Konfliktus és szükségletek
A konfliktusok hátterében mindig érdemes a szükségleteket keresni. Amikor összefeszülnek a vélemények, a háttérben mindig vannak szükségletek. Ezek a szükségletek gyakran összeegyeztethetőek, konszenzus is létrejöhet, ami azt jelenti, hogy mindenki megkapja, amit szeretne, a megoldással mindenki nyer. Ehhez azonban le kell ásni a megfogalmazott vélemények mögé, ha valójában mi is az, amit a felek szeretnének.
Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?
Ilyen szempontból a felnőtt és a kisgyerek között az a legmarkánsabb különbség, hogy míg a felnőtt képes a saját szükségleteit észlelni, megfigyelni és kifejezni, addig a kisgyermek nem, vagy csak részben képes erre. Kisgyermek alatt leginkább 6 éves kor alatti gyermeket értek.
Természetesen a 6-7 éves gyerekkel sem lehet úgy kommunikálni teljesen, mint egy felnőttel, de mégis elindul körülbelül ebben az életkorban egy változás, aminek eredményeként a kommunikáció “felnőttesebbé” válik. Ebben a korban egy fejlődési ugrás következik be, fejlődik az önuralom, a tudatosság, a belátás és a következményekről való előre gondolkodás, mérlegelés. Ettől az érési folyamattól a gyerek tudatosabb lénnyé válik.T ermészetesen nem egyik percről a másikra történik az érési folyamat és ezután még sok évig eltart a felnőtté válás, mégis fokozatosan egyre inkább lehet hasonló módon megbeszélni a problémákat, mint egy felnőttel. Ha korán elkezdtük tanítani és bátorítani a saját szükségletek felismerését, akkor az iskolás gyerek már sokkal többször fogja tudni megfogalmazni, hogy valójában mi nyomasztja, mi a baja, mint az óvodás.
A saját szükségleteink tudatosítása
A konfliktusban mi szülők is ott vagyunk. Bár jellemző, hogy a gyerekekkel kapcsolatos konfliktusokban a gyerek viselkedésére, érzéseire, szükségleteire koncentrálunk, éppen ugyanannyira fontos a mi szükségletünk is. Ha konfliktusba kerülünk, akkor biztosan ott van valamilyen szükséglet a háttérben, aminek kielégülését veszélyben érezzük. Természetesen lehet ez a szükséglet a gyerekkel kapcsolatos is, például ha a gyerek biztonsága van veszélyben, az ránk is hat. De lehetséges, hogy a saját fiziológiás szükségletünk, mondjuk a pihenés kerül veszélybe, amikor a gyermek olyasmire készül, ami számunkra aránytalanul nagy munkát eredményez. Fontos hát, hogy tudd, mi az, ami a te szükségleted a helyzetben!
Occam borotvája és Maslow piramisa
Occam borotvája az a filozófiai elv, miszerint egy jelenség magyarázatára érdemes mindig a legegyszerűbb megközelítést alkalmazni. Ez az elv nagyon hasznos tud lenni a gyerekek szükségleteivel kapcsolatban is. A szükségleteket melyek motiválnak minket Abraham Maslow elméletében hierarchiába rendezte. Az ő nevéhez köthető Maslow piramisban a szükségletek úgy helyezkednek el, hogy a legalapvetőbb szükségletek helyezkednek el legalul, a piramis magasabb szintjein pedig a magasabb szintű szükségletek.
Mivel a kisgyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy mi okoz bennük feszültséget, így Occam elve alapján érdemes az alapoktól elindulni, és először az alapvető szükségleteket megvizsgálni.
Fiziológiás szükségletek
Ezek a legalapvetőbb élettani szükségleteink, olyanok, mint a folyadék, az evés, az alvás, a fizikai biztonság. A kisgyerek ezeknek a kielégítetlenségére sokkal érzékenyebb, mint a felnőttek. Nem képes elhalasztani az ilyen szükségletek kielégülését. Gondoljunk csak arra, hogy csecsemőkorban bármelyik ilyen szükségletét veszélyben érzi a baba, azonnal erőteljes vészjelzést ad le. Természetesen ahogy nőnek a gyerekek már nem jeleznek pánikszerűen, ha diszkomfort érzésük van, de egy óvodás gyerek még nagyon érzékeny lehet a kialvatlanságra vagy az éhségre, így ha nehezen értesz szót a gyerekeddel, mindig érdemes először ezeket a kérdéseket feltenni magadnak: Nem fáradt? Nem éhes?
A fáradtság nem csak a kialvatlanság miatt fordulhat elő. A világunk tele van erős ingerekkel és vannak gyerekek, aki különösen érzékenyek erre, így a fáradtság nemcsak alváshiány miatt, hanem amiatt is előfordulhat, hogy egyszerűen túl sok inger érte.
Egy fáradt, idegileg kimerült vagy éhes gyerekkel nem igazán képzelhető el, hogy érdemi beszélgetést lehet folytatni bármilyen helyzetnek a megoldásáról,így ilyenkor érdemes arra koncentrálni, hogy hogyan tudjuk mielőbb olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy ez a szükséglet kielégüljön. Természetesen nem mindig tudjuk hipp-hopp lefektetni a gyereket, de az ingerek csökkentése, ha ölbe vesszük, megöleljük sokat segíthet.
Biztonsági szükségletek
Ha nem éhes és nem fáradt a gyerek, de mégis kibillenti valami az egyensúlyából, a következő, amire érdemes gondolni, hogy biztonságban érzi-e magát. Nem elsősorban fizikai szempontból. A biztonságérzethez nagyon fontos a kiszámíthatóság. A gyerekek esetében ez a kiszámítható szabályokat, megszokott dolgokat, ritmusokat jelenti leginkább. Vannak olyan gyerekek, akik rugalmasabbak, de van, akit az is képes kibillenteni az egyensúlyából, hogy más úton megyünk az óvodába vagy éppen nem tudja felvenni a kedvenc nadrágját vagy inni a kedvenc bögréjéből. Felnőtt fejjel ezek a merevségek olykor abszurdnak tűnnek, de ha őszinte önvizsgálatot tartunk, rájövünk, hogy felnőttként nekünk is vannak olyan rigolyáink, amikhez ragaszkodunk. A saját gyereked ismerve gondold végig, hogy mik azok a pontok az ő életében, amik fontosak számára, amik biztonságot adnak neki!
Az ilyen szokásokon túl a szabályok, keretek kiszámíthatósága is ide tartozik. A következetesség, hogy tudja mire számíthat tőlünk biztonságot ad, kiszámíthatóvá teszi az életét. Ez olyan apróságokban is megnyilvánulhat, mint, hogy mekkora mozgásteret adunk neki abban, hogy saját döntéseket hozzon. Van olyan gyerek, aki már 2,5 évesen képes az összes ruhája közül választani, hogy aznap mit szeretne hordani és van, aki 6 évesen is jobban érzi magát, ha csak két verziót kínálunk, amiből kiválaszthatja a neki tetszőt. Abban hiszek,hogy minél több teret adunk a gyerekeknek az önálló döntésekre, annál önállóbbak lesznek. De ha nagyobb teret adunk, mint, ami számára komfortos, akkor inkább feszültséget kelt benne, hogy a döntéssel lemond a többi lehetőségről.
A szeretet szükséglete
A szeretet szükségletét igen gyakran emlegetjük a gyereknevelésben. A gyerekek lelki egyensúlyához mindenképpen fontos, hogy érezzék, hogy tartoznak valakihez, elfogadják őket és szeretik. Ezt a szükségletet viszont jóval nehezebb azonosítani, mint az éhséget vagy a szomjúságot. A picik ösztönösen keresik a fizikai kapcsolatot, de később előfordulhat, hogy a kapcsolódni vágyó gyerek nem tudja magáról, hogy ez okoz benne feszültséget vagy nem tudja hogyan kapcsolódjon a felnőtthöz. Sokszor hangoztatott elmélet, hogy ha a gyerek rosszalkodik, akkor általában figyelemre vágyik. Ez általában igaz is. Ha nem magyarázható a fiziológiás vagy biztonsági szükségletekkel a a gyerek feszültsége, akkor érdemes időt szakítani valódi figyelemre, egy kis szeretgetésre, hancúrozásra. Arra, hogy megélje, hogy hozzád tartozik és örömmel tölt el az ő létezése.
Intellektuális szükségletek
A pici gyerekeknél az intellektuális szükségletek leginkább a felfedezésben és a játékban jelennek meg. Kicsiknél a funkció játékok, míg óvodásoknál már a szerepjátékok jellemzőek. A kíváncsiság minden kisgyereket hajt és ennek minden szülő kénytelen olykor gátat szabni a veszélyek miatt. Ez kelthet a gyerekekben feszültséget, amire jó megoldás, ha biztonságosabb alternatívát találunk. Helyettesítő tárgyakkal vagy a felfedezés szoros felügyeletével a legtöbb ilyen helyzet megoldható. Természetesen nem mindig tudjuk ezt azonnal megoldani, de legalább tudjuk, hogy mi az a szükséglet, aminek a kielégülésében a gyermekünk frusztrálódott.
A leegyszerűsítés veszélyei
Maslow elméte természetesen sokkal bonyolultabban működik annál, mint, hogy ha egy alsóbb szint kielégül, akkor lépünk a következő szintre. Számos példát tudnánk találni arra, hogy éhező , fázó emberek is eljutottak az önmegvalósítás legmagasabb szintjeire. Ezen kívül az emberek és a gyerekek egyéni érzékenysége is más, nem feltétlenül ugyanannyira viselik el a frusztrációt egyik vagy másik szükséglet kapcsán. Előfordulhat, hogy egy gyerek már képes várni az evéssel, de kiborul, ha nem nézhet meg valamit, amire kíváncsi. Ezért a fentiek alkalmazása mindig egyedi. Inkább egyfajta gondolkodási keretrendszert szeretnék adni vele. Anyaként, különösen nehéz időszakokban, nehéz racionálisan gondolkodni, mikor egy dackorszakos gyerek számunkra aránytalannak tűnő módon teljesen kiborul attól, hogy nem megfelelő színű a bögre vagy van egy folt a banánon. Ilyenkor jó támpont, egyfajta checklist -ként használható mankó lehet a szükségletek sorrendben való végiggondolása.
Ha gyerekneveléssel kapcsolatos tartalmak érdekelnek, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videót is: