogy milyen módon kezeljék az problémát jelentő helyzeteket. Ebben az esetben abban tudok segíteni, hogy mindkét fél szükségleteit figyelembe véve olyan közös stratégiát alakítsatok ki, amiben mint pár támogatni tudjátok egymást.

Valamivel nehezebb a helyzet, ha ezek a külső konfliktusok ahhoz vezetnek, hogy már maga a párkapcsolat kerül veszélybe.

Ilyenkor fontos, hogy a közös stratégia kialakítása előtt újraépítsük a bizalmat, a kapcsolat határait és kialakítsuk azokat a kommunikációs módokat, amelyet segítenek abban, hogy együtt tudjatok működni a közös stratégia kialakításában.

Megosztás:

Szülő és gyerek közötti konfliktusok

Egy ilyen megfogalmazása alapján valószínűleg a legtöbbeknek serdülő de legalábbis nagyobb gyerek jut eszébe.

Hiszen ha egy hároméves gyerek és a szülő között adódik konfliktus, akkor nem konfliktusként, hanem nevelési kérdésként szoktuk inkább megfogalmazni a problémánkat.

Tehát írhatnám azt is, hogy szülő konzultáció nevelési kérdésekben.

Akkor miért nem ezt írom?

Azért, mert a nevelésben (is) fontosnak tartom az egyenrangúságot.

Természetesen ez messze nem azt jelenti, hogy az óvodással gyerek és a szülő közötti konfliktust ugyanúgy kezeljük, mint a felnőttek közötti konfliktust.

De annyiban mégis ugyanaz, hogy a cél ugyanaz, hogy mindkét fél (vagy inkább az egész család) szükségleteit egyformán figyelme vegyük.

Nevezhetjük ezt demokratikusnak vagy válaszkésznek is, de természetesen nem a cimke a lényeg.

A lényeg, hogy abból a szemszögből segítek kibogozni a nehézségeket, hogy a család minden tagjának szükségletei egyformán fontosak.

A felnőtt és a gyerek közötti különbség leginkább abban van, hogy a gyerek minél kisebb annál több segítségre van szüksége, hogy fel tudja ismerni és kommunikálni a saját érzéseit, szükségleteit.

Emiatt a konfliktus megoldásának felelőssége sokkal inkább a szülőé. Még fontosabb, hogy ő maga tisztában legyen az adott helyzettel kapcsolatos érzéseivel, szükségleteivel, céljaival.

De ez gyakran nem is olyan egyszerű.

Ha szeretnéd, hogy segítsek ebben, akkor keress az elérhetőségeimen! 

A kicsi gyerekekkel való konfliktusokhoz hasznos szempontokat adhat ez a bejegyzés:

A you tube videóim között pedig itt találod azokat, amik a gyereknevelés témával kapcsolatosak:

Kisgyerekekről és családi harmóniáról olvashatsz tőlem a Liliputi blogon is:

https://www.liliputi.hu/blog/author/palagyi-kata/

A családdá válásról és testvérkonfliktusokról pedig a WMN-en:

https://wmn.hu/wmn-life/57077-egy-par-eleteben-altalaban-az-elso-gyerek-szuletese-a-legnagyobb-krizis

https://wmn.hu/wmn-life/57431-nem-segit-ha-szulokent-megoldjuk-a-gyerekeink-helyett-a-testverkonfliktusokat–szakertoi-tippek-hogy-mit-tegyunk-inkabb

Megosztás: